Élet-Stílus

Az 5. hét óravázlata – Közjavak kormányzati előállítása

1. Downs: a demokratikus politikai piac modellje

választók: racionális távolmaradás, racionális tájékozatlanság – szavazat
politikus: szavazatmaximalizálás (újraválasztás) – politikai program, megbízás (bürokrata felé)
bürokrata: jövedelem, juttatások – program végrehajtása
lobby: járadékvadászat – információ, érdekartikuláció (választó), későbbi munkahely ígérete, erőforrások

2. Lobbyk: járadékvadászat

2.1 Járadék

fogalma korábban: (i) természeti erőforrás (föld) jövedelme, (ii) Ricardo járadékelmélete (minőségi járadék), (iii) monopol- (gazdasági) profit, (iv) Schumpeter. (fogyasztói járadék = fogyasztói többlet)
Mennyiben ugyanaz? járadék: a kínálati ár (az a legkisebb összeg, amely mellett még éppen fenntartaná a jelenlegi termelést – opportunity cost) és a ténylegesen megkapott ár közötti különbség – monopolprofitra törekvés
ÁBRA
miért: szűkösségi járadék (Posner); transzfer nem plusz jövedelem

2.2 Járadékvadászat társadalmi költségei

Holtteher-veszteség
ÁBRA – nagysága?

Járadékszerzés költsége
Tullock: monopólium, vám, lopás társadalmi költsége – public choice: politikai koalíciók hogyan hoznak létre tulajdonosi jogokat a politikai folyamatok révén; cél: olyan jogszabályi változás vagy jogosítvány, amely a jövőbeni jövedelemáramukat növelik.
Összeg: a várható jövőbeli jövedelemfolyam diszkontált, tőkésített értéke. (ÁBRA)
Kétoldalú lobby – ÁBRA meghaladja a transzfer értékét. Mindkét fél: várható ár, P1.
Termelő: PcP113 – fogyasztók: PcP112. Teljes kiadás: PcPm512, vs. transzfer: PcP113. Járadékvadászat költsége = Tullock + 45126
csak politikai piac? – Laidlaw v. Organ – 1812 blokád New Orleans, dohány (exportcikk) ára nyomott – Organ megtudja készülő békét: nyomott áron vásárol; másnap blokád feloldását bejelentik (produktív vs. redisztributív)
Példa: CA vs. Air Canada 20 millió CAD

DUP – Közvetlenül nem-termelő profitvadász tevékenység
eszköz: második legjobb elemzés
ÁBRA 5.4 – T a gazdaság transzformációs görbéje, szabadkereskedelem: 1. pont (nemzetközi árarány: Pi). – importadó (vám) áregyenes Pt: 2. pont. Járadékvadászat költségei: T1 – vámmal védett állapot: 4. pont. Eredmény: a világkereskedelmi árakon mért nemzeti jövedelem OA-ról OB-re nő. – „hatékonysági paradoxon”

2.3 Elosztási koalíciók elmélete (Olson)

1. fázis: egyenlőtlen a megszerveződés esélye („termelői érdekcsoportok”) – féloldalas információ: holtteherveszteség – szabályozási csapda (szabályozás iránt a kereslet maga az iparág)
2. fázis: idővel nagy csoportok is megszerveződnek (politikai vállalkozók + korporatív rendszerek)– érzékeny gazdasági teljesítmény csökkenésére (torta nagyságára) is + ellenérdekű felek is = – kisebb kár, ha több és nagyobb érdekcsoportok; DE:
érdekegyeztetés – idő, erőforrás
nem egymás ellen (harmadik félre)

2.4 Public Choice: chicagói iskola vs. virginiai iskola

Chicago (Stiegler, Posner, Peltzman, Becker)
politikai piac/verseny hatékonyság felé – feltételezés: nagyobb veszteség/nyereség intenzívebb lobby (ÁBRA) –Becker: nagyobb a veszteség – csoportszervezés (tranzakciós költség) jobban megéri
Feltétel: a kormánynak egyensúlyban tartja a költségvetést (zero-összegű játék)

Virginia (Krueger, Tullock, Tollison, Buchanan)
Egyensúlyi költségvetést ALKOTMÁNY kényszerítheti csak ki – különben meg nem születettekre hárít

3. A kormányzati előállítás értelmezése

A javak és szolgáltatások nyújtásának osztályozása
magánfinanszírozás – használói díjak, árak; vö. haszonelvvel: ha versengő és kizárás + nincs Pareto-releváns marginális externália + a jövedelmek eloszlása igazságos – a végeredmény hatékony és méltányos.
állami finanszírozás – nem versengő és/vagy jelentős extern hatást idéz elő és/vagy újraelosztás a cél. Bár haszonelv is, de közvetlenebbül „fizetőképesség” – a közösségi finanszírozás sokkal gyakrabban célozza a méltányosságot és a felelősség megosztását, mint az allokációs hatékonyság megvalósítását.
magántermelés – a kompetitív piaccal (ár „helyes”) + profitmaximalizálás: mind X (termelési), mind allokációs hatékonyság. De: vállalatok belső szervezete? megbízó-ügynök – Tulajdonjogi iskola: hatékony tőkepiac, mert ha a részvényárak indokolatlanul alacsonyak, kivásárlás.
állami termelés – méret, a piaci torzulások és az alacsony határköltség: ha csak nagyon nagy méret, előfordulhat gazdasági hatalom. Ha már van állami termelés: méretgazdaságosság

4. Kormányzati előállítás melletti érvek

Nem csak közjavak, hanem közösségileg biztosított magánjavak is

Az erkölcsi kockázat
tisztességes biztosítási díj = valószínűsége * fedezendő kiadás (P *L)
a biztosítás megkötése után az emberek magatartása megváltozik: P is nő, L is nő – ex-ante tisztességes biztosítási díj, ex-post túl alacsony.
Példa:a „munka” gyakoriságát és mértékét inkább csökkenteni kellene.

Koordináció és ellenható erő
Egészségügy: kínálati oldalon monopólium/kartell (elosztási koalíció) + információs aszimmetria – állami monopszónia + bér (szolgáltatási díj helyett)
példa: Kanada vs. USA egészségügy

A meg nem térülő tőkeköltségek és a piacok megtámadhatóvá alakítása
vs. Rashid (1988) sok termelő „átutazóban” – mi ösztönzi, hogy törődjenek a termék minőségével? (vö. hírnév, elsüllyedt költség megtérülése, mint ösztönző)
Példa: Dhaka a tej felvizezése (néha öntözőcsatornákból) – eladói oldal: parasztok százai, egyetlen fix költség – a tehén – könnyen adható-vehető.

Pszichológiai érvek
Minőségi hatások: Titmuss (1970) önkéntes véradás – az egyének ennek révén mutathatják ki önzetlenségüket – a pénzkapcsolat lerombolná a szolgáltatás jellemzőit, az önkéntes véradók felhagynának

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.