Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) központjában felépített Alfa Mágneses Spektrométer (AMS) egy olyan részecskefizikai kutatóeszköz, amely a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolva a kozmikus sugárzás mérésével kutat sötétanyag és antianyag után. A kétmilliárd dollár, azaz csaknem 451 milliárd forint értékű műszer felbocsátását többszöri halasztást követően az utolsó űrrepülőgép indításához igazították. A 7,5 tonna súlyú AMS olyan nagyra sikerült, hogy leszállításához az amerikai légierő C-5M Super Galaxy teherszállító repülőgépét is igénybe kellett vinni.
A Genf közelében, a francia-svájci határon, egy 27 kilométeres alagútban működő nagy hadronütköztetőben (LHC) a kutatók fényhez közeli sebességgel ütköztetett protonnyalábok segítségével próbálják újraalkotni a világegyetem keletkezése, pontosabban az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat.
A Genfből a floridai Kennedy Űrközpontba csütörtökön útnak induló AMS is ennek a programnak része. A tudósok reményei szerint a bonyolult berendezés a Föld védőburkán kívülről segíti majd a nagy kérdések megválaszolását, többek között azt, hogy az általunk ismert univerzumból hová tűnt az antianyag.
A 15 éven át készült Alfa Mágneses Spektrométer lesz a valaha épített legnagyobb méretű, alacsony hőmérsékletre hűtött szupravezető mágnes, amely az űrbe telepítve a Föld mágneses védőburkától zavartalanul érzékelheti a kozmoszból érkező nagyenergiájú részecskéket.
