A hétvégi EP-választás után is erős kapcsolat látszik a települések cigány lakosságaránya és a Fidesz szavazataránya között – írja a G7. Sőt a lap szerint az összefüggés erősödik: 2018-ban 0,29-es korrelációt lehetett mérni, ám ez már 2022-re 0,47-re nőtt, az idén pedig 0,48 lett a szám.
Az újság elemzése szerint a kisebb lakosságú, cigányok lakta településeken látható erős kapcsolat: ha csak a cigányok arányát és a település méretét lehet tudni egy adott településről, abból már jó eséllyel megmondható, milyen szavazatarányra számíthat a Fidesz.
A G7 a cigány lakosság arányát a 2022-es népszámlálási adatok alapján vette figyelembe, e szerint 2,5 százalék az országban a romák aránya, 209 ezren vallották magukat a kisebbséghez tartozónak. Ugyanakkor, kiemelik, a valós számuk sokkal magasabb, egy 2018-as kutatás szerint 876 ezer fő lehetett.
A G7 azt írja:
Az említett kutatás szerint a lakosság 8,8 százaléka volt cigánynak tekinthető, de mások is hasonló eredményre jutottak. Ha ők ugyanolyan arányban szavaznának a Fideszre, mint az országos átlag, akkor 175 ezer szavazatot kaphatott a 2 millióból tőlük a kormánypárt. Ha viszont egy 2020-as részletes közvélemény-kutatás adataival számolunk, miszerint körükben 10 százalékponttal magasabb a Fidesz-szavazók aránya, akkor 215 ezer roma kormánypárti szavazó adódik.
A lap cikkében arról ír, három másik párt érte el az EP-be jutási küszöböt. A szélsőjobboldali Mi Hazánkra az adatok alapján kevésbé szavaznak a romák által nagyobb arányban lakott településeken, ám ennél is rosszabb az összefüggés a Tisza esetében, azaz arányaiban kevesebben szavaztak a Tiszára.
