Élet-Stílus

Legfőbb veszélyforrás – az átverés

admin
admin

2006. 02. 03. 07:18

Lánclevelek, avagy hoaxok. Valószínűleg már mindegyikünk találkozott velük, s talán néhányunk már tovább is küldött egyet. Első ránézésre veszélytelennek tűnnek, de egyes számítások szerint évente akár milliárdos kárt is okozhatnak Magyarországon.

Mi a teendő?


A legegyszerűbb ta-nács: ha valami a legkisebb mértékben is hoaxnak tűnik, ak-kor az nagy valószí-nűség szerint az is.

Fogadjuk el, hogy egy e-mail tovább-küldésével, sem egy éhező kisgyereket, sem egy rossz hely-zetben lévő országot, sem a világot nem menthetjük meg.

Ha pedig a figyel-meztetés igaz, akkor arról nagy valószínű-séggel a média és a komolyabb vírusirtó cégek is beszámol-nak majd. Így, ha csak maga az e-mail figyelmeztet a prob-lémára, akkor az tréfa.

Gondoljuk logikusan végig a leírtakat, s ha szükséges, kere-sőprogrammal ke-ressünk rá a levél tartalmára. A legjobb megoldás mégis a komoly vírusirtó cégek oldalait végig-böngészni, hiszen azok mindig felhívják a figyelmet a legújabb hoaxokra.


Kérdéses ezen a ponton, hogy az átlagember igazából miért hisz a levélnek, miért küldi tovább? Talán sokakban felmerülhet, hogy miért ne? Hiszen ez semmi kárt nem okozhat. Ám ez tévedés. Néhány nappal ezelőtt például a népszerű iWiW rendszer leállt, mert a felhasználók túl sok lánclevelet küldözgettek ismerőseiknek, s mindezt nem bírta a szerver. Cseh Gábor, az iWiW projektvezetője megkeresésünkre megerősítette, hogy a kimaradást a lánclevelek okozták, s ezen okból a továbbiakban egyszerre már csak egy felhasználónak lehet üzenetet küldeni a rendszeren belül.

Millió levél indul útjára

Nemes Dániel, a Filtermax stratégiai igazgatója a FigyelőNet megkeresésére meglehetősen ártalmasnak minősítette a láncleveleket. A szakértő szerint a fő probléma a fentebb is olvasható szervertúlterhelés lehet. Gondoljuk végig, ha minden felhasználó az e-mailt csak tíz példányban küldi tovább, akkor az a hatodik körben már egymillió levelet jelenthet. S ezen a ponton hasonló azon vírusokhoz, amelyek önmagukat több példányban is lemásolják, így lassítva a gép műkésését. A különbség, hogy itt maga az ember végzi el helyettük a káros műveletet. Nemes Dániel példának egy osztrák kórházat említett meg, amelynek meg kellett változtatnia domainnevét, mert már nem volt képes kiszolgálni a hozzájuk érkező rengeteg kérelmet. Magyar példa a hazai Vérellátó Szolgálat nevében elindított hoax, amely miatt rengetegen mentek olyan vért adni, amire nem volt szükség, viszont a tumultus miatt a fontos vércsoportúak nem jutottak el az orvosokhoz.

Azonban a kár nemcsak a levelekben megemlített szervezeteket sújthatja, hanem a továbbküldő felhasználót is. Nemes Dániel szerint ugyanis sok lánclevelet a spamlevél-küldők indítanak el, hogy így gyűjtsenek e-mail címeket. Így, ha már eljutott hozzánk egy ilyen hoax, akkor azt potenciálisan egy seregnyi levélszemét követheti. A szakértő úgy látja azonban: a fő probléma, hogy ilyenkor a spamküldők a kapcsolatokat is feltérképezhetik, s később így jó barátunk nevében kapunk számunkra ártó tartalmakat, akár vírust is.

Veszélyes felhasználók

„A legtöbb spamszűrő nem szűri ki a lánclevélben terjedő hoaxokat, így azok az egyéb levélszemét ellen védett felhasználókhoz is eljuthatnak” – figyelmeztet Jakab Áron, a BellResearch kutatócég kommunikációs igazgatója. A vállalat munkatársa szerint komoly veszélyt jelentenek továbbá azon levelek is, amelyek nem létező vírusokra hívják fel a figyelmet.

Egyrészt a komoly figyelmeztetéseket teszik komolytalanná, másrészt súlyosabb esetben ártó cselekvésre késztethetik a felhasználót. A szakértő azon hoaxot említette meg, amely egy rendszerfájl törlésére szólította fel hiszékeny áldozatát, mondván, hogy az vírus. S ekkor maga a felhasználó okozott kárt a rendszerében, nem is volt szükség igazi vírusra. „A hoaxok és a jóindulatú emberi naivitás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az informatikai vezetők a vírusok után a legfőbb veszélyforrásként magát a felhasználót nevezték meg” – nyilatkozta Jakab Áron a BellResearch egyik információbiztonsági kutatására hivatkozva.

Milliárdos kár

„A hoaxok és egyéb lánclevelek által okozott kár nagysága összességében jelentős, de a legtöbb érintett számára közvetett és nehezen számszerűsíthető, ezért a tudatosság szintje is alacsony. A védekezés közérdek, ebben fontos az internetezők felvilágosítása, egészséges gyanakvásra nevelése, illetve az érintett cégek, intézmények megfelelő kommunikációja. A hoaxok nagy részét le lehet nyomozni az interneten, de ezt egyelőre kevesen teszik meg, egyszerűbb a lánclevelet továbbküldeni” – fűzte hozzá a BellResearch képviselője.

Nemes Dániel a Filtermax becslésére hivatkozva már 100 milliós, vagy akár milliárdos összegre becsülte az évente így okozott kár mértékét Magyarországon. Míg az amerikai Energiaügyi Minisztérium “Computer Incident Advisory Capability” (CIAC) osztályának számításai szerint, ha mindenki, aki megkapja továbbküldené a láncleveleket, sőt ha minden felhasználó egy percet el is töltene annak olvasásával, akkor az világszinten több, mint 47 millió dollár kárt okozhatna.

Célkeresztben a nagy cégek

A szám valószínűleg túlzó, de mint láthattuk, az ártalmatlannak hitt levelek meglehetősen ártóak. Példa erre azon rémhír, miszerint a Danone bezárja győri gyárát, s megszünteti a Pilóta keksz gyártását. A levél olvasása után egyesek már tüntetés szervezésébe is kezdtek, s az egyik hazai televízió is tényként kezelte a hamis információt. Az ártalmatlan levél komoly károkat okozott a cég jó hírének.

Persze nem a francia cég volt a hoaxküldők egyetlen áldozata. Sok vállalat és szervezet vált már a tréfák célpontjává, s talán az egyik leginkább megnevezettek között van a Microsoft is. A legújabban keringő lánclevélben például a következőket olvashatjuk: „Hello, itt Andy és John, az MSN igazgatói, elnézést a zavarásért de az MSN lezárulni készül. Ez azért van, mert túl sok meggondolatlan ember elhasználja az összes címet, és nekünk csak 578 regisztrációs helyünk maradt.” Továbbá nem is olyan régen a Microsoft azt „ígérte”, hogy egy e-mail továbbküldése esetén kisebb vagyont hajlandó kifizetni a felhasználóknak. Természetesen ez is csak tréfa volt.

A Nokia pedig egyenesen telefont ad minden egyes továbbküldőnek – egy hoax szerint. „Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Nokia ingyen osztogatja termékeit” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Simai Anna, a Nokia kommunikációs igazgatója. Néhányan pedig komolyan gondolhatják, hiszen az e-mail évek óta kering, s a finn cégnek azt újra és újra cáfolnia kell. Mindezt azonban kérdésessé teszi, hogy eddig még senki nem kilincselt a Nokiánál ingyen telefonért.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.