Élet-Stílus

Még mindig titkosak az ügynökeink

admin
admin

2010. 02. 03. 12:06

Maszatolásban - ha a közügyekről, a múlt tisztázásáról, a demokrácia alapelveinek érvényesítéséről van szó – élen járunk. Nagyjából az összes kelet-közép-európai ország előrébb tart az információ-kárpótlás ügyében - derült ki a dossziétörvényről rendezett konferencián.

Kasza Lászlóhoz, az egykori Szabad Európa rádió munkatársához, a Mókusok az angolkertben című kötet szerzőjéhez a rendszerváltás előtti napokban Budapesten odalépett egy fiatalember és felajánlotta neki, hogy tízezer dollárért a rá, illetve a Szabad Európa rádióra vonatkozó, az akkori államvédelmi hatóságnál lévő titkos dossziék teljes anyagát átadja neki. Az üzlet bár csábító volt, nem köttetett meg, Kasza László ugyanis abban bízott, hogy az új demokráciában az adatok hozzáférhetőek és nyilvánosak lesznek. Mint mondja, élete legrosszabb döntését hozta meg, ugyanis az elmúlt húsz év sem volt elég ahhoz, hogy teljes részleteiben felkutathassa a tényeket. Az adatok, ügynökök, tények és az operatív tevékenység számos részletét még ma is homály fedi.

A terror módszerét tökélyre fejlesztő „népi demokráciák” logikai, hatalmi és politikai motívumainak megértése, a múlt teljes feltárása és nyilvánosságra hozatala nélkül csak az van, ami most; az aktuális politikai széljárás hatalmi játszmáiban a nyilvánosság, a demokratikus alapelvek a háttérbe szorulnak. Az OSA Archívum, az 1956-os Intézet Közalapítvány és a Nyilvánosság Klub a mágnesszalag és a dossziétörvény kapcsán rendezett kedden konferenciát.

Molyolás a szalagokkal

A rendszerváltást követő időszakban – a kommunizmus államvédelmi hatóságai által gyűjtött – számos dokumentációs anyag elveszett, lappang(?). Emiatt is volt fontos a múlt évben Kenedi János történész vezetésével végzett kutatás, amely az NBH-nál őrzött mágnesszalagok révén próbált közelebb jutni az igazsághoz. A helyzet több szempontból is abszurd, míg a többi kelet-közép európai országban nyílt archívumok és kutatható, többségében az interneten és a levéltárakban hozzáférhető információk állnak rendelkezésre, addig Magyarországon érhetetlen módon az elmúlt húsz évben a titokgazdáknak nem volt érdekük a múlt megismerésére vonatkozó nyílt társadalmi párbeszéd. Az anyagok jelentős része több évtizedre titkos minősítést kapott. Barczi Imre, a kutatást végző team egyik tagja úgy fogalmazott: „Magyarországon a szalagokat kapirgáljuk, hogy legyen egyáltalán mit kutatni.” A mágnesszalagokon őrzött információk tartalmát ma is teljes homály fedi, ezeket a bizottság sem ismerhette meg. Az információszabadság elvével a maszatolás semmiképp nem egyeztethető össze, és ennek illene mielőbb vállalni a felelősségét.

A nyilvánosság elve mindent felülír

Romániában, Lengyel- és Csehországban, Szlovákiában mindenesetre előrébb járnak. Bukovszky László és Keszeli Tamás a cseh és szlovák sajátosságok kapcsán kifejtette, a társadalom ma már a rendelkezésre álló pártállami archívumok alapján pontos képet alkot a civil- és katonai titkosszolgálatok működésének mechanizmusáról és a terrorban részt vett szereplőkről. Stefano Bottoni a romániai tényfeltárás sajátosságai kapcsán több párhuzamos összefüggést is felvetett. A román társadalom jelentős része működött együtt a módszereiben is brutális Secuval, a román államvédelmi hatósággal. Az apparátust irányítók legtöbbje a román forradalom után is tevékeny maradt, beépült az új rendszer új mechanizmusaiba. Ennek az is oka volt, hogy a forradalomig Romániában nagyjából minden közéleti, gazdasági szereplő tiszti rangban is regnált a titkosszolgálatnál, kvázi része volt az elnyomó diktatúrának. Így értelemszerűen Romániában 2006-ig nemigen folyt valódi információs kárpótlás, addig a titkosszolgálat határozta meg, mi a kutatható és mi nem, a társadalom számos adattól el volt zárva. Ma már 18 kilométer anyag, több millió dokumentum szabadon kutatható. A nyilvánosság és a múlt teljes körű megismerésének elve mindent felülírt, így Romániában személyiségi jogokra hivatkozva sem lehet meggátolni, hogy valakinek a Ceaușescu-rendszerben végzett tevékenysége kiderüljön.

Krzysztof Persak történész kifejtette, Lengyelországban sincsenek tabuk a múlt megismerése kapcsán. 1997-ben hozzáférhetővé váltak a kommunista párt és az elnyomó rezsim dokumentációs anyagai. Ma már 88 kilométernyi levéltári anyag, 3,5 millió fotó segít eligazodni. A lengyel anyagok többsége az interneten is hozzáférhető.

A tények erdeje

Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezeli a politikai játéktér által rendelkezésre bocsátott anyagokat. A levéltári anyagok között megtalálhatóak a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnöksége, annak területi és helyi szerveinek, illetve elődeinek anyagai, valamint a honvédség ide vonatkozó dokumentumai. A budapesti levéltár 2007 végéig több mint 730 ezer oldal digitalizálását végezte el. Persze megítélni, hogy ez az adatmennyiség mennyiben fedi le az 1989-ig tartó időszak rezsimének működését, szinte lehetetlen. A rendelkezésre álló tények erdejéből minden bizonnyal jó néhány koronás fa hiányzik. Az objektív kép megrajzolásához jelentős segítséget adna a ma még titkos 18 mágnesszalag anyagainak teljes publikálása.

Mókusok az angolkertben

A Mókusok az angolkertben című kötet a Szabad Európa rádió példáján mutatja be, hogyan küzdött a diktatúra egy olyan intézmény ellen, amely veszélyeztette tájékoztatási monopóliumát. Módszerei közül nem hiányzott a betörés, robbantás, emberrablás és a belekalkulált gyilkosság terve sem. A szerző – Kasza László – konkrét példákon át mutatja be az ügynökök beszervezésének és telepítésének, tartásának költséges, az adófizetők forintmilliárdjaiba kerülő módszereit. A dokumentációs kötet az állambiztonsági szervek külföldi hírszerzési munkamódszereit is megismerteti az olvasóval. A kötet az Állambiztonsági Szolgálatokról a Történeti Levéltárban őrzött anyagra épül.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.