A püspök az
eseményről elmondta: ezzel a ceremóniával hivatalossá válik a Szentszék
döntése.
Gyakorlati szempontok alapján megfogalmazott kérés
eredménye volt az, hogy a szentszék társszékesegyházi kinevezést adott. Ez
olyan esetben fordul elő, amikor egy egyházmegyének fizikai, logisztikai
szempontból nemcsak egy egyértelmű központja kínálkozik, hanem több is –
fejtette ki Kiss-Rigó László. A püspök a pápától kérhet engedélyt, hogy
megtartva a székesegyházat a másik megyében is alakuljon társszékesegyház –
tette hozzá.
A szentszék ebben az esetben megértette a kérést, és
határozott arról, hogy Békéscsabán a Páduai Szent Antal templom
társszékesegyháza legyen a Szeged-Csanádi Egyházmegyének.
A 980 éves egyházmegye székhelye többször változott. Az
1920-as évekig Temesvár volt a székhely, ezt követően költözött Szegedre a
püspök, és lett a Fogadalmi templom a székesegyház. Az évek során azonban
számtalan esetben fordult elő, hogy bizonyos programokat Szeged után
Békéscsabán is megismételtek, azért, hogy a híveknek ne kelljen annyit utazni.
A gyakorlat hozta úgy, hogy a békési megyeszékhely kisközpontként kezdett
működni.
Jelenleg az egyházmegye két megyét, Csongrádot és
Békést fedi le teljesen, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye néhány települését
is kiszolgálja.
Magyarországon a társszékesegyházi rendszer nem
egyedülálló, hiszen jól működik a Debrecen-Nyíregyházi-, a Kalocsa-Kecskeméti-
vagy az Esztergom-Budapesti Egyházmegye is, és külföldön is számos példa van
erre.
A százéves békéscsabai templom felújítása az utóbbi
években megtörtént. A templom ettől az eljárástól teljesen függetlenül,
mostanra, épp az évfordulóra készült el.
A luteránusok lakta Békéscsabán az első katolikus
plébánia 1750-ben épült fel, hiszen addig a hívek kis létszáma miatt egy
lakásban tartották a miséket. Az új plébánián egy kicsi kápolnát alakítottak
ki. 1769-ben épült fel első templomuk torony nélkül Páduai Szent Antal
tiszteltére, a templom mellett harangláb állt. A 18. század végén megépült a
torony is. A 19. századra a katolikus lakosság létszáma már elérte 2800-at, a
20. századra pedig a 9000-ret is meghaladta. A templom felújítása helyett újat
terveztek. 1907 őszén megkezdődött a régi templom elbontása, s három év alatt
fel is épült Hofhauser Antal tervei alapján a mai épület. Fetser Antal
nagyváradi püspök szentelte fel 1910. június 12-én.
A vöröstégla burkolatú neogót templom bazilikális
rendszerű: főhajóból, két mellékhajóból, kereszthajóból és szentélyből tevődik
össze. Belső hosszúsága 51, szélessége 34 méter. A szentély 10 méter széles.
3000 fő befogadására alkalmas. Orgonáját Rieger Ottó készítette 1932-ben. Három
harangja van: 900, 350 és 80 kilogrammosak.
