- Az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor az albán miniszterelnökkel.
- Orbán Viktor szerint az amerikai elnökválasztással lezárult egy fejezet, a világ meg fog változni. Elmondta továbbá azt is, hogy Donald Trump győzelmének örömére Kirgizisztánban csapolta meg a vodkakészleteket.
- A miniszterelnök nem árult el sok részletet azzal kapcsolatban, hogy mikről tárgyaltak ma az európai vezetők, egyedül a migrációról beszélt hosszabban.
- Az ukrajnai háború kapcsán sejtelmesen úgy nyilatkozott, hogy ma közelebb kerültek ahhoz, hogy olyan döntés szülessen, ami mind a 27 uniós tagállam vezetőjének megfelelő.
- Orbán Viktor szerint Magyarország nagy lehetőségek előtt áll azzal, hogy Trump nyerte az amerikai elnökválasztást, de elismerte, hogy az Egyesült Államoknak ezer fontosabb dolga van, mint Magyarország sérelmei.
- Az albán kormányfő, Edi Rama a budapesti találkozó kapcsán azt mondta, Viktor, Európa fekete báránya egy karámba terelt mindenkit.
Ez volt Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye
– ezekkel a szavakkal indította sajtótájékozatóját Orbán Viktor Budapesten, az Európai Politikai Közösség Puskás Arénában tartott csúcstalálkozója után. A rendezvényre összesen 47 állam- és kormányfő, valamint a legjelentősebb nemzetközi szervezetek vezetői voltak hivatalosak, és Ursula von der Leyen EB-elnöktől kezdve Mark Rutte NATO-főtitkáron át Volodomir Zelenszkij ukrán elnökig mind meg is jelentek.
Orbán a mondandóját azzal kezdte, hogy nehéz, bonyolult és veszélyes kérdésekben tanácskoztak ma. A háborúkat említette – nem kizárólag az ukrajnai helyzetet, de a közel-keleti konfliktust és az Afrikában dúló harcokat is, de a migrációt is problémaként vetette fel.
„Mindannyian érzékeltük, hogy nincs idő, amit elvesztegethenénk, a történelem láthatóan felgyorsult. Az amerikai választásokkal lezárult egy fejezet, a világ meg fog változni, gyorsabban, mint azt mi gondolnánk” – jelentette ki Orbán, aki szerint „nagy, hatalmas” kérdések vannak terítéken:
Háború vagy béke. Migráció vagy védelem. Blokkosodás vagy konnektivitás. Alárendelődés vagy európai szuverenitás.
A miniszterelnök rögzítette, hogy a megjelentek között ma tanácskozás folyt, így nem hoztak döntéseket sem, rengeteg dologban nem is értettek egyet. Amiben viszont egyetértettek, hogy az amerikai választási eredményre reagálni kell. „Tudnunk kell, hogy nagy változások jönnek, és erre nekünk is reagálni kell” – hangsúlyozta, majd úgy folytatta, egyetértettek abban is, hogy Európában mihamarabb békére van szükség. Ezzel együtt egyetértés volt abban is, hogy Európa nem várhatja el a jövőben Amerikától kizárólagosan, hogy megvédje.
Orbán kitért a mai esemény lebonyolítására is, hogy a tanácskozás után a megjelentek munkacsoportokra oszlottak, ahol különböző témákat vitattak meg. Ezekről nem is szeretett volna külön beszélni, a migrációról viszont volt egy megjegyzése. Szerinte migráció ebben a témában ma mindenki elégedetlen és változást szeretne, de a politikai vezetők előtt tornyosul egy komoly akadály: a „bírósági aktivizmus”.
„Eldöntünk dolgokat, a kormányok azokat végrehajtják, és a közös döntéseink beleütköznek először európai aztán pedig nemzeti bírói döntésekbe” – ecsetelte a miniszterelnök, hozzátéve, egyetlen ország van, ami kivételt képez ebben: Magyarország, ami mindig is szembe helyezkedett a „bírósági aktivizmussal”.
Nem hiszem, hogy meg tudjuk állítani a migrációt, ha nem lázadunk fel a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen
– szögezte le.
Orbán végül kifejtette, hogy fontos döntés volt annak idején Emmanuel Macrontól, hogy útjára indította azt a kezdeményezést, aminek keretében most összegyűltek az európai vezetők, szükség van erre továbbra is. Éppen ezért már megállapodtak abban is, hogy jövő májusban a pódiumon mellette helyet foglaló Edi Rama albán kormányfő vendégei lesznek Tiranában.
Az albán miniszterelnök fekete báránynak nevezte Orbán Viktort, és azt is mondta, „Viktor összehívta a fekete bárányokat ebbe a karámba”. Ezzel együtt köszönetet mondott a magyar miniszterelnöknek az együttműködés megszervezéséért. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is oroszlánrésze van ebben, hiszen az ő ténykedése, az ukrajnai háború kirobbantása nagyban közrejátszott abban, hogy felébredjen az Európai Unió.
A beszédek végeztével jöhettek a sajtó kérdései, elsőként az MTVA részéről, ami arról érdeklődött Orbánnál, hogy miként tervez lázadni az említett bírósági aktivizmus ellen, illetve lehet-e tudni bármi konkrétat arról, milyen közös nagy terveik vannak Donald Trumppal. Válaszában Orbán felidézte, hogy a migrációs válság kezdetén, 2015-ben Magyarország már kerítést épített, ami akkor ősbűnnek számított, ma viszont már mások is bőszen építik a saját kerítéseiket. Elmondta, hogy az utóbbi tíz évben rengeteg tanácskozáson vett részt, jószívű keresztény emberekkel beszélt, de senki nem tudott olyan megoldást, ami jobb lett volna mint az a mód, amit Magyarország űz, hogy senkit nem szabad beengedni addig az országba, míg a kérelmét el nem bírálták – ami miatt meg is büntettek bennünket. De Orbán szerint éppen arra lenne szükség, hogy a többi ország is fellázadjon és kövessék Magyarország példáját.
Én vagyok az egyetlen miniszterelnök egész Európában, aki túlélte a migrációs krízist. És ennek csak egy oka van: hogy mindig az emberek oldalán maradtam
– jelentette ki.
A háború kapcsán pedig leszögezte: ő nem győzelemről vagy vereségről beszél, hanem tűzszünetről ,emberéletekről és a pusztítást leállításáról. Szerinte annyiban új a helyzet, hogy ezt az álláspontot most többen képviselik, mint tették azt az amerikai választás előtt. „Ez egy új helyzet, amire Európának reagálnia kell” – ismételte meg, hozzátéve, ma nagy lépést tettek afelé, hogy olyan megoldást találjanak erre a problémára, ami az Európai Unió mind a 27 tagállama számára elfogadható lesz. Erről azonban nem árult el konkrétumokat.
A Le Monde újságírója azt kérdezte Orbántól, betartotta-e ígéretét, hogy pezsgőt bont Donald Trump választási győzleme esetén. A miniszterelnök azt mondta, részben tett csak eleget a fogadalmának, mert Kirgizisztánban érte a hír, ahol mások a szokások, így
ott a vodkakészletet csapoltuk meg nagy boldogan, közösen örülve ennek a nagyszerű eredménynek.
Majd ismét a háborúról kezdett beszélni: szerinte a Nyugat soha nem határozta meg, hogy mi a győzelem definíciója ebben a konfliktusban, így azt sem tudhatjuk, hogy meddig kell harcolni.
A Krímet is vissza kell venni? Szevasztopol? Moszkva? Mi a győzelem?
– tette fel a kérdéseket egymás után.
Az Euronews arról érdeklődött, hogy Orbán értékelése szerint Putyin a béke- vagy a háborúpártiak táborában helyezkedik-e el. Orbán erre azt mondta, ő nem az orosz álláspontot képviseli, amikor táborokról beszél, a nyugati országokat és azok hozzáállását érti alattuk, nem tiszte az oroszokról beszélni.
Az ATV arra kérdezett rá, hogy Orbán – tekintve, milyen kiváló a kapcsolata Donald Trumppal – helyre tudja-e állítani a nemrégiben megszüntetett kettősadóztatási egyezményt az Egyesült Államok és Magyarország között az új adminisztrációval egyeztetve. Orbán szerint az Egyesült Államoknak és Trumpnak ezer nagyobb gondja van annál, hogy a magyarok sérelmeivel foglalkozzon, de rajta vagyunk a listáján. Orbán mértéktartást javasolt ebben az ügyben, hangsúlyozva, nem az a döntő, hogy ő és Trump milyen viszonyban vannak, most már csak Magyarországról és az Egyesült Államokról lehet beszélni.
Szeretném is lezárni ezzel a válaszzal a személyes viszonyomat a megválasztott amerikai elnökhöz
– jelentette ki Orbán, megjegyezve ugyanakkor, hogy a két ország olyan közeli szövetségi viszonyban vagyunk most, mint még soha. Ez lehetőségeket tartogat a számunkra, amiket a miniszterelnök szerint ki is fogunk használni. „Mindig büszke vagyok, ha azokkal harcolhatok együtt, akik a mindenkori hatalmi elittel szemben próbálnak érvényt szerezni az emberek akaratának. Ezt hívják demokráciának” – tette még hozzá, utalva arra, hogy Trumpnak egy sor büntetőügye van még most is folyamatban, a börtönbüntetés is opció volt számára, és még egy merényletet is elkövettek ellene.
A Reuters újságírója a miniszterelnök egy korábbi válaszára reflektált: arra volt kiváncsi, ha Európa nem haztározta meg, hogy mit jelent a győzelem, Orbán vajon meghatározta-e magának, hogy mit jelent az áhított béke, hiszen arról a harcoló feleknek, az oroszoknak és az ukránoknak bizonyosan más elképzeléseik vannak. Oroszország megtartsa-e a megszállt területeket vagy sem – fogalmazta meg konkrét kérdését a riporter. Orbán azt mondta, ha túl sokat beszélünk arról, hogy milyen lesz a hosszútávú béke, akkor csökken az esélye a tűzszünet lehetőségének. Kiemelte, hogy jelenleg semmilyen kommunikáció nincs a felek között, márpedig a béke megteremtésének előfeltétele a kommunikáció lenne. A kommunikáció előfeltétele pedig a tűzszünet, így a magyar miniszterelnök szerint ez kell legyen az első lépés, a béketeremtés lehetőségével csak ezután lehet foglalkozni.
Most hagyják abba egymás megölését, ez az én ajánlásom
– foglalta össze álláspontját Orbán Viktor.
Végül a Bloomberg kérdésére – mely azt firtatta, miként alakulhat át Ukrajna támogatása Trump elnökké választásával – kérdéssel válaszolt a miniszterelnök: ha Amerika úgy dönt, hogy nem finanszírozza tovább a háborút, akkor Európa egyedül hogyan akarja finanszírozni, és készek vagyunk-e erre egyáltalán. Ennek köszönhető, hogy az ukránoknak nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomag kérdése újra az asztalra került. Orbán szerint az európai emberek egyre kevésbé elkötelezettek aziránt, hogy tovább finanszírozzák ezt a háborút, amire csak rátesz egy lapáttal az, hogy a hamarosan hivatalba lépő Trump-adminisztrációnak is hasonló elgondolásai vannak. Ezért fogalmazott úgy a miniszterelnök a sajtótájékoztató elején, hogy lezárult egy fejezet a világban.
