Élet-Stílus

Hőrukk

admin
admin

2009. 03. 31. 08:00

A lakás adottságai miatt nyáron kell a klíma? Tanácsaink ezen esetekben lehetnek hasznosak.

A klímakészülék és a klimatizálás fogalom már közismert. Nem így a precíz szakmai értelmezés, miszerint azt a helyiséget tekinthetjük klimatizáltnak, amelyben a levegőnek mind a hőmérsékletét, mind a nedvességtartalmát szabályozni lehet. Ráadásul ez légnedvesítést vagy légszárítást is jelent. A közforgalomban kapható készülékek java általában csak léghűtésre alkalmas. Ugyanakkor a levegő lehűtése azzal jár, hogy a hideg hűtőfelületeken lecsapódik a helyiség levegőjében lévő nedvesség jó része, mellékhatásként tehát kiszárad. Bár a kereskedelmi forgalomban kapható készülékeknél a levegő nedvességtartalma nem szabályozható, tagadhatatlan, hogy a szárítóhatás nyáron segít: a nyári levegő magas nedvességtartalma nehezebbé teszi ugyanis az emberi test hőleadását. Szárazabb környezetben viszont testünk könnyebben tud párologtatni, és így hőt leadni.

Mindebből következik, hogy minden készülék esetén számolni kell azzal, hogy jókora mennyiségű elvezetendő nedvesség is termelődik. A telepített berendezéseket akár közvetlenül a csatornahálózatba is be lehet kötni, de gyakoribb, hogy a lecsapódott vizet csepptálcára, illetve edénybe gyűjtik – amelyeket viszont rendszeresen üríteni kell. A szellőztetés is része a kellemes közérzet megteremtésének. A helyiség elhasznált levegőjét friss levegőre kell cserélni. A klímakészülékek zöme megforgatja és lehűti a levegőt, de a szellőztetés elmarad, ezt külön biztosítani kell.

Klímatípusok
A berendezések két nagy csoportra oszt¬ha¬tók. Az egyikbe az úgynevezett klímakonvektorok – vagy más néven fan coil készülékek –, a másik csoportba pedig a hűtőkészülékek tartoznak. Gyakorlatilag majd’ minden készüléktípus esetén beszélhetünk előnyökről és hátrányokról is, ezért a különböző berendezéseket elsősorban nem rangsorolni kívánjuk, hanem megpróbáljuk összegyűjteni azokat a szempontokat, amelyek segíthetnek a választásban.

A klímakonvektorok a központi melegvíz-fűtéshez hasonló elven működnek, csak éppen nyáron a csővezetékekben hideg vizet cirkuláltatnak. A hideg vizet előállító folyadékhűtő mindig kültéri. A burkolattal takart, ventilátoros szobai hőcserélők hűtik ugyanakkor a szoba levegőjét. Az ilyen rendszerek fűtésre is alkalmasak, ehhez azonban a meleg vizet előállító, külön kazánra van szükség. Már akadnak a piacon olyan készülékek is, amelyek két önálló hőcserélővel rendelkeznek, és külön-külön kapcsolódnak a hűtő- és a fűtőrendszerhez, ám ezek – az úgynevezett négycsöves rendszerek – persze drágábbak. Eltérést jelent a hagyományos radiátoros melegvíz-fűtéstől, hogy fűtési üzemmódban is szükség van a beépített ventilátor működtetésére a megfelelő hőleadás érdekében.

A rendszert – felépítéséből adódóan – új ház építése során lehet megvalósítani. Előnye, hogy az egész épület fűtése és hűtése ugyanazzal a berendezéssel (de külön fűtési és hűtési energiaforrással) megoldható. A többféle működésmód azonban kompromisszumokhoz is vezet. Ahhoz, hogy a szobában kedvező legyen a hőmérséklet-eloszlás, a hőleadót legcélszerűbb a padlóra, lehetőleg az ablak alá állítani. Hűtési üzemmódban viszont a magasban való elhelyezés lenne a kívánatosabb. A megfelelő fűtő-, illetve hűtőhatás érdekében télen-nyáron folyamatosan működtetni kell a beépített ventilátorokat. Ez állandó (bár esetenként kismértékű) zajhatással és elektromos fogyasztással, valamint mesterségesen fenntartott légcirkulációval jár.

Frizsiderelv
A klímaberendezések szélesebb körben alkalmazott csoportjába azok a készülékek tartoznak, amelyek tulajdonképpen a háztartási hűtőgéphez hasonlatosak. Ezek működésmódjában közös, hogy hűtőegységük (elpárologtató) a hűtendő térből elvonja a hőt, hőleadó egységük (kondenzátor) pedig az elvont hőt adja le környezetének. A csőkígyókban áramló freonvegyület a hűtőegységben gáznemű, a hőleadó egységben pedig folyékony halmazállapotú. A rendszer lelke a hűtőközeget áramoltató kompresszor. Ma már egyre általánosabb, hogy a készülékek a környezetre ártalmatlan freonszármazékokkal üzemelnek.

Lakásméretekben a szoba a hűtendő belső tér, az innen elvont hőt pedig minden esetben el kell vezetni az épület külső környezetébe. Lakásklímák esetén általában mind a hűtőegységhez, mind a hőleadó egységhez egy-egy ventilátor is tartozik a kielégítő hűtés, illetve hőleadás érdekében.

Ablak- és mobilklímák
Ez a legkorábban gyártott és meghonosodott készüléktípus. Régebben elég elterjedt volt, manapság azonban már ritkábban alkalmazzák, mert léteznek korszerűbb készülékfajták is. Előnye azonban, hogy általában ez a legolcsóbb megoldás – hiszen tulajdonképpen egy nyílászáróba (esetleg falnyílásba) épített hűtőszekrényről van szó. A szoba felőli oldalon van a hűtőegység, amelynek ventilátora beszívja a helyiség levegőjét, majd a hideg hőcserélőn áthajtva, a lehűlt levegő visszaáramlik a belső térbe. A külső oldalon van a hőleadó egység, amely a szobából elvont hőt a külső környezetbe leadja – külön ventilátorral keringetve a levegőt. Természetesen a dobozban található a kompresszor is. A lecsapódott nedvességet – a járókelők „legnagyobb örömére” – gyakran csővezetékkel az épületen kívülre vezetik. Az ablakba, falnyílásba való beépítés asztalos-, üvegező-, esetleg kőművesmunkát igényel, ráadásul a zajosabb készüléktípusok közé tartozik, mert a kompresszor és a ventilátorok közös dobozban vannak, amelyek el is csúfítják az épület homlokzatát.

A mobilklímák is egy szerkezeti egységben tartalmazzák a hűtő- és hőleadó egységet, valamint a kompresszort, ám előnyük, hogy a berendezés nincs helyhez kötve, tetszés szerinti helyiségbe áthelyezhető (többnyire keréken gurítható), alkalmanként akár a hétvégi házba is elvihetjük. Üzembe állításához nem kell szerelni, ablakot átalakítani, falat vésni. A hőleadó egység által termelt meleg levegő elvezetését azonban meg kell oldani! Erre 10–15 cm átmérőjű légvezeték szolgál, amelyet a résnyire nyitott ablakon, erkélyajtón keresztül lehet a szabadba vezetni. Létezik olyan megoldás, amikor a vezeték a falban kialakított nyílásra csatlakoztatható, amelyet használaton kívül lezárhatunk. Télen azonban még lezárt állapotban is gondot okozhatnak az ilyen nyílások. A mobilklímák is a relatív kisebb teljesítményű készülékek közé tartoznak, viszonylag zajosak is, főleg ha maximális hűtőteljesítménnyel dolgoznak.

Split, multisplit
Az elnevezés az elválasztott (osztott) rendszerű klímaberendezéseket takarja. A kültéri egységben a kompresszor és a hőleadó egység található ventilátorral, a beltériben pedig a hűtőegység és a hozzá tartozó ventilátor van elhelyezve. A két készülékrészt vékony csővezetékpár és elektromos kábel köti össze. A kültéri és beltéri egység mind vízszintesen, mind függőlegesen nagyobb távolságokra is elhelyezhető egymástól. A multisplit rendszereknél egy kültéri egységhez több beltéri egység is csatlakoztatható.

Ezek a készülékek már nagyobb teljesítményre képesek, a multisplit rendszerekkel egy épület több szobája is jól hűthető. További előnyük, hogy csendesebbek, mint a többi készüléktípus, mert a legzajosabb szerkezeti részek a szoba belső terétől távol, a kültéri egységbe kerültek. A viszonylag kisméretű beltéri egység is szabadon elhelyezhető. Legkedvezőbb a magasra beépített szerkezet. Ekkor a hideg levegőt a mennyezethez közel lehet befújni, olyan irányban, amely lehetőleg távol van az állandó tartózkodási zónáktól. Vannak már olyan készülékek, amelyeknél a hűtőfolyamat megfordítható. Ekkor – az úgynevezett hőszivattyús üzemmódban – a külső térből vonnak el hőenergiát, és ezt a helyiségben adják le. Ily módon tehát fűtésre is használhatók. Ez a működésmód azonban csak meghatározott külső hőmérséklethatárig lehetséges, és nem alkalmas az épület teljes értékű téli fűtésére. Elsősorban tavasz–őszi átmeneti időszakban van jelentősége, illetve télen – időszakos kiegészítő fűtésként.

Takarékos inverter
A konvencionális klímakészülékek kompresszora fix fordulatszámmal üzemel, ezért a klímakészülék ciklikusan, szakaszosan működik, időszakosan ki- és bekapcsol. Mindez nagy hőmérséklet-ingadozáshoz, felesleges zajhatásokhoz és energiaveszteséghez vezet. Ezeket a problémákat küszöböli ki az inverter, amely segítségével a klímakészülék érzékenyebben alkalmazkodik a környezethez, így a teljesítményleadást is a mindenkori hőmérséklethez tudja igazítani. Az inverteres split, multisplit rendszerek nyújtják a legmagasabb komfortot, ám általában ezek a legdrágábbak is.

Vásárlói kalauz
Ha a főbb használati jellemzők alapján kialakult, hogy milyen készüléktípusra van szükség, akkor még el kell dönteni, hogy az alapfeladaton túl milyen további szolgáltatásokra van szükség. Ezekből ugyanis igen sok létezik, és ezek természetesen befolyásolják az árat is. Hasznos kiegészítő a távirányító, különösen a magasra helyezett készülékek esetén. Sok gépnél a léghőmérséklet nemcsak beállítható, hanem programozható is. A különböző kijelzők számos információt nyújtanak, például figyelmeztetnek a csepptálca telítettségére. A készülékek folyamatosan beszívják és kifújják a helyiség levegőjét, célszerű tehát beépített szűrőbetétekkel tisztítani. A szűrőbetéteknek is több változata létezik, úgymint légfrissítő, antibakteriális vagy pollenszűrő. Nem árt tehát odafigyelni, és szakember tanácsát is kikérni a vásárláskor.

A klímaberendezés hűtőteljesítményének és légszállító képességének kiválasztását több tényező is befolyásolja. A túl kicsi és a túl nagy teljesítmény is azt eredményezheti, hogy a motor élettartama lecsökken. A légszállító képesség befolyásolja a huzat mértékét, amelyre sokan érzékenyek. Nem feltétlenül előnyös a miniatűr készülék sem, hiszen ezeknél intenzívebben mozgatva kell eljuttatni a helyiség levegőjét a kisebb méretű hűtőegységhez. Mivel a zajtűrés minden embernél más és más, ezért a legcélszerűbb személyesen, az üzletben meggyőződni arról, hogy a prospektusban megadott zajszint mit is jelent a gyakorlatban.

Igen fontos a garancia, a szervizelés kérdése is, mert ha ehhez nincs megfelelő műszaki háttér, nincs hosszú távon megnyugtatóan biztosítva, akkor néhány év múlva kellemetlen meglepetésekben lehet részünk, akár üzemeltetési problémák miatt is.

Lényeges, hogy a trópusi égövre tervezett és gyártott klímakészülékek Magyarországon korántsem mindig a legjobbak. A hazai méretezési viszonyok között ezek a masinák rengeteg energiát fogyasztva könnyen túlhűlhetnek, és tönkre is mehetnek.

A gyanús olcsóság a végelszámolásnál igen borsos is lehet, ezért célszerű olyan klímatechnikai szakcégekhez fordulni, ahol szaktanácsadással, a készülékek méretezésével, forgalmazásával, helyszínre telepítésével, javításával, karbantartásával egyaránt foglalkoznak. No és ne feledkezzünk meg a hagyományos megoldásokról sem: az ablakok, erkélyajtók árnyékolásáról, mert sokszor az építészeti megoldások sokkal jobb hatásfokúak, mint az épületgépészeti technológiák.

A szerző okleveles építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zaj- és rezgéscsökkentési szakmérnök

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.