Élet-Stílus

Kétszáz éves magok csíráztak ki

Több mint kétszáz éves magokat sikerült kicsíráztatniuk brit tudósoknak. A magok 1803-ból, Dél-Afrikából származnak, és hosszú hányattatás után végül a Brit Nemzeti archívumba kerültek, ahol most véletlenül bukkantak rájuk.

A Brit Nemzeti Archívumban, egy bőr mappában pihent eddig észrevétlenül az a 32 növényfajtól származó mag, amelyek korát tudósok kétszáz évesre becsülik. A kutatók legnagyobb meglepetésére, több magot is sikerült kicsíráztatni, néhányuk mérete már eléri a több centiméteres nagyságot is.

A magok legalább 203 évesek, és valószínűleg Jan Teerlink, holland kereskedő gyűjtötte össze őket Dél-Afrikában. Ez abban a mappában lévő írásokból derült ki, amelyekben Roelof van Gelder, a Royal Dutch Library munkatársa rábukkant a magokra is.

„A magok meglehetősen mostoha körülmények között hányódtak” – mondta Matt Daws, a brit Millennium Magbank kutatója a BBC Newsnak. „Közel egy évig tartó hajóút után a londoni Towerben pihentek, és csak az elmúlt évtizedekben kerülhettek nyugodtabb körülmények közé, így nem sok remény volt arra, hogy kicsírázzanak.”

A zöldségfélékhez tartozó Liparia villosa-tól származó mintegy 25 mag közül 16 kicsírázott, és további két másik faj magjai is az élet jeleit mutatják. Míg egyikük a Leucospermumhoz tartozik, a másikat még nem sikerült azonosítaniuk a botanikusoknak. A fajmeghatározáshoz meg kell várni a virágzást. „Viszont, ha fáról van szó, akkor bizony sokáig kell még várnunk”- tette hozzá a kutató. Mindenesetre már az is történelmi jelentőségű esemény, hogy egyáltalán csirázásnak indultak kétszáz év hányattatás után.

Nem ezek a legidősebb magok, amiket valaha is megkíséreltek „visszahozni az életbe”. Négy évvel ezelőtt az USA-ban olyan lótusz magokat csíráztattak, melyek korát a radiokarbonos meghatározás során ötszáz évesre datálták. Nem rég egy izraeli kutatócsoport – állítása szerint – kétezer éves magokból nevelt datolya pálmát. Habár a most talált magok jóval „fiatalabbak” úgy tűnik, sokkal rosszabb körülmények között tárolták őket, így kevesebb esélyük volt a túlélésre.

Ha a növények kifejlődnek, a kutatók a tervek szerint genetikai elemzésnek is alávetik, és összehasonlítják a régi növényeket a mai megfelelőikkel, kimutatva, hogyan változtak és alkalmazkodtak az elmúlt két évszázad során.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik