Pert nyert a bírósága ellen egy vidéki bíró, aki azért indított keresetet a munkahelye ellen, mert éveken keresztül alacsonyabb illetményt kapott, mint amennyi járt volna neki. Az eredetileg járásbíróságon dolgozó bírót hét éve rendelték ki egy törvényszékre bíráskodni, de végig az alacsonyabb járásbírósági fizetését kapta, hiába kérte, hogy a felelősségi szinthez megfelelő, azaz a törvényszéki illetményben részesüljön.
A Debreceni Törvényszék első fokon több mint ötmillió forint illetménykülönbözetet (plusz kamatokat) ítélt meg neki, ugyanis a hároméves elévülési időn belül helyt adtak a követelésének (az azon túliakra értelemszerűen nem is adta be az igényét).
A bíró egyelőre nem akart nyilatkozni, mondván, még nem jogerős az ítélet, az alperes bíróság fellebbezett a döntés ellen.
A kifogásolt helyet azért állhatott elő, mert a bírák jogállásáról szóló törvény – más foglalkozási ágakkal és a munka törvénykönyvével ellentétben – nem írja elő külön rendelkezésben azt, hogy a magasabb szintre kirendelt bíróknak a magasabb szintre vonatkozó illetmény jár, így a bírók az eredeti, alacsonyabb fizetésüket kapják, hiába dolgoznak akár éveken át felsőbb bíróságokon.
„Az eredeti ítélkezési tevékenysége megtartása nélkül magasabb bírói feladatok ellátására kirendelt felperes (…) nem vitásan többletfeladatokat látott el, amelyekért (…) a törvényszéki bírókéval azonos díjazás jár, figyelemmel az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér alapelvére. A pótlékkülönbözetet azonban az alperes (…) nem kapta meg, ezért (…) helyre kell állítani a már teljesített szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyát, a felperes (…) a beosztási pótlék különbözetére jogosult” – állapította meg ítéletében a bíróság, amely az uniós jogrendből, az Alaptörvényből és a munka törvénykönyvéből azt is levezette, hogy hiába nem rendezi a bírói jogállásról szóló törvény kirendelés esetén a pótlékkülönbözet kérdését, másképp nem lehet értelmezni a jogszabályokat, mint hogy
A probléma az igazságszolgáltatásban régóta fennáll, a szélesebb nyilvánosságban a tavaly szeptemberben megjelent cikkünk nyomán vált ismertté, de azóta sem oldódott meg. Legutóbb a parlament igazságügyi bizottságban került napirendre az ügy, de az erre vonatkozó ellenzéki indítványt a kormánypárti többség napirendre sem vette, noha a probléma sok ítélkezőt érint, a legfrissebb adatok szerint 84 bíró nem kapja meg legalább egy éve a beosztásának megfelelő illetményt, és átlagosan legalább bruttó 160 ezer forintot buknak ezen havonta.
Más frontokon is nagynak tűnik az ellenállás: hiába fordult az egyik érintett bíró tavaly márciusban az ombudsmanhoz, tavaly decemberben pedig lényegében az összes ellenzéki képviselő az Alkotmánybírósághoz, semmi sem történt – ahogy korábban hiába bombázták kéréseikkel a bírák az Igazságügyi Minisztérium vezetőit is.
