Néhány fontos tényt rögzített az agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter, Bóna Szabolcs, az ukrán gabona ügyével összefüggésben, Facebook-posztjában.
A tények alapján a miniszter szerint az alábbi következtetések vonhatók le:
- aszályos időszakban valós veszély az ukrán gabona árletörő hatása, ezért korlátozni kell.
- A jelenlegi árszinteken az ukrán gabona nem kalkulál a magyar piacra. Az import Lengyelországból és Szlovákiából érkezik.
- Figyelembe kell venni a magyar takarmánygyártás és állattenyésztők érdekeit is a döntéseknél.
- A legfontosabb cél, az élelmiszer-biztonság fenntartása. A biztonság, az egészségügyi biztonságot kiemelten jelenti az ellátásbiztonság mellett.
Ukrán, magyar, lengyel, szlovák gabona
- Az Európai Unióba behozott gabonafélékre a Bizottság jelenleg hatályos (EU) 2024/1801 (2024. június 28.) végrehajtási rendelete értelmében 0% a vám (kivéve az Oroszországból és Belaruszból származó terményeket), így az EU–Ukrán DCFTA-nak (az Európai Unió és a szomszédos országok közötti legszorosabb kereskedelmi megállapodástípus) a gabonapiac szempontjából nincs aktuális jelentősége.
- Az Ukrajnából az Európai Unióba exportált főbb gabonafélék volumene a folyó (2025/2026) gabonapiaci szezonban, a július és március közötti időszakban számottevően visszaesett. (Itt számokat is közölt.)
- Az Ukrajnából Európai Unióba exportált főbb gabonafélék legnagyobb felvevőpiaca Spanyolország.
- 2026. április végi árakat vizsgálva megállapítható, hogy az ukrán kukorica Magyarországra irányuló exportja a keleti országrészben versenyképes lehetett volna, de jelenleg elsősorban a Lengyelországból behozott kukorica váltja ki. Összehasonlításul a magyar, a lengyel és az ukrán árakat is tudatta – a lengyel volt a legolcsóbb.
- Magyarországra 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 405 ezer tonna import kukorica érkezett, ami a becsült teljes éves felhasználás több mint 11 százaléka. A miniszter szerint a behozatal dinamikájából és a kukorica idei vetésterületében bekövetkezett visszaesésből kiindulva nem kizárt, hogy az import a teljes, szeptember–augusztusi időszakban eléri, illetve meghaladja majd a 700 ezer tonnát. A szeptember és március között behozott kukorica 50 százaléka Lengyelországból, 36 százaléka Szlovákiából származott (Lengyelország és Szlovákia jelenleg is tiltja az ukrán kukorica közvetlen importját, csak a tranzit engedélyezett).
- Magyarország a klímaváltozás következtében hosszabb távon kukoricából valószínűsíthetően legfeljebb önellátásra lesz képes, emiatt takarmányipara/állattenyésztése, valamint keményítő-, izocukor- és etanolgyártása a termény tonnáján nagyságrendileg 30–40 euró árelőnyt veszít el, amit részben a versenyképesebb áron elérhető importtal igyekszik kompenzálni.
- Ukrajnában a géntechnológiailag módosított növények termesztése már tiltott, e téren az európai uniós jogharmonizáció teljes mértékben 2026 szeptemberétől valósul meg.
Csütörtöki bejegyzéséből az is kiderült, hogy (a Nébih adatai alapján) milyen élelmiszertermékek behozatalát jelentették be Ukrajnából a tiltás feloldása után. (Az ukrán behozatalt tiltó jogszabály hatálytalanítása 13-án jelent meg, és az 5. napon lépett életbe. Így 18-ától nem élt a tiltás.) Május 18. és 20. között Ukrajnából összesen 6 szállítmány tervezett behozatalát jelentették be a Nébih-nek. Ebből 4 szállítmány fehér cukor volt (91 tonna), ami egyébként nem szerepelt a behozatali tiltólistán. 2 szállítmány (21 tonna) pedig hántolt, lapított, pelyhesített vagy darált gabona, gabonacsíra (rizs kivételével).
Bóna Szabolcs miniszter csütörtökön jelentette be, hogy sürgősen intézkednek, visszaállítják az Ukrajnából érkező élelmiszerek tilalmát.
