Élet-Stílus

Magyarok az olimpiákon: nagy lelkesedés, kevés siker

admin
admin

2010. 02. 11. 12:34

Akár kvízműsorok kérdése is lehetne: vajon mennyi aranyérmet szereztünk a téli olimpiákon? A válaszból kisejlik, hogy nem sítalpakra, szánkóra vagy bobra pattant nemzet a magyar.

160-0. Az első szám a nyári játékokon, utóbbi a téli olimpián szerzett magyar aranyérmeket jelöli. Ebből máris kiderül, hogy Magyarország nem a téli sportágak őshazája, de mitől is lenne az, amikor hazánkban nincsenek nagy hegyek, a tél is átlagosan rövid és kevéssé csapadékos, a sí- és jégpályák száma pedig elenyésző a havas és jeges versenyszámokban tradicionálisan élenjáró nemzetekhez képest.

Kanadában például több fedett jégcsarnok található (2451), mint ahány igazolt jégkorongozó van Magyarországon (2034), a nyitott jégpályák száma pedig meghaladja a 11 ezret. Az ilyen mértékű lemaradás ledolgozhatatlan. Hiába is szeretnék tömegesen versenyszerűen űzni a magyarok a téli sportágakat, nem lenne hol, de nem is akarják.

Éppen ezért meg kell elégednünk a szerényebb eredményekkel a téli játékokon, amelyek a hagyományokat és a körülményeket tekintve talán nem is olyan szerények (sőt!), de az elkényeztetett magyar sportszerető már csak olyan, hogy nem igazán hozza lázba egy 5. hely. Azok lelkesedésével azonban sohasem volt gond, akik az aligha rózsás lehetőségek ellenére mégis a téli sportágak valamelyikének gyakorlására adták a fejüket.

Magyarok a téli olimpiákon

1924 Chamonix: 4 magyar versenyző szerepelt, 1928 St. Moritz: 12, 1932 Lake Placid: 4, 1936 Garmisch-Partenkirchen: 25, 1948 St. Moritz: 22, 1952 Oslo: 12, 1956 Cortina d’Ampezzo: 2, 1960 Squaw Valley: 3, 1964 Innsbruck: 28, 1968 Grenoble: 10, 1972 Szapporo: 1, 1976 Innsbruck: 3, 1980 Lake Placid: 2, 1984 Szarajevó: 9, 1988 Calgary: 5, 1992 Albertville: 24, 1994 Lillehammer: 16, 1998 Nagano: 17, 2002 Salt Lake City: 25, 2006 Torino: 19, 2010 Vancouver: 16.

Magyarország egyike azon tizenkét nemzetnek, amely az eddigi összes téli játékokon szerepelt. 1924-ben négy magyar kelt útra Chamonix-ba, hogy részt vegyen az első téli ötkarikás viadalon, majd négy évvel később a jégkorong-válogatott feltűnésével megháromszorozódott a magyar résztvevők száma, ugyanakkor ez nem párosult komolyabb eredménnyel, ahogy Chamonix-ba, úgy St. Moritzban sem sikerült érmet, vagy pontot szerezni. Eötvös Zoltán már azzal is kiemelkedett a magyar indulók közül, hogy 1928-ban a 10. helyen végzett a gyorskorcsolyázók 1500 méteres számában.

Négy magyar szerepelt az első olimpián, Chamonix-ban

Négy magyar szerepelt az első olimpián, Chamonix-ban

Az eddigi 20 téli olimpián 10 alkalommal fordult elő, hogy versenyzőink üres kézzel, értsd: pont nélkül tértek haza, éppen ezért büszkék lehetünk arra, hogy akadtak olyan magyar sportolók, akik felállhattak a dobogóra – négyszer bonz-, két alkalommal pedig ezüstérem lógott a nyakukban. Párosban szép az élet – ugyanis valamennyi érmünket műkorcsolya, illetve jégtáncpáros szerezte. Rotter Emília és Szollás László nevét nem csak azért kell megemlíteni, mert 1932-ben, bronzszínben megszerezték az első magyar érmet, hanem azért is, mert négy évvel később szintén dobogósként, ugyancsak a harmadik helyen zártak, majd 1852-ben és 1956-ban Nagy Marianna és Nagy László ugyanígy „duplázott”.

A bronznál fényesebb medáliára 1948-ig kellett várni. A második világégés, két „kihúzott” olimpiát követően Kékessy Andrea és Király Ede végzett második helyen a második St. Moritz-i, számunkra – a szerzett pontok tekintetében – legsikeresebb téli játékokon. Hosszú idő elteltével, 1980-ban, Lake Placidban jégtáncos Regőczy Krisztina és Sallai András lett ezüstérmes, egyben ők az utolsók, akik ötkarikás pódiumon állhattak.

Az eztüstpár: Regőczy Krisztina és Sallai András (MTI)

Az ezüstpár: Regőczy Krisztina és Sallai András (MTI)

Az utódok kevésbé voltak sikeresek, 1984 és 2002 között a részvétel a fontos jeligét szajkóztuk, miután versenyzőink pont nélkül maradtak. Ilyen szempontból a jég az előző, torinói olimpián tört meg, amikor Knoch Viktor 5., Huszár Erika 4. lett a rövidpályás gyorskorcsolyázók másfél kilométeres versenyszámában. Ők a pénteken kezdődő vancouveri olimpián is rajthoz állnak, velünk együtt 16 fős a magyar csapat. Ha közülük valakinek sikerülne dobogóra jutnia, azzal nem csak kisebbfajta csodát hajtana végre, hanem egyúttal véget vetne a három évtizede tartó ínséges (medália nélküli) időszaknak.

—-Magyar hősök—-

2. helyezettek:
Kékessy Andrea, Király Ede (műkorcsolya, 1948)
Regőczy Krisztina, Sallai András (jégtánc, 1980)

3. helyezettek:
Rotter Emília, Szollás László (műkorcsolya, 1932, 1936)
Nagy Marianna, Nagy László (műkorcsolya 1952, 1956)

Huszár Erika közel került a dobogóhoz Torinóban (MTI)

Huszár Erika közel került a dobogóhoz Torinóban (MTI)


4. helyezettek:
Orgonista Olga, Szalay Sándor (műkorcsolya, 1932)
Szekrényessy Piroska, Szekrényessy Attila (műkorcsolya, 1936)
Pajor Kornél (gyorskorcsolya, 10000 m, 1948)
Huszár Erika (rövidpályás gyorskorcsolya, 1500 m, 2006)

5. helyezettek:
Király Ede (műkorcsolya, 1948)
Almássy Zsuzsa (műkorcsolya, 1972)
Regőczy Krisztina, Sallai András (jégtánc, 1976)
Knoch Viktor (rövidpályás gyorskorcsolya, 1500 m, 2006)

6. helyezettek:
Almássy Zsuzsa (műkorcsolya, 1968)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Hmejmími légitámaszpont, 2017. december 11.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) pilótákkal fényképezkedik a szíriai Hmejmímnél működő orosz légitámaszponton 2017. december 11-én. Putyin a bázison tett villámlátogatásán elrendelte az orosz csapatok Szíriából történő visszavonásának megkezdését. (MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.