Élet-Stílus

Csomagolva olcsóbb

admin
admin

2006. 10. 10. 08:00

Az Internet Voice, teljes néven Voice over Internet Protokoll-technológia (VoIP) révén telefonhívásokat bonyolíthatunk le a vezetékes (analóg) telefonvonalak helyett szélessávú internetkapcsolaton keresztül. Néhány VoIP-szolgáltatáshoz számítógép (és rácsatlakoztatott head set) vagy speciális VoIP-telefon szükséges, míg máshol elég egy adapter, amire analóg telefonunkat köthetjük. Az internet-telefonáláshoz a legfontosabb a szélessávú internetkapcsolat. Telefonáláskor a beszédhang digitális adatcsomaggá alakítva továbbítódik az interneten, majd a fogadó oldalon újra emberi hanggá alakul.

Az Internet Voice segítségével számítógépünkről telefonálhatunk az erre a célra fejlesztett szoftverek segítségével. Hátránya viszont, hogy ha kikapcsoljuk a gépet, nem leszünk elérhetőek. Amennyiben adapterre kötött telefont vagy a speciális VoIP-telefont használunk, akkor bármikor tárcsázhatunk és hívhatnak minket. Ismerőseink mindenféle speciális felszerelés nélkül elérhetnek, hiszen a szolgáltatáshoz „normális” telefonszám jár.


VÁLLALKOZÁSOKNAK. A VoIP használatához valamilyen szolgáltatónál regisztrálnunk kell. Erre a célra igénybe vehetjük nagy nemzetközi cégek rendszerét, de számos hazai tartalomszolgáltató, sőt egyes előremenekülő távközlési cégek is kínálnak internetes telefonálási lehetőséget.

Bármelyiket vesszük igénybe, tudnunk kell, hogy az így elérhetők köre erősen változó, s nagyban szolgáltatófüggő. Némelyik például csak hálózaton belüli beszélgetést engedélyez, viszont a többségnél bármilyen számot hívhatunk. A hívás lehet helyi, távolsági, mobil és külföldi. A hálózaton belüli hívások pedig általában ingyenesek.

A Magyar Infokommunikációs Jelentést összeállító BellResearch kutatássorozatában a legalább tíz embert foglalkoztató cégek körében vizsgálta a távközlési eszközökkel való ellátottságot és az egyes telekommunikációs megoldások elterjedtségét. A 2006 elején gyűjtött adatok szerint a vizsgált vállalati sokaság minden ötödik tagjánál működik valamilyen integrált adat-hang hálózati megoldás. A megvalósítás költségigénye miatt azonban ezeknek a rendszereknek a használata egyelőre elsősorban a nagyvállalatokra jellemző.

Biztonsági gondok

Szaporodik a vállalatoknál is az ingyenes szöveg- és hangátviteli szoftverek használata. Informatikai szakértők szerint azonban ezek a cégek a tűzzel játszanak, mert a vírusfertőzés könnyen elviheti e szolgáltatások hasznát. Ha létezne például Skype-vírus, az egy-két perc alatt söpörne végig az interneten. Erre pedig reális esély van, mert a Skype kommunikációs protokollja megkerüli a vállalati és személyes tűzfalakat.

A cégek többsége számára ma még nem egyértelmű, valójában mit is várhatnak az internetes megoldásoktól. Az áttérést ezért a vállalatok többsége továbbra sem tekinti a versenyelőny lehetséges forrásának.

A VoIP előnyei az analóg telefonnal szemben leginkább a költségekben mutatkoznak meg. Általában nincs havidíj és kapcsolási díj, hálózaton belül ingyenes a beszélgetés a nap 24 órájában, kedvezőek a percdíjak hálózaton kívülre, alacsonyak a külföldi hívásdíjak. A Neophonnál például azt emelik ki, hogy a rendszerük bárhonnan azonos módon hívható, mindenféle IP-hálózatra telepíthető, hálózaton belül díjmentesek a hívások, integrált céges funkciókat nyújtanak.

A díjfizetési megoldások nem egyformák. Akadnak hazai szolgáltatók, amelyeknél utólag egyenlíthetjük ki a díjakat, például az ADSL-számlával együtt, persze csak akkor, ha a szélessávú internetelérést is azonos szolgáltatónál vesszük igénybe. Másutt, s ez a gyakoribb, az előrefizetéses (prepaid) szisztéma működik: például úgy, hogy feltölthető telefonkártyát kell váltanunk, vagy például az internetes telefoncégnél nyitott számlánkra kell rendszeresen pénzt utalnunk.

A Neophonnál alkalmazott gyakorlatról és az érintettek köréről Kocsis Gábor, a vállalati szegmens menedzsere azt mondja, eddig mintegy 50 ügyfelük van, vagyis forgalmuk ebben a körben még nem jelentős. 2007-re várnak dinamikusabb növekedést. Náluk egyébként nincs egyszeri belépési díj, csak havidíj, az tartalmazza a szükséges hardvereket és szoftvereket, rendszerintegrációt és menedzsmentet. Ha teljes körű átállás szükséges, akkor egy IP PBX (internetprotokoll-alapon működő telefonalközpont), IP-telefon, softphone és headset is része a szolgáltatásnak. Mindez sokban hasonlatos a hagyományos vezetékes telefonszolgáltatáshoz, nyilván onnan tanulták, mi mindent kell nyújtani.

A vállalati elzárkózás hátterében az információhiány mellett olyan objektív tényezők is megtalálhatók, mint az elégedettség az aktuális távközlési infrastruktúra működésével, vagy az új, digitális alközpontokba történt jelentősebb beruházások. Ugyanakkor közel sem állnak fenn mindenhol a szélesebb körű elterjedés technológiai feltételei: a kutatások szerint az informatikai hálózat mindössze a cégek harmadánál, a távközlési hálózat pedig csak minden hatodik vállalatnál lenne alkalmas az IP-alapú telefonrendszerek meghonosítására.


Magyarországon ráadásul a mobilkommunikáció az elmúlt évtizedben úgy robbant be, hogy széles körű használata ma még szintén az IP-telefónia terjedése ellen hat – mutatnak rá a BellResearch elemzői. Számos vállalat a zárt felhasználói csoport vagy a virtuális mobilalközponti szolgáltatás révén költséghatékony alternatívát találhat az adat-hang integrációs megoldás kiépítésével szemben még akkor is, ha így csak a szolgáltatások korlátozott körét veheti igénybe.

VÁLASZD A TUDÁST? A BellResearch kutatása azonban azt mutatja, hogy mégis érzékelhető elmozdulás. A 2005-ös kutatási eredményekhez képest a „jól informáltak” köre csak az 50 fő feletti szegmensekben bővült számottevően, ide a felmérésben megkérdezett nagyvállalati vezetők 61, illetve a középvállalati szakemberek 41 százaléka tartozik. A 10 fő feletti cégek négyötödét kitevő kisvállalatoknál a tájékozottság szintje viszont továbbra is alacsony: a döntéshozóknak csupán hetede-nyolcada tartja magát jól informáltnak, és további 55 százalékuk ismeri valamennyire az IP-alapú megoldásokat, mintegy harmadrészük azonban még egyáltalán nem hallott ezekről.

Mégis, az elmúlt 2-3 év fordulópontnak tekinthető a vállalati telekommunikációban, állítják a kutatók. A vállalati távközlési piac zsugorodása megállt, s költségátrendeződés figyelhető meg. A vezetékestelefon-kiadások csökkenése és a mobilpiac stagnálása mellett az adatkommunikációs és internetpiacok mérsékelt növekedésének lehetünk tanúi.

Nyomul Redmond is

A Microsoft nemré-giben jelentette be az internetes telefonálásra specializálódott svájci cég, a Media-Streams bekebelezését. A zürichi székhelyű cégnek 23 alkalmazottja van, és elsősorban a vállalati VoIP-alkalmazások fejlesztésére szakosodott. A társaság internet-alapú telefon-technikáit saját Office Live Communications szolgáltatásába szeretné beépíteni a Microsoft, amely már augusztusban is vásárolt egy VoIP-alkalmazásokat fejlesztő céget, a kaliforniai Teleót. Annak szoftvereit az MSN üzenetküldő és más szolgáltatá-soknál igyekeznek hasznosítani. Az internetes telefo-nálási lehetőséget kínáló cégek között piacvezető Skype mellett a felhasz-nálók kegyeiért verseng még az AOL, a Yahoo, valamint a nemrég hasonló szolgáltatását elindító Google is, és ezután a Microsoft is szeretné megvetni lábát a VoIP-piacon.

Az 1990-es években, illetve részben a most futó évtized elején a fejlesztések még az alapvető ICT-alapinfrastruktúra kiépítésére koncentráltak: a cégek vezetékes vonalakat és SIM kártyákat vásároltak, alközpontokat állítottak rendszerbe, internetes végpontokat telepítettek, vagy éppen telephelyeiket szervezték valamilyen adathálózatba. Így növekedett a vezetékes fővonalak, az üzleti SIM kártyák, az internethez hozzáférő telephelyek száma.

Mindezek következtében bővült a hang- és adatcélú távközlési szolgáltatásokat nyújtó cégek gazdálkodó szervezetektől realizált bevétele is: a vezetékes telefónia, a mobiltelefónia, az internet-hozzáférés és adatátviteli szolgáltatások jelenlegi nagyságát összességében havi nettó 20 milliárd forintra becsülik. 100 távközlési szolgáltatásra fordított forintból az évtized elején még közel 85 kapcsolódott a hangcélú szolgáltatásokhoz (vezetékes és mobiltelefon), ma pedig hozzávetőlegesen 80 ez a szám.

ÁTALAKULÓ PIAC. Mindezek következtében a vezetékes hangszolgáltatás ügyfélszámai, a beszélt percek mennyisége és az árbevételek radikális csökkenése az utóbbi évek meghatározó jelenségévé vált. Az adatpiac növekedésének motorja a szélessávú internet-hozzáférések, illetve az IP-re épülő komplex üzleti kommunikációs megoldások terjedése lett. Ma már a társas vállalkozások kétharmada használ internetet, közel háromnegyed részük széles sávon fér hozzá a világhálóhoz. Az adatátviteli piac mérsékelt bővüléssel írható le: a telephelyek között és nemzetközi relációban adatátvitelt folytató cégek számossága alig változik, a növekvő végpont- és felhasználói szám generálta sávszélesség-bővítési igény és az IP-alapú hálózatok számítanak a fő mozgatórugónak.

A vállalati telefonköltségek csökkentésére persze több megoldás is kínálkozott. Elsőként a GSM-adapterek terjedtek el, amivel az egyre gyakoribb mobilirányú hívások díjait mérsékelhették a cégek. A másik támadási frontot az „alternatívok” jelentik: ma már minden ötödik társas vállalkozás szolgáltató-előválasztással (pre-selection) vagy hívásonkénti szolgáltatóválasztással (call-by-call) igyekszik optimalizálni vezetékestelefon-számláját. A kábeltelefónia piaca egyelőre marginális.

A harmadik irány pedig a VoIP-szolgáltatás, a 2005-ös év a VoIN-ról (Voice over Internet) is szólt, a Skype és társai már minden tizedik céghez betették a lábukat – még ha „intézményesült módon” nem integrálódtak is a vállalatok távközlési infrastruktúrájába. A lényeg, hogy már minden tizedik ezen a területen elköltött forint az „alternatív” vezetékes szolgáltatásokhoz (elsősorban VoIP-szolgáltatásokhoz) kapcsolódik. (Ezt szolgálja az is, hogy az Elektronikus Hírközlési Hatóság a 21-es körzetet jelölte ki a „helytől független elektronikus hírközlési szolgáltatások”, azaz az internetalapú hangszolgáltatások azonosítójaként. A 21-es körzet számai közvetlenül hívhatók bármely vezetékes vagy mobilhálózatból.) A VoIP-versenybe ezért az inkumbensek (hagyományos telefonszolgáltatók) is egyre inkább beszállnak.

Tudnunk kell végül, hogy az internetes telefonálást egyelőre az európai hatóságok nem szabályozzák, és alapesetben nem is minősül hírközlési szolgáltatásnak. De valamennyi szabályozó hatóság, így az Elektronikus Hírközlési Hatóság is nagyon élénken figyeli ezt a területet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.