Élet-Stílus

Százmilliárdokat veszíthet Magyarország

admin
admin

2010. 12. 01. 18:13

Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem sikerül megállapodni a kiotói egyezmény folytatásáról a mexikói klímacsúcson, ami egyben a kiotói kvótakereskedelem végét is jelentheti. Hazánk „kvótavagyona” elméletben több százmilliárd forint, aminek nagy része így szó szerint füstbe megy – aktualitások és háttér az ENSZ-klímakonferenciáról.

Erőteljes politikai elkötelezettségre, és egy valóban kiegyensúlyozott Cancún-csomagra van szüksége a világnak, amely a későbbiekben elvezethet egy jogilag is kötelező érvényű globális klímamegállapodáshoz – emelte ki Patricia Espinosa mexikói külügyminiszter, az ENSZ-klímakonferencia elnöke. Továbbra is fontos eleme az egyeztetéseknek a Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának kérdése. A kiszivárgott hírek szerint egyre valószínűbb, hogy Japán nem kívánja meghosszabbítani az egyezményt, mely 2012-ben lejár.

Azok az országok, amelyek nem rendelkeznek kibocsátási tartalékokkal szintén hezitálnak, így kérdésessé válik, hogy az egyezmény lejárta előtt egyáltalán sikerülhet-e megegyezni a hosszabbításról, amiben a kvótákat megtakarító országok, így Magyarország is érdekelt- közölte a WWF Magyarország.

Magyarország sokat veszíthet

A kvótakereskedelem részletei végtelenül bonyolultak, a rendszer működési elvét azonban meg lehet érteni. Ma a világon két nagyobb kvótakereskedelmi rendszer van, a kiotói és az európai. A Kiotói Egyezményben 40 ország vállalta szén-dioxid kibocsátásának csökkentését, részben otthoni intézkedésekkel, részben „rugalmassági mechanizmusok” révén. Ez utóbbinak egyike a kvótakereskedelem, egységei a kiotói rendszerben egy tonna CO2-nek felelnek meg.

így lehet csökkenteni

A kibocsátás-csökkentést a zöld energia részarányának emelésével, az energiahatékonyság növelésével, illetve „CO2-nyelők”, azaz növényzet telepítésével igyekeznek az országok elérni.

Nézzük Magyarország példáját, ahol az 1985-87-es évek CO2-kibocsátásának átlagát vették alapnak, ami 114 millió tonna volt. Hazánk vállalta, hogy a 2008-2012-es évek átlagában fenti mennyiséget 6 százalékkal, azaz nagyjából 106 millió tonnára csökkenti. Különböző mértékű vállalásokat tett a világ számos országa is.

(forrás: Steve Morello/WWF-Canon)

(forrás: Steve Morello/WWF-Canon)

Magyarország ilyen szempontból szerencsés, ugyanis a rendszerváltás után a nehézipar leépítésével kibocsátásunk is drasztikusan lecsökkent, jelenleg 70 millió tonna alatt van. Ily módon hazánknak évente mintegy 30 millió tonna „feleslege” keletkezik, amit a kvótakereskedelmi rendszeren belül eladhat.

Itt lép be a képbe a fent említett „rugalmassági mechanizmus”: az az ország, amely nem tudta csökkenteni a kibocsátását, a „kvótapiacon” szabad egységeket vásárolhat, például Magyarországtól. Az egész valahogy úgy működik, mint a tőzsde, vagyis az aktuális árat a kereslet és a kínálat, vagyis a piac határozza meg.

Klímatudósítások az fn.hu-n

A WWF Magyarország jóvoltából nap mint nap friss híreket közlünk a novembr 29. és december 10 között zajló klímakonferencia helyszínéről, a mexikói Cancun városából. Az előző részekben az Isten által forrón ölelt amerikaiakról volt szó, és beszámoltunk róla, hogy az Egyesült Államok és Kína reménykeltően igyekszik közös nevezőre jutni.

A magyar kormányok a mai napig mintegy 10 millió tonnányi egységet adtak el, vagyis elméletben a még meglévő kvótavagyonunk százmilliárdokban mérhető. Ezért nem mindegy, hogy a rendszer megmarad-e 2012, a Kiotói Egyezmény lejárta után is.

Milliárdokat fektet be az unió

Connie Hedegaard az EU klímabiztosa szerint Azok az országok, amelyek beruháznak az energiahatékonyságba és az innovációba, pénzt takarítanak meg. Ezzel a megközelítéssel lényegében az üzleti szféra felé fordult és nem a szokásos, morális kérdésekre helyezte a hangsúlyt, sokkal inkább az elérhető üzleti előnyökre. Ennek megfelelően Hedegaard amellett tette le a voksát, hogy az EU erőteljes vállalásokat fogalmazzon meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

(forrás: Wom van Passel/WWF-Canon)

(forrás: Wom van Passel/WWF-Canon)

A tavalyi, koppenhágai csalódás az unióra több szempontból is kihatott. Egyrészt az USA és Kína meglehetősen háttérbe szorították, másrészt a klímaügyekben vezető szerepet vállalni akaró EU rengeteg pénzt és erőforrást ölt abba, hogy kialakítsa „klímabajnok” image-ét, ami tavaly egy csapásra leomlott. Talán ezért is váltott kissé óvatosabb politikára és érkezett visszafogottabb elvárásokkal Cancúnba az EU delegációja.

A közösség 2010-ben 2,2 milliárd eurót fordított a szegényebb országokban mitigációra és adaptációra. A cancúni konferencián EU-s jelentés szerint a blokk 2010-2012 között 7,2 milliárd eurós vállalást tett, mellyel a fejlődő országokat kívánja segíteni. A jelentés szerint mind a 27 tagállam és az Európai Bizottság is hozzájárult az alap létrehozásához a nehéz gazdasági körülmények ellenére. Az elemzésből az is kiderül, hogy a 2010-re 2,4 milliárd euró folyósítását.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.