Új típusú repülőgépeket fejleszteni, vagy radikálisan új formájú gépet tervezni nem ördöngösség. A brit kormány és a legnagyobb repülőgépgyártó cégek (Boeing, Airbus), valamint a Rolls-Royce által finanszírozott hároméves projekt eredménye legalábbis azt mutatja, hogy a zöldebb és halkabb jövő nem elérhetetlen cél a repülés terén sem. Más kérdés, hogy a bemutatott modellt vajon mikor kezdik el gyártani, illetve mikor áll majd forgalomba, ha egyáltalán forgalomba helyezik az SAX-40 elnevezésű gépet.
Fél évszázada változatlan a forma
Amióta 1957-ben bemutatták és forgalomba helyzeték az első Boeing 707-est, bár csaknem ötven év eltelt, a repülőgépek formája és alakja csak igen keveset változott: egy cső, amelynek oldalából szárnyak nőnek ki, hátul pedig egy farokelem segíti a navigálást és a stabilitást. Ehhez jön még a szárnyak alá felfüggesztett motor, amely a gép lelke, de amely egyben a legtöbb gondot is okozza a repülőtér közelében lakóknak. Próbálkozások már eddig is voltak arra nézve, hogy hatékonyabbá tegyék a repülőgép formáját, ám a gyártók gazdasági okokból kifolyólag eddig egyetlen radikális újítást sem fogadtak el.
Az igen komoly beruházást igénylő szerelőüzemekben ugyanis a méretek megváltoztatásával a fent felvázolt és ugyancsak leegyszerűsített séma alapján tulajdonképpen bármilyen repülőgép összeszerelhető, amely a költséghatékonyság egyik legfontosabb tényezője. A BBC News beszámolója szerint ez az elsődleges oka annak, hogy a repülőgépek formája immáron majd fél évszázada csak csekély mértékben változott, markánsabb módosítások nem történtek. Pedig a mostani kutatási projekt is azt mutatja, hogy környezetvédelmi, de akár gazdasági szempontból is érdemes lehet váltani.
Kevesebb üzemanyag, alacsonyabb zajszint
Az SAX-40, amelyet az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a cambridge-i egyetem Silent Aircraft Initiative (SAI) elnevezésű programja fejlesztett ki, több ponton is eltér a jelenleg üzemelő gépektől. Az első és legfontosabb eltérés, hogy az SAX-40 gyakorlatilag nem más, mint egy hatalmas denevérszárny. A törzs és a szárny nem különül el egymástól, a repülő tulajdonképpen egy ék alakú csupaszárny-repülő. A repülő denevér formának köszönhetően az új modell akár 35 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint a jelenlegi gépek, ami a légtér szennyezettsége szempontjából nem elhanyagolható szempont.
A másik jelentős fejlesztés szintén a környezet kímélését célozza: a világszerte gondot okozó zajártalom, amely a repterek környékét jellemzi, számottevően csökkenhetne a SAX-40-esek elterjedésével. A modell motorját ugyanis nemcsak beépítették a szárnyba, hanem egyenesen a szárny fölé helyezték, így a fel és leszálláskor legerősebb hangot kibocsátó motor zaját tulajdonképpen leárnyékolja a szárny. A kutatók szerint a zajszint legalább 25 dB-el csökken, így a repülőterek környékén sem magasabb a zajszint a normális városi környezethez képest.
Az olajárak megugrásával gazdasági szempontból is megérné az SAX-40-es gyártása és forgalomba helyezése, hiszen 35 százalékos megtakarítás az üzemanyag területén már igen jelentősnek mondható. Ráadásul a BBC News-nak nyilatkozó Ann Dowling, a cambridge-i egyetem professzora szerint egy másik gazdasági szempont is segíthetné a projekt elfogadtatását: a csendesebb repülőterek ellen kisebb lenne a lakossági ellenállás, így könnyebbé válhatna az új repülőterek létesítése, valamint a jelenlegiek forgalmának növelése. Mindkettő haszna dollármilliókban mérhető, így Dowling szerint nem teljesen reménytelen az SAX-40 elterjedése.
És mégsem fog elterjedni…
Szkeptikusok szerint azonban a következő harminc évben nem várható komolyabb változás a repülőgépek típusai terén. A most kifejlesztett változat egyik legnagyobb problémája éppen radikális újítása: a szárnyba szerelt motor karbantartása, javítása, cseréje ugyanis sokkal körülményesebb, mint a szárnyak alá épített motoré. Ráadásul a fent említett gyártói mentalitás, a szerelőcsarnokok kompatibilitása sem kedvez az új gép elterjedésének, ezen túlmenően pedig a repülőgépgyártás és forgalmazás csak hosszútávon megtérülő beruházás.