Élet-Stílus

Piramisra bukkantak Boszniában?

Bosnyák régészek meglepő bejelentéssel álltak elő a közelmúltban: elképzelhetőnek tartják ugyanis, hogy Szarajevótól alig 30 kilométerre két szabályos gúla alakú hegy piramist "rejt".

Semir Osmanaganic bosnyák származású régész kutatási területe a piramisok, ezen belül is a kutató Latin-Amerika (Salvador, Mexikó, Peru) piramisait tanulmányozza 15 éve. Most azonban a Houstonban élő archeológus érdeklődése szülőföldje felé fordult, ott is egy, Szarajevótól nem messze emelkedő szabályos csonkagúla alakú hegyre.

„Négy szabályos lejtő, minden oldala pontosan egy-egy égtáj felé néz, teteje pedig lapos. Mi rejtőzhet a halom alatt?” – tette fel a régész a kérdést az AP hírügynökség riporterének.

Meglepő felfedezés

Európában eddig egyetlen piramisra sem bukkantak a régészek, sőt hasonló épületeket emelő ősi civilizációk nyomait sem találták.

Osmaganic saját költségéből fogott hozzá az ásatásokhoz. E során olyan kőkockákra bukkantak, amelyekkel elképzelhető, hogy valóban egy piramis falait akarták borítani, valamint kikövezett bejárati teret, és felszín alatti alagutakat is találtak.

A körülbelül 700 méter magas hegy Visoko közelében emelkedik. A Bosna völgyében elterülő városka körülbelül 30 kilométerre északnyugatra található a fővárostól, Szarajevótól.

A piramis alakú hegyről Osmaganic először idén áprilisban a helyi múzeum igazgatójától hallott. A hegy megmászása során egy másik szabályos alakú halomra is felfigyeltek. A két hegy elhelyezkedése Osmaganic-ot egy Latin Amerikában feltárt, egy völgy bejáratát jelző piramis párosra emlékeztette.

Hamis beton és sóder

Az engedélyek beszerzése után idén nyáron hat helyen kezdtek hozzá a feltárásokhoz. A kutatásba bevont geológus 15 furcsaságra bukkant, amelyek mind arra utaltak, hogy a hegyet borító rétegek egy része az ember keze nyomát viseli. Találtak többek között ún. hamis betont, valamint nagy mennyiségben olyan sódert, amely a geológus szerint természetes úton nem keletkezik.

A régészek feltételezése szerint az eredetileg már szabályos alakú hegyet ősi népek vehették használatba: belsejébe kamrákat vájtak, külsejét pedig primitív betonnal fedték be – és máris kész a piramis vagy szertartási hely. Osmaganic feltételezése szerint a hegyet az illírek alakíthatták át, akik a szlávok időszámításunk szerint 600 körüli megjelenése előtt népesítették be a területet. A bizonyító erejű leletek feltárásáig azonban óvatosságra intette a régész a médiát.

Visoko környékén egyébként már 7000 éves emberi településekre is bukkantak. A város a XIV. – XV. században királyi székhely, valamint az országgyűlés és követi látogatások színhelye volt.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.