Megérkezett a Fidesz javaslata a választókörzetek átrajzolására, ezt reggeli cikkünkben részletesen ismertettük is. A lényeg tömören: Budapest számos választókerületét módosítják, és miközben Pest megyében két új választókörzetet hoznak létre, a fővárostól elvesznek kettőt.
A számos változtatásról azt írja a Political Capital gyorselemzése: az „Orbán-rendszerben már megszokott, valódi demokráciában elfogadhatatlan módon, a bizottsági ülés előtt alig néhány órával lehetett megismerni a választási rendszert jó pár ponton újra átíró módosító csomag tartalmát. A Fidesz, ahogy általában, igyekszik magának kedvezni, de egy gyorsan változó politikai helyzetben ez nem biztos, hogy sikerül is.”
Az elemzés szerint feltűnő, hogy a fővárosi kerületeket mennyire szétszabdalják. „Van olyan kerület (a XI.), amelynek bizonyos területeit négy különböző egyéni kerületbe terelték. Nem világos az sem, hogy a fővároson kívül miért épp Fejér és Csongrád-Csanád megyében nyúltak a határokhoz, míg a többi 16 megye érintetlen. Nem kalkulált mellékhatása lehet viszont Budapest újrarajzolásának, hogy egy TISZÁ-val való tárgyalás során az inkumbens ellenzéki parlamenti képviselők kevésbé tudnak majd azzal érvelni, hogy ők jól beágyazottak a kerületükben, ezért a TISZÁ-nak is érdeke volna támogatni őket. Ebből az egy apróságból is látszik, hogy a választási rendszerrel való manipuláció sosem életbiztosítás, hát még egy gyorsan változó politikai térben.”
A megyéket érintően azt írják: „Az elmúlt években lezajlott demográfiai változások okán senki nem vitatja, hogy Pest megyének jár (legalább) két plusz mandátum, ahogy azt sem, hogy Budapesttől el kell venni egyet. Az NVI szeptemberi javaslata már két mandátummal is csökkentette volna a fővárosi keretszámot, de ezek mellett még jó pár megyében javasolták a keretszámok finomhangolását. A parlament előtt heverő javaslat azonban nem vesz tudomást arról, hogy bizonyos vidéki megyékben (elsősorban Somogyban, de akár Tolnában) is indokolt volna csökkenteni a kiosztható mandátumok számát.”
Nem igazán lehet más következtetésre jutni, mint hogy azért hagyják érintetlenül az összes lakosságfogyást mutató megye keretszámát, mert ezekben a Fidesz erősebb, míg a fővárosban közismerten gyengébb.
A változás pozitívumokat is hozhat a PC szerint, mert például világossá válhat, hogy „mikor, milyen feltételek mentén kell a szavazatokat újraszámlálni. A legtöbb esetben akkor, ha az első két helyezett között fél százalékpontnál kisebb a különbség, de az országgyűlési választás egyéni kerületi versenyében csak akkor, ha száz vagy annál kevesebb voks választja el a második helyezettet az elsőtől. Ez világos, jól alkalmazható kritérium.” Megemlítik, hogy júniusban nagy vita volt abból is, hogy a Kúria egyáltalán megtehette-e, hogy az NVB-vel számoltatta újra a szavazatokat. „Most egyértelművé válhat a helyzet azzal, hogy a helyi választási bizottságoknak kell végezniük az esetleges újraszámlálást. Azt is rendezné a törvény, hogy az érintett felek delegáltjai mindenképp jelen lehessenek az újraszámlálásnál.”
Azt ugyanakkor leszögezik, hogy a ma ismert módosítási javaslatokra nem érdemes véglegesként tekinteni: „további módosítók sora érkezhet még, akár a végszavazás előtt, de annak sincs akadálya, hogy akár a jövő év folyamán újra átírják a választási szabályokat.” (A PC teljes elemzése itt olvasható.)
Délelőtt egyébként meg is szavazta a fideszes többség a körzethatárok átrajzolásáról szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
