„Valóságos gyászfolyamat volt, amikor át kellett lépnem a privátszférába. Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen módon alacsonyabb rendűnek gondolnám az üzleti életet a közszolgálathoz képest – egyszerűen nekem az utóbbi a hivatásom, így vagyok kódolva” – nyilatkozta a Válasz Onilne-nak adott interjújában Orbán Anita, amikor arról beszélt, milyen körülmények vezettek odáig, hogy 2015-ben otthagyta az Orbán Viktor vezette kormány energiabiztonságért felelős utazó nagyköveti posztját. Mint mondta, a paksi beruházással kapcsolatos döntés nagyon zavarta, ott már látta, hogy „csúszunk egyre lejjebb”, másképp mondva, az oroszok felé.
Most a Tisza-kormány külügyminisztereként tér vissza a közszolgálathoz. Azt még nem tudta megmondani, hogy mennyi időt vehet igénybe, mire Szijjártó Péterék után „kitakarítják” a minisztériumot, ezzel együtt több változtatást tervez.
Arra gondolok, hogy nem a hangerő számít; nem szólunk be nagyköveteknek; nem jelenünk meg rövidnadrágban… De mondok mást: múlt pénteken meghívtam az összes Budapestre akkreditált diplomáciai képviselet vezetőjét. Tizenkét éve nem történt ilyesmi a Külügyminisztériumban. Mégis hogyan akartunk diplomáciát csinálni, ha nem kommunikáltunk a partnereinkkel?
Mindemellett a belső kommunikációt is meg akarja reformálni, visszahozza az állománygyűlés intézményét, emellett pedig hosszabb távon a versenyvizsgát is visszahozná, aminek teljesítése nélkül senki nem kerülhet majd a jövőben külügyi pályára. A szakmai felkészültség mellett a sértetlen integritás lesz még elkerülhetetlen azok esetében, akik a minisztériumában akarnak dolgozni, az viszont önmagában nem lesz kizáró ok, ha valaki például korábban annak köszönhetően kapott pozíciót a külügyben, hogy Szijjártó Péterrel együtt futsalozott. „Biztos vagyok benne, hogy van olyan kolléga, aki így került be, de azóta megtanulta és ismeri a szakmát, anélkül, hogy sérült volna az integritása.”
Miniszteri meghallgatása kapcsán azt mondta: a saját döntése volt, hogy nem ült mellette senki, azzal kapcsolatban pedig, hogy a többi minisztériummal ellentétben a külügyes csapat személyi összetételéről még elég keveset lehet tudni, az egészségüggyel hasonlította össze a saját helyzetét.
Van egy fontos különbség Hegedűs miniszter úr szakterülete és az enyém között: noha az előző kormány az egészségügyre is igyekezett rátelepedni, gyógyítani lehet politikamentesen. Külpolitikát tervezni és végrehajtani viszont aligha. Ráadásul Magyarországon létezik kiterjedt magánegészségügyi szektor, ahonnan szintén lehet toborozni, míg privát külpolitika nincs. Nekünk tehát a rendelkezésre álló külügyi szakemberekkel kell csapatot építenünk
– fejtette ki.
„Kijevből Budapestre Beregszászon át vezet az út”
Az interjúban külön szóba került az Ukrajnával, illetve Oroszországgal való kapcsolat. Előbbi kapcsán Orbán Anita azt mondta, hogy a magyar kormány nyitott a kétoldalú kapcsolatok rendezésére, de ehhez elengedhetetlennek tartják a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogainak rendezését. Leszögezte, hogy addig nem lépnek tovább más ügyek (például Ukrajna uniós csatlakozása) irányába, amíg ezek terén nincs konkrét eredmény, általános ígéretekkel nem elégszenek meg.
A Tisza-kormány kompromisszumos megoldásra törekszik az ukrán féllel, ám, hogy ki miben látszik hajlandónak engedni, Orbán Anita azt mondta, nem árulja el, mert azzal romba döntené a jelenlegi tárgyalási pozíciójukat. Azt azonban újra kikötötte, hogy az együttműködéshez a magyar kisebbség helyzetének rendezése elengedhetetlen. Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetséges találkozója – amelyet a miniszterelnök a kárpátaljai Beregszászon ütne nyélbe – nem került le a napirendről.
A külügyminisztert megkérdezték arról is, hogy milyen beszélgetés zajlott le közte és Jevgenyij Sztanyiszlavov budapesti orosz nagykövet között, akit azt követően rendelt be a magyar külügyminiszter, hogy május 13-án Kárpátalját is orosz dróntámadások érték. A találkozón Orbán Anita megismételte, hogy elvárják, hogy Moszkva hagyjon fel a civilekkel szembeni agresszióval, mire a nagykövet az orosz álláspontot ismételte, miszerint az orosz fegyveres erők tettei nem az ukrán civilek vagy a polgári infrastruktúra ellen irányulnak.
Megismételtem a mondandómat, Sztanyiszlavov nagykövet pedig jegyzetelt, majd megígérte, közvetíti az elhangzottakat Moszkva felé. A diplomáciában a tetteknek és a szavaknak súlya van
– mondta Orbán.
A találkozó ténye azt is jelenti, hogy Orbán Anita gyakorlatilag az első hivatalos munkanapján máris bekérette az orosz nagykövetet. Ez azonban szerinte korántsem jelenti azt, hogy minden ajtó bezárult. Az orosz diplomata bekéretését teljesen szokásos lépésnek nevezte, azzal együtt, hogy a helyzetet sem akarja elbagatellizálni. Hogy Szijjártó Péterhez hasonlóan ő is találkozik-e majd orosz kollégájával és lesz-e Orbán–Lavrov találkozó, azt mondta:
Ha lesz mit megbeszélni külügyminiszteri szinten, biztosan lesz ilyen találkozó. Miért ne lenne?
A Válasz Online interjújában szó esik még egyebek között az uniós pénzek hazahozataláról, a migrációs paktumról, a V4-ekről, illetve arról is, hogy jónak tartaná-e Orbán Anita, ha Magyar Péter közvetlenül szeretne rálátni az EU-s ügyekre.
