Az egészségügy napján tartott sajtótájékoztatót a Magyar Orvosi Kamara elnöksége az elmúlt fél év eseményeiről. Meglécz Katalin, a kamara alelnöke elmondta, februárban egyeztettek Pintér Sándor belügyminiszterrel, akivel arról állapodtak meg, hogy negyedévente találkoznak, a megbeszélések között pedig munkacsoportokban dolgozik együtt a tárca és a kamara. A legutóbbi találkozót a múlt héten tartották, de az alelnök szerint nem értek el áttörő eredményeket, viszont vannak előremutató jelek, mint például a járóbeteg-irányítási rendszer kialakítása.
Meglécz Katalin előrelépésként értékelte azt is, hogy a kamarát bevonták a budapesti ügyeleti rendszer kidolgozásába. A folyamat az elején tart, múlt héten ismerték meg a koncepciót. Még két olyan megbeszélés lesz, amelyen részt vesz a mentőszolgálat főigazgatója és a háziorvosok képviselője is. Első körben a kamarának arra volt lehetősége, hogy a koncepcióban szereplő adatok hitelesek-e. A következő egyeztetés július 17-én lesz a budapesti ügyeleti átalakításról.
Az alelnök beszélt arról is, hogy több irányelv kidolgozásában is részt vesz a MOK: a pszichiátria, valamint a kardiológia terén, illetve a képalkotó diagnosztika beutalási rendjének összehangolásában kapott szerepet a kamara.
Svéd Tamás, a MOK főtitkára is elismerte, hogy az egészségügy átalakításában vannak jó irányok is, például az informatikai rendszer fejlesztése. Azt is pozitív fejleményeknek nevezte, hogy a kormányzat végre felismerte: az egészségügyi rendszer a jelen állapotában fenntarthatatlan, ezért azt rendbe kell tenni.
Problematikusnak nevezte ugyanakkor azt a gyakorlatot, hogy orvosokat bilincsben vezetnek ki a munkahelyükről, és az arcfelismerő rendszer bevezetése sem jó irány. Ami azonban elégtelen a főtitkár szerint, az a finanszírozás. GDP-arányosan nem egészen 5 százalékot fordít a kormány az egészségügyre, miközben az uniós átlag 7 százalék. Svéd Tamás hozzátette, jelen állás szerint nincs kormányzati szándék a források növelésére, kizárólag a rendteremtésen van a fókusz. Több pénz nélkül viszont elképzelhetetlen az érdemi fejlődés.
Az jó, hogy megindult a változtatás, de az erőforrások újraelosztása nem elég, plusz források kellenek
– hangsúlyozta.
Álmos Péter elnök az orvoskamara helyzetéről beszélve azt mondta, a kötelező tagság megszüntetését követően sikerült megőrizniük 34 ezer tagot, így az aktív orvosok közel háromnegyede jelenleg is kamarai tag.
Ha a kamara meggyengül, az a betegeknek rossz, de szerencsére a MOK erős tudott maradni
– fogalmazott az elnök, hozzátéve, vannak aggasztó jelei annak, hogy már nem kötelező az orvoskamarai tagság. Etikailag és szakmailag kétséges gyakorlatok jelentek meg Magyarországon, ezeket a kamara igyekezett csírájában elfojtani – annak ellenére is, hogy a testület eszközei megfogyatkoztak. Álmos Péter lapunk kérdésére elmondta, miközben a magyar fogorvoslás magas színvonalú, éppen a fogorvosi gyakorlatban jelentek olyan gyakorlatok, amelyek nem követik a szakmai irányelveket és nem bizonyítottak. De az elnök említette a táplálkozástudomány területén megjelent gyakorlatokat, valamint az életmódorvoslást is.
A magánegészségügy szakmai kontrollja is nagyon felületes, burjánzanak a káros gyakorlatok az elnök szerint, aki kiemelte ugyanakkor, hogy közben nagyon jó gyakorlatok is vannak.
Álmos Péter közölte: miután bejelentették, hogy a kamara ellátja azon orvosok képviseletét, akiket oltás- és vírustagadók pereltek be, többen megfenyegették a MOK-ot, a kamarának a rendőrséghez kellett fordulnia az ügyben. Az elnök elmondta, folyamatos támadások alatt állnak a gyermekorvosok is, akik ellen az oltásszkeptikus szervezetek külön útmutatót állítanak össze, miként lehet őket bíróság elé citálni. Az útmutatók arra vonatkoznak, hogyan lehet kikerülniük a kötelező gyermekoltásokat, milyen kérdéseket és hogyan tegyenek fel a szülők, akik rögzítik az orvossal történt beszélgetéseket, a hanganyagokat pedig felhasználják a perben az orvos ellen.
