Élet-Stílus

A labdarúgás legfontosabb szabályai

A labdarúgással legfeljebb csak négyévente, a világbajnokságok idején foglalkozó olvasóink kedvéért csokorba gyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A pálya és tartozékai

A labdarúgópálya, a játéktér hossza 100-110 méter, szélessége 64-75 méter. A büntetőterület az alapvonallal párhozamos vonalának 16,5 méterre kell lennie az alap- és a gólvonaltól, a büntetőpontnak pedig 11 méterre. A kezdőkör sugara 9,15 méter, miként a büntetőterület előtti félkörnek. A kapu előtti tér a gólvonaltól 5,5 méterre végződik.

A kapu 7,32 méter hosszú, magassága pedig 2,44 méter. A szögletzászlók kötelezően a pálya tartozékai, azok magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérője kereken 1 méter. A vonalak és kapufák vastagsága maximum 0,12 méter lehet.

A játékidő kétszer 45 perc, a félidők végén valamennyi hosszabbítás lehetséges, ennek hosszát a játékvezető határozza meg. Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen állásnál folytatódik a meccs kétszer 15 perces hosszabbítással. Amennyiben az újabb félóra (ráadás itt is lehetséges) alatt sem dől el a mérkőzés, úgy a csapatok öt-öt büntetőt rúgnak, majd egyesével addig megismételnek, amíg nem nyer az egyik csapat.

A labda

A labda kerülete 68-70 cm, a nyomása 0,6-1,1 atmoszféra, súlya pedig 410-450 gramm. Minden nemzetközi hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott színű labdával lehet játszani. Lényeges, hogy tartaléklabdák nélkül nem szabad mérkőzést elkezdeni.

Egy csapatban maximum 11 labdarúgó, egy kapus és tíz mezőnyjátékos lehet egyszerre a pályán, ugyanakkor hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a játéktéren. Ha sérülések vagy kiállítások miatt az egyik csapatból öt játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni. A mérkőzés elvileg elkezdhető akkor is, ha valamelyik csapat nem tud játékba küldeni 11 játékost, ugyanakkor ilyesmi a világbajnokságon aligha fordulhat elő…

A labda érintése

A futballt lábbal játsszák, csak a kapus érhet hozzá kézzel a labdához, de ő is csak a saját büntetőterületén belül, amennyiben azon kívül avatkozik kézzel játékba, akkor éppen úgy kell büntetni, mintha a szabálytalanságot mezőnyjátékos követte volna el.

Csere

A szakvezetőknek lehetőségük van a változtatásra. Vb-ken 1970 óta lehet cserélni a mezőnyben (addig csak kapust lehetett), 1995 óta a maximum három csere lehetséges.

Mezek

A csapatoknak különböző színű szerelést kell viselniük. A kapusmeznek eltérő színűnek kell lennie a mezőnyjátékosok mezétől, továbbá a tartalékjátékosoknak kötelező megkülönböztető színű pólót viselünk, amikor a pálya szélén bemelegítenek.

Játékvezetők

A mérkőzéseken egy játékvezető, két asszisztens, valamint egy tartalékbíró működik közre. A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot – például komolyabb sérülés esetén – vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt. Ha az állapotok, ami miatt félbeszakítja a mérkőzést rendeződik, illetve biztosítják a normális körülményeket, meghatározott előírások szerint folytathatja a meccset, ha ez nem sikerül, beszünteti.

Lapok

A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen játékosokat, súlyosabb szabálytalanság, vagy az eredményességét befolyásoló (például: gólhelyzetben történő szabálysértés) esetén pedig piros lapot mutat fel a vétkesnek, akinek ez után el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe. Második sárga lapos figyelmeztetés esetén a játékvezető köteles felmutatnia a piros lapot, azaz ki kell állítania a vétkest.

A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna. Tehát ha egy lövés a bírót érintve kerül a hálóba, a gól érvényes.

A játékvezető munkáját két asszisztens segíti az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy. A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak.

A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, a hosszabbítás időtartamának bemutatása. Illetve, ha a pályán lévő kollégája sérülés vagy egyéb ok miatt képtelen folytatni a játékvezetést, akkor ő áll be a helyére, ilyenre azonban ritkán kerül sor.

Műhibáról akkor beszélünk, ha a bíró nem az érvényes játékszabályokban előírt ítéletet, döntést hozza meg. A játékvezetői műhiba miatt csak akkor lehet óvni, ha a spori a szabályokat egyértelműen megsértette. Téves ítélet miatt: például meg nem adott gól, vagy meg nem adott tizenegyeses, esetleg feltételezett részrehajlás miatt nem.

Gól

A gól érvényes, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen. A gól érvénytelen, ha a gólszerzést a támadó csapat részéről szabálytalanság, les, a kapus akadályozása előzi meg, illetve – s ezt talán kevesen tudják -, ha a gól megszerzésének módja az ellenfelet megszégyeníti.

Les

Lesről akkor beszélünk, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához mint a labda és az utolsó védő. Ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, akkor a lesszabály nem érvényesül. Nincs les akkor sem, ha a támadó egy vonalban van a labdával, ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les. Akkor sincs les, ha a támadó játékos az ellenféltől kapja a labdát.

Szabadrúgás, tizenegyes

Szabadrúgás lehet közvetlen (egyből kapura lehet lőni) vagy közvetett (egyből nem lehet belőle gólt szerezni), de mind a két esetben a védőjátékosoknak, vagy az általuk alkotott úgynevezett sorfalnak minimum 9,15 méterre kell helyezkedniük a labdától.

A büntetőt rugó játékos a kaputól 11 méterrel felfestett pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat. A büntető elvégzése során csak a rúgó, illetve a kapus tartózkodhat a játékosok közül a büntetőterületen belül.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik