Élet-Stílus

Két Földre lesz szükségünk

admin
admin

2006. 10. 26. 17:41

Jelenleg 25 százalékkal több természeti erőforrást használunk el, mint amennyi képes megújulni – közölte a World Wild Fund (WWF) környezetvédő szervezet.

Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre. Minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből áll össze: az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető; annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges; a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület; a hal, rák, kagyló stb. fogyasztásával arányos tenger; a lakáshoz szükséges földterület; annak az erdőterületnek a nagysága, amely kinek-kinek egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges.

A Föld természeti állapotát felmérő, kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentés rávilágít, ha ilyen ütemben haladunk, 2050-re az emberiség annyi természeti erőforrást fog elhasználni, amennyihez két bolygóra lenne szükség – feltéve, ha addigra marad még egyáltalán valami.

Az emberiség ökológiai lábnyoma, amely azt számszerűsíti, hogy életmódunknak milyen hatása van a természetre, 1961 és 2003 között háromszorosára nőtt. Az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2003-ban 2,2 hektár volt. A Földön 11,3 milliárd biológiailag aktív föld- és tengerfelület van, és 6,1 milliárd ember: jelenleg tehát minden emberre 1,8 hektár jut. Ez a túlhasználat a Föld természeti tőkéjének gyors feléléséhez vezet, már most 25 százalékkal több természeti erőforrást használunk, mint amennyit a természet regenerálni képes. 2001-ben ez még „csak” 21 százalék volt. Különösen az energia lábnyomunk növekszik aggasztó mértékben, amely a fosszilis energiahordozók (szén, földgáz, olaj) fogyasztásából adódik: 1961 és 2003 között ez kilencszeresére nőtt – írja a szervezet.

Rohamosan tűnnek el a fajok

Országokra vetítve 3,6 hektáros ökológiai lábnyomával hazánk a 32. helyen áll. Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Államok és Finnország rója, de szorosan felzárkózva ott van mögöttük Kanada, Kuwait és Ausztrália is.

A biológiai sokféleség változását az élő bolygó index méri, 1300 gerinces faj állományának megfigyelése alapján. 695 szárazföldi faj, 344 édesvízi és 274 tengeri faj populációváltozásának nyomon követése alapján kimutatható, hogy 1970 és 2003 között egyharmaddal csökkent a gerinces fajok száma. A szárazföldiek 31, az édesvíziek 28, a tengeriek 27 százaléka tűnt el ebben az időszakban, Magyarországról például a viza és törpesas.

Változtatni kell

Nem lesz könnyű életszínvonalunkat úgy emelni, hogy közben csökkentjük a természetre mért káros hatásokat. Vagy a romboló túlfogyasztást választjuk, melynek szörnyű következményeit már látjuk, vagy rákényszerülünk a fenntartható életvitelre – kommentálta a jelentést Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.