Élet-Stílus

A bombasztikus stílusú főnök hazudik

admin
admin

2010. 10. 23. 15:18

A vállalati mérlegek gyakran ködösek vagy éppen szándékosan félrevezetőek, a kaliforniai Stanford Egyetem két tanára több ezer amerikai cégfőnök beszédeit tanulmányozva azonban arra a következtetésre jutott, hogy szövegelemzéssel kimutatható, mikor hazudnak.

„Nehéz kimutatni, mikor manipulálják a vállalati mérleget – magyarázza David Larcker professzor, a Stanford Graduate Business School kutatója, a tanulmány társszerzője. – Ezért olyan modellt dolgoztunk ki, amely jelzi annak valószínűségét, hogy a negyedéves mérleget bemutató szövegben valami nem stimmel”. A Hogyan derítsünk fényt a csaló telefonos prezentációkra című tanulmány a közeljövőben jelenik meg.

A két szerző nem kevesebb mint 26 900, 2003 és 2007 között lezajlott telefonos konferencia jegyzőkönyvét vizsgálta át, hogy kimutassa, mikor használnak a vezetők olyan nyelvi fordulatokat és sablonokat, amelyek gyaníthatóan különböző manipulációk elfedésére szolgálnak.

Larcker professzor szerint mindig óvatosságra int, ha a vállalati vezető konkrét esetek vagy számok helyett általánosságokat használ, például olyan kifejezéseket alkalmaz, hogy „köztudott”. A félrevezető prezentációk előadói nem szeretnek első számban beszélni, inkább általánosságban fogalmaznak vagy a többes szám első személyét használják: a mi szó ugyanis személytelenebb.

„Az én névmás használata azt mutatja, hogy a beszélő azonosul azzal, amit mond, aki viszont hazudik, igyekszik távolságot tartani személye és saját szavai között” – hangoztatják a szerzők. A kettős beszéd további jele a bombasztikus stílus. „A szélsőségesen pozitív érzelmeket tükröző kifejezések gyakran kapcsolódnak hazugságokhoz” – mondja Larcker professzor, konkrétan is utalva olyan elragadtatott szavakra, mint a „rendkívüli”, „csodálatos”, „mesés” és hasonlók.

Feltevésük igazolására a szerzők egészen 2009-ig összehasonlították az elnökök és vezérigazgatók éves mérlegprezentációit a következő évi mérlegekben megjelenő kiigazításokkal. Szerintük a vezetők mintegy 10 százaléka közölt olyan nagyszerű eredményeket, amelyeket aztán jelentősen korrigálni kellett. „A nagy kiigazítások esetében ezek a vezetők bizonyosan tudták, hogy mi a tényleges helyzet, tehát hazudtak” – állítja Larcker.

Példaként említi a Lehman Brothers pénzügyi igazgatónőjét, Erin Callant, aki a cég eredményeit bemutató 2008-as beszédében nem kevesebb mint 14 alkalommal használta a „nagyszerű”, 24-szer az „erős” és a 14-szer a „hihetetlen” jelzőket – alig néhány hónappal a cég összeomlása előtt.

Mások jól emlékeznek az Enron energiaipari konglomerátum vezetőinek a 2001 évi csőd előtt használt sikerszövegeire. Közvetlenül a csoport bukását megelőzően Kenneth Nay elnök-vezérigazgató még arról biztosította az alkalmazottakat, hogy „a cég szíve rendkívül aktív”, és a vállalat „komoly versenyelőnyre tett szert”. Nay ellen később csalás címén emeltek vádat, amelyet ő visszautasított. Úgy halt meg 2006-ban, hogy még nem született ítélet az ügyében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.