Élet-Stílus

Magyarország hátul „kullog” bioenergiában

Magyarország számára a jövőben óriási esélyeket jelenthet a biogáztermelés, a magyar mezőgazdaság adottságai ugyanis rendkívül jók – mondta Rudolf Jauschowetz egyetemi tanár, a pinkafeldi székhelyű Biogas IG elnöke.

„A magyarországi gázellátás jelenleg legalább 80 százalékban az orosz földgázon alapul, ami óriási függőséget eredményez, ez az a függőség, amelytől Európa is szabadulni próbál” – fejtette ki Jauschowetz Szombathelyen, egy magyar–osztrák bioenergetikai konferencián. A szakember szerint Magyarországnak komoly esélye lenne arra, hogy energiaellátását nagymértékben a megújuló energiák irányába mozdítsa el, hiszen az unión belül kiemelten támogatják a megújuló energiák hasznosítását.


A lehetőségek tizedét használjuk

A hétfőn kezdődött kétnapos konfencián elsősorban a régió agrárvállalkozásainak képviselői és energetikával foglalkozó szakemberek vettek részt, több mint kétszázan. Horváth János, a budapesti Bio-Montan Kkt. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: Magyarország Európában a megújuló energiák felhasználását illetően jelenleg az utolsó helyek egyikén „kullog”, míg Ausztria az élen áll, ezért szavai szerint bőven van mit tanulni a szomszédoktól. Elmondta: az ország energiaszükségletének 60 százaléka importból származik, holott az importmennyiség felét megújuló energiák felhasználásával, viszonylag kis ráfordítással belföldön is elő lehetne állítani.

Hozzátette, hogy míg Ausztria a felhasznált villamos energia 70 százalékát megújuló energiával biztosítja, addig Magyarországon ez az arány a 3 százalékot sem éri el. Ausztriában az elmúlt években beépítettek 3 millió négyzetméternyi napkollektort, nálunk alig néhány tízezer négyzetméternyit szereltek fel – jegyezte meg, hozzátéve: a határ túloldalán több biogázüzem is működik, vannak olyan települések, amelyek teljes energiaigényüket megújuló energiák felhasználásával fedezik. Magyarországon eddig egyetlen biogázüzem épült.


Káros a bürokrácia

Mindez Horváth János szerint nem csupán a két ország eltérő anyagi lehetőségeivel magyarázható, inkább az engedélyezési eljárás bürokratikusságára, illetve az információhiányra vezethető vissza. „A politikának is mögé kellene állnia ennek az ügynek, hiszen míg egész Európában a megújuló energiák felhasználását támogatják, és a hagyományos konzervatív energiákat nem, addig nálunk ez éppen fordítva van” – jelentette ki. Emlékeztetett arra: az idén meghirdetett Nemzeti Energiatakarékossági Program mindössze kilenc napot élt, mert forráshiányra hivatkozva megszüntették.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik