A Három Szoros gáttól „felfelé” (vagyis a folyásiránnyal ellentétes irányban) száz méterre épített ideiglenes gát megszűnésével a Három Szoros gát, a világ legnagyobb gátja megkezdte árvízvédelmi funkciójának betöltését – jelentették be hivatalosan kínai illetékesek, hangsúlyozva, hogy két évvel a tervezett határidő előtt sikerült “üzembe helyezni” a gátat és a víztározót.
Az 580 méter hosszú, 8 méter széles és 140 méter magas jászolgátat 192 tonna dinamittal robbantották fel, a műveletet a kínai állami sajtó „a világ legnagyobb bontási munkájaként” jellemzi. A közgát 2003 óta állt, hogy feltartsa a vizet az áprilisban elkészült fő gátfal építése alatt.
A Három Szoros gátjának – a világ legnagyobb vízerőművi létesítményének – építése 1997-ben kezdődött, és a múlt hónapban fejeződött be. A 2,3 kilométer hosszú, 185 méter magas duzzasztó- és védőgát tartóztatja most fel a hatalmas folyamot, és hivatott megakadályozni a szörnyű árvizeket, amelyek eddig rendszeresen pusztították a Jangce völgyét, az ázsiai ország egyik legfontosabb termőterületét.
A víztározó feltöltése azonban még nem jelenti az áramtermelés megkezdését; az első áramtermelő létesítmények – turbinák és generátorok – átadása a tervek szerint csak 2008-ra várható. A tározó vízszintjét jelenleg “csak” 135 méteren tartják, készülve a monszunesők időszakában (június végén, júliusban) bekövetkező nyári áradásokra. A monszunidőszak elmúltával 156 méteresre emelik a vízszintet, az lesz a tározó rendes “üzemi” vízszintje. Teljes befogadóképessége legfeljebb 175 méteres biztonságos vízszintet tesz lehetővé.
A Jangce Három Szorosa Kína egyik leglátogatottabb természeti látványossága. A Jangce Fengcsie (Fengjie) városnál “beszorul” a sziklák közé, s 193 kilométeren át a hatalmas falak közötti szurdokban halad. A gát a harmadik szoros végén, Jicsangnál (Yichang) épült. Olyan nagy városok vannak hozzá – kínai mércével mérve – közel, mint a hat és fél millió lakosú Csungking (Chongqing) vagy a négy és fél milliós Vuhan (Wuhan).
Az óriásberuházás nagyon sok bírálatot kapott a természeti környezetet és a helyi lakosságot érintő hatásai miatt. A környezetvédők szerint a duzzasztómű fölött leülepedik, feldúsul a szennyeződés, fenyegetve az iparosodás által amúgy is megtizedelt jangcei élővilágot. Sokak szerint túl nagyok a költségek, és nem is biztos, hogy a gát megvédi a térséget az árvizektől. A kínai kormány viszont úgy véli, hogy a gát, illetve a hatalmas víztározó segít a jangcei árvizek elhárításában, javítja a folyami hajózást, és enyhít az ország krónikus energiahiányán.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
