Néhány napja ért véget a Terasz’09. Így utólag értékelve, mennyire találkoztak az elképzelések és a valóság?
Úgy gondolom, hogy maximálisan. Így aztán szerencsére nem lett erőlködés a dologból – mind a szervező Activity Group, mind én, akit művészeti vezetőnek kértek föl, hasonlóan képzeltük el a Teraszt. Ezen kívül a művészek is jól reagáltak a felkérésre, sőt sokszor ők maguk rukkoltak elő olyan javaslattal, hogy kikkel lépnének fel együtt, mely műfajokat kevernék szívesen. Így utólag egyébként a legnagyobb gond azt kell, hogy mondjam az időjárással volt. Sajnálatos módon a klímaváltozás nem kímélt bennünket sem, így érzékelteti hatását napjainkban. Mindössze egy-másfél hétig volt zavartalan a Terasz működése. Remélem nem szegte kedvüket a szervezőknek.
Novák Péter (fotó: mti)
Fiatalabbak vegyültek idősebekkel, könnyedebbet kevertetek a komolyabbal, sok minden találkozott néhány hét alatt – a Terasz teljesítette-e misszióját?
Leginkább azért sikerült teljesíteni, mert nem hiszek ezekben a kategóriákban. Nem arról van szó, hogy idősebb, vagy fiatalabb, könnyedebb vagy éppen komolyabb. Jó és rossz produkciók vannak – ez dönt. Továbbá úgy gondolom, hogy a befogadás készsége a 21. század elején nem feltétlenül korosztályos kérdés, hiszen már a negyven-, ötven-, sőt hatvanéves generáció is a rock’n’roll-korszak gyermeke. Egyébként sem a küldetéstudat volt a lényeg, hanem annak a deklarálása, hogy a műfaji korlátok valójában nem léteznek. Hiszen az is még csak most kezd kiderülni a nagyközönség számára, hogy milyen izgalmas a Kárpát-medence kultúrája, még csak most kezdi felfedezni magának az itt található értékeket. Ugyanakkor persze ez koránt sem azt jelenti, hogy nehéz lenne ezeket befogadni. Egyúttal megfigyelhetjük azt is, hogy maga a művészet is arra törekszik, hogy integrálja a különféle műfajokat, mindig azt keresi, mit lehet bevonzani, mindig új irányokat keres. A Terasz programja ezt az útkeresést, ezt a korhangulatot tükrözte.
Vajon tényleg mostohán kezelt terület a kultúra az emberek fejében? Szerinted mennyire általános az a sztereotip kép, amely szerint az emberek nejlonatlétában, sörrel a kezükben ücsörögnek a panelház negyedik emeletén és ezzel már le is tudták a hétköznapok ünnepé tételét?
Ha nem is ott és úgy ücsörögnek, de az biztos, hogy az elmúlt 20 esztendő rendes pusztítást végzett a lelkekben. Ennek a két évtizednek a kultúrpolitikája, értékrendje hatalmas károkat okozott szinte bármelyik műfajban. A közönség fejében pedig egy igen komoly irtás ment véghez, amely végül az igénytelenség ilyen erős megjelenéséhez vezetett. Persze azt hozzá kell tenni, hogy a három évezredes múltra visszatekintő műfajokat nem kell annyira félteni. Ráadásul mindenki kitermeli a saját maga a táborát, vagyis azokat, akik nem szeretnék az intézményesített hülyeséget elfogadni, magukévá tenni.
Az adatokkal tisztában vagy-e, hányan voltak a Teraszon?
Ezt sajnos nem tudom, hiszen az előkészítésben vettem részt, így az én munkám az első koncerttel véget ért. Ám az biztos, hogy nem boldogok a szervezők – ez annyira nem meglepő, hiszen a recesszió és a klímaváltozás is ellenük szólt. Ráadásul fontos megjegyezni azt, hogy szponzorok és támogatók nélkül hozták össze a Teraszt, amely ma igen nagy teljesítmény – ezért akár még egy alternatív Kossuth-díj is járhatna nekik. Elképesztően bátor dolog volt, ilyesmit tényleg csak olyanok csinálnak, akik hittel vállalják az egészet.
Egy finom kis forradalmat vittetek véghez?
Bárcsak forradalmat lehetne véghezvinni egy ilyen sorozattal! De azért nem használnék ilyen szavakat, mindössze megmutatták, hogy van vér a pucájukban. Ők nem az üzleti hasznot helyezték előtérbe, pedig az állítólagos józan ész éppenséggel ezt diktálná. Igaz, hogy ez alkalommal anyagilag nem éppen jól sült el a Terasz, de hála Istennek lassan lejár azoknak a vállalkozásoknak az időszaka, amelyek az azonnali kizsákmányolást választják a hosszú távú befektetések helyett.
Este a Teraszon (forrás: terasz09.hu)
A jövő évi programra már lehet szavazni. Részt veszel te is a következő Terasz szervezésében?
Szerencsére van elég munkám, de ha felkérnek, akkor jövőre is örömmel vállalnám el a feladatot. Nagyon izgalmas dolognak képzeltem el azt, hogy olyan emberek kerülnek egy színpadra, akiknek az ég egy adta világon semmi közük egymáshoz. Ez egy klassz dolog volt, bízom a folytatásban.
Rád mik várnak a következő napokban, hetekben? Ezen a héten zajlik például a Volt…
Pont készülünk is Sopronba. A Kultúrpart.hu a világ legkisebb mobil színpadával képviselteti magát a Volt fesztiválon. Itt aztán majd az önkifejezésre vágyó fiataloknak próbálnak majd lehetőséget biztosítani az aktivistáink. Szombaton indítjuk útjára továbbá az összes fesztiválon látható Fenntarthatósági Labdánkat. Ez nem más, mint egy óriási földgolyó, amely a vállunkon hordott terhet, az emberiség felelősségét, hangsúlyozza, amelyet a Földért, annak egészségért vállalunk. Ez egyébként egyfajta flash mobként fog megjelenni a fesztiválokon. A színpadok előtt a tömeg lökdösheti, dobálhatja majd a több méter átmérőjű Földet.
