Élet-Stílus

Négyezer éves hajót találtak a régészek

admin
admin

2006. 03. 11. 09:39

A világ legrégebbi tengeri hajójának roncsait találták meg Egyiptomban amerikai és egyiptomi régészek.

A hajóroncsok több mint négyezer évesek, és a sivatagi szárazságnak köszönhetően viszonylag jó állapotban maradtak fenn. A hajóroncsok arról tanúskodnak, hogy az egyiptomiak nemcsak a Nílust járták hajóikkal, hanem a tengereket is.

Úgy tűnik, hogy egy mostani felfedezés révén árnyaltabb képet kaphatunk az egyiptomiak hajózási szokásairól: bár eddig a kutatók azt feltételezték, hogy az egyiptomiak jellemzően rövidebb nílusi utakra használták hajóikat, a mostani lelet megcáfolja ezt a hipotézist. A Vörös-tenger mentén található Wadi Gawasis kikötőjéhez közel, hat nagyobb barlangban ugyanis olyan deszkadarabokra, horgonyra, hajókötélre és hajólapátra bukkantak, melyek egykoron minden kétséget kizáróan tengeri hajók darabjai lehettek.

Cherly Ward, a Florida Állami Egyetem kutatója a The Times című brit napilapnak nyilatkozva elmondta: a barlangokat úgy kell elképzelni, mint a mostani hatalmas repülőgéphangárokat. A hajóbontóműhelyben azonban nemcsak hajótesteket tároltak, szedtek szét, raktak össze és hasznosítottak újra, hanem gyakran élelmiszerraktárként is használták. A megtalált hajódaraboknak az állaga mellett kora is bámulatra méltó: a szakértői vizsgálatok azt bizonyítják, hogy szinte kivétel nélkül több mint négyezer évesek.

Az első tengerjáró

A műhelyről ugyanakkor azt feltételezik, hogy valóban csak összeszerelő műhely lehetett: a hajó egyes darabjait valószínűleg valahol a Nílus völgyében gyártották, hogy aztán a még most is látható számjelek segítségével a Vörös-tenger partjainál összerakhassák. Az egyiptomiakról már eddig is tudták, hogy Libanonból szállították a kiváló cédrust illetve akácfát, amelyeket aztán a fáraó kívánsága szerint megépítendő hajókhoz használtak fel. A Nílus mentén több hajókészítő-műhely is ismert volt már, ám azok mindegyikében kisebb, csak folyókon való hajózásra alkalmas, fatörzsből kivájt hajóroncsok kerültek elő.

A Vörös-tenger partján, a meredek sziklafalba vájt barlangokban megtalált hajódarabok azonban azt engedik sejtetni, hogy az egyiptomiaknak közvetlen kapcsolatuk lehetett a titokzatos punt királysággal is, sőt egyesek szerint éppen nekik adhatták el tengerjáró hajóikat. Kathrin Bard, a Bostoni Egyetem kutatója, aki két évvel ezelőtt rábukkant a barlangokra, a USA Today című napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a kereskedelmi célokon túl expedíciókat is folytattak minden bizonnyal az egyiptomiak a Vörös-tengeren dél felé hajózva. Egy-egy ilyen expedíció megszervezése persze komoly kihívást jelentett, így százévente öt-hat felfedezőtúrát szervezhettek mindössze. Az expedíciókra ugyanakkor Bard szerint öt hajót állítottak össze, amelyek elérhették akár a 20 méteres hosszt is.

A tengeri férgek bizonyítanak

Bár a leleteket már két évvel ezelőtt megtalálták, korukat csak mostanra sikerült bizonyosan megállapítani. A datálás során kiderült: a világ legöregebb hajóroncsait fedezték fel. Annak legfőbb bizonyítéka pedig, hogy a hajókat nemcsak rövid távú utazások alkalmával használták, nem más, mint a deszkákban és hajólapátokban megtalálható tengeri férgek nyomai. Cherly Ward szerint a hajóférgek csak olyan hajók deszkázataiban telepednek meg, amelyek hosszabb ideig vannak a vízen.

A férgek munkája ellenére a leletek meglepően jó állapotban vannak, ám törékenységük miatt nagyon óvatosan lehet csak bánni velük. A vitorlázáshoz használt hajókötelek, a hajólapátok és a fedélzettartó oszlopmaradványok mind arra utalnak, hogy igen fejlett hajóépítési tudással rendelkeztek már több mint négyezer éve az egyiptomiak. Ez ellentmond persze eddigi feltételezéseinknek, amely szerint az egyiptomiak nem igazán nevezhetők hajós népnek. Az összeszerelő-műhelyben megtalált roncsok ezen túlmenően hatalmas logisztikai bázisok meglétét is sejtetik, ahova több ezer ember szállíthatta a sivatagon keresztül a hajók összeszereléséhez szükséges anyagokat.

Hatalmas kikötőkomplexum

A műhelyben egyébként nem csak új hajók összeszerelésével foglalkoztak, hanem a meggyötört idősebb hajók darabjainak újrafelhasználásával, valamint az expedíciókról hazatérő hajók javításával is. Bard szerint a helyszín leginkább egy hatalmas kikötőhöz hasonlítható, ahol a hajózással kapcsolatos összes tevékenység meglétéről tanúskodnak a leletek. Ugyanakkor éppen hétköznapisága miatt különleges Wadi Gawasis: a valláshoz, ceremóniákhoz kapcsolódó helyek talán nem okoznak annyi meglepetést, mint egy hétköznapi munkahely megtalálása, hiszen az előbbiekre jobban odafigyeltek az egyiptomiak is.

Az itteni leleteket nem az utókor számára gyártották, így különlegességük éppen hétköznapiságukban rejlik. Bard és olasz kollégái egyébként az USA Today című napilap értesülései szerint azt tervezik, hogy Wadi Gawasist a jövőben radarral is megvizsgálják, amely segíthet további értékes leletek megtalálásában. „Azt hiszem még sokáig foguk időzni Wadi Gawasisban” – válaszolta a USA Today újságírójának kérdésére Bard.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.