Élet-Stílus

Négybalatonnyi eső szakadt ránk

admin
admin

2010. 05. 18. 18:07

Példátlan mennyiségű csapadék áztatta Magyarországot az elmúlt napokban. Volt, ahol 25 centiméternél több eső esett. Hosszabb távon van megoldás az árvizek ellen még kisebb vízfolyásaink mentén is, bár 100 százalékos védelem nem létezik. Cikkünk kevésbé tudományos utolsó részéből megtudhatja, hányszor töltené meg a Parlamentet vagy egy olimpiai úszómedencét a ránk hullott égi áldás.

Az elmúlt napokban a Dunántúlon esett a legnagyobb, már extrém mennyiségűnek nevezhető csapadék. Az ország területének kétharmadán 100 mm-t meghaladó eső esett – tudta meg az fn.hu az Országos Meteorológiai Szolgálattól. Bakonybélen 263, Somhegypusztán 251,9, Bakonyszűcsön 265,2 mm-t mértek.

Három nap alatt 3-4 hónap átlaga zúdult le: ilyen nagy területen ilyen nagy mennyiségű csapadékra a meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa Magyarországon. Kissé kevesebb vizet kaptak a Tiszántúli és egyes nyugati megyék, ott ugyanis nem mindenhol érte el a 100 mm-t az eső mennyisége. Extrémnek nevezhető a széllökések ereje is, amely helyenként meghaladta a 120 km/órás sebességet.Mi vagyunk a felelősek

Nem törvényszerű, hogy a kisebb vízfolyásaink mentén élők Magyarországon ki legyenek szolgáltatva a hirtelen támadt áradásoknak. Még akkor sem, ha több évtizedes csapadékrekordok dőlnek meg, és méginkább kivédhető lenne az akár néhány évente előforduló, a mostaninál jóval enyhébb árhullámok okozta pusztítás is.

Alapvető probléma, hogy az építési szabályzatok és a vízügy javaslatai ellenére a települések elfoglalják a kisebb folyók, patakok ártereit. Ha valahol hosszú ideig „nem volt baj”, az embereknek indokolatlanul megnő a biztonságérzetük, a település egyre közelebb kúszik a vízfolyáshoz. A kert végében csörgedező patak viszont egy szempillantás alatt tragédiát okozhat, mint példa erre a mostani helyzet – mondta el az fn.hu-nak Szentiványi Árpád, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) főosztályvezetője.

Kiszolgáltatottságunkat tehát nagyban csökkentené, ha tiszteletben tartanánk a természet igényeit és erejét. Persze a vízügyi szakma sem tehetetlen: záportározók létesítésével épp a hirtelen jött, jelentős többletvizet lehetne biztonságosan levezetni. A tározók kicsiben éppoly szerepet töltenének be, mint a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) alapján a Velencei tó méretű ideiglenes tározók a Tisza mentén.

(MTI)

(MTI)

Nincs teljes biztonság

Ehhez azonban komoly állami és önkormányzati áldozatvállalás szükséges, amelyre eddig nem volt erős szándék: országszerte alig néhány záportározót létesítettek. Szentiványi Árpád bízik benne, hogy a mostani természeti csapás átalakítja a gondolkodásmódot, és az illetékesek hajlandók lesznek áldozni a hosszú távú védekezésre. Hasonlóan a Tiszához, ahol az ezredforduló táján pusztító árvizek vezettek el a VTT gyakorlati megvalósításáig.

A szakember azonban kiemeli: 100 százalékos biztonság nem létezik: bármikor eljöhet a „minden eddiginél nagyobb” árhullám, különös tekintettel a klímaváltozás éghajlatmódosító hatására. A helyzet folyamatos készültséget és rugalmasságot igényel, de nincs eleve vesztes helyzet, a pusztító árvizek kisebb vízfolyásaink mentén is megelőzhetők, mérsékelhetők – emeli ki Szentiványi.

A magyar vízügynek jó kapcsolatai vannak mind a hét környező ország vízügyi hatóságaival, ami elengedhetetlen a hatékony védekezésben – tekintve, hogy a Kárpát-medence minden folyóvize hazánkban fut össze. Ukrajnával már megkezdődött az árvízvédelmi fejlesztések összehangolása, és hasonló tárgyalások folynak Romániával és Szlovákiával is.

Mennyi is a víz?

Kíváncsiak voltunk, hogyan fogható meg kicsit szemléletesebben a hazánkat áztató csapadék mennyisége. A legkönnyebb utat választva félretettük a tudomány kimértségét és igyekeztünk nem elveszni a részletekben. Az egyszerűség kedvéért úgy számoltuk, hogy Magyarország teljes területére 100 mm eső hullott, ami összességében 9,3 köbkilométer, azaz 9,3 milliárd köbméternyi vizet jelent.

Ez a mennyiség több mint 4 és félszer megtöltené az átlagosan 2 köbkilométer térfogatú Balatont, vagy színültig megtöltene 3 millió 720 ezer olimpiai úszómedencét. A Parlamentünket 19 661 alkalommal tölthetnénk vele csordultig, míg a párizsi Notre-Dame székesegyházból 46 500 darabra lenne szükség, hogy elnyelje a magyarországi esővizet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.