Igyekeztünk megszólítani a Fidesz politikusait – köztük egy civil életében református lelkész hivatású képviselőt is –, hogy fejtsék ki véleményüket arról, hogy a bicskei pedofil-bűncselekménnyel összefüggésben elítélt K. Endre kegyelmi ügyében a református egyház zsinati elnöke, Balog Zoltán püspök, volt emberi erőforrás miniszter is aktív szerepet játszott, sőt, támogatta is az elítélt kegyelmét.
A gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét első és másodfokon 3 év 4 hónap börtönre ítélték, a Kúria pedig helybenhagyta az első és a másodfokon is kiszabott büntetést, tehát a pedofil igazgató helyettese jogerősen is kényszerítést követett el. A bicskei gyerekotthon két volt nevelője és egy volt áldozat korábban azt mondták K. Endréről, hogy egyáltalán nem érdekelte, mi történik a rá bízott gyerekekkel, kizárólag az foglalkoztatta, nehogy a molesztálási ügy kijusson az intézmény falai közül. A Kúria állásfoglalása szerint K. Endre tette „nem csupán a büntetőjog által, hanem erkölcsileg is mélyen elítélendő cselekmény”.
Balog Zoltán ennek ellenére államfői kegyelemre méltónak ítélte az elítélt férfit, lobbizott is a kedvező döntésért, az ügyben játszott szerepe azonban erősen megosztja a református közösséget is. A tiszántúli egyházkerületet vezető Fekete Károly – miután Balog bejelentette, hogy nem kíván lemondani zsinati elnöki tisztéről – lemondásra kérte fel, illetve több lelkész is azzal fejezte ki tiltakozását, hogy jótékony célra ajánlja fel fizetésének egy részét, amíg ő marad az egyház vezetője. Balog a keddi informális esperesi-gondnoki értekezlettel érvel maradása mellett, ahol a résztvevők 86 százaléka támogatásáról biztosította, bár a testületnek alapból nincs jogköre lemondatni őt.
„Itt gyakorlatilag egyetlen egy emberen múlott, hogy püspök marad vagy nem: magán Balog Zoltánon” – mondta L. Simon László, a Nemzeti Múzeum nemrég elbocsátott elnöke, volt képviselő a püspök bejelentését követő este, február 14-én a Hír TV-n. L. Simon szerint tisztázni kell Balog felelősségét, aki láthatólag elismerte azt azzal, hogy bevallotta, hibázott. Arról beszélt: Novák Katalin felelős döntést hozott a lemondásával, ha pedig Balog tanácsadóként valóban helyeselte K. kegyelmét, akkor a felelőssége is egyértelmű.
Szerintem egy ilyen helyzetben morálisan az a jó megoldás, hogy követi a köztársasági elnöknek a példáját, és ő maga is lemond.
L. Simon lapunk kérdésére már nem kívánta részletesebben kifejteni álláspontját. „Mindent elmondtam, amit akartam, másokat kérdezzen! Nem akarom magamat kommentálni” – mondta a 24.hu-nak, mielőtt megszakadt volna a vonal.
Pócs János parlamenti képviselő a Facebook oldalán többször is posztolt a kegyelmi botrány egy másik fontos mellékszáláról. Az utóbbi napokban sommás bejegyzésekben kritizálta Magyar Pétert, a botrány miatt a közéletből szintén kivonuló Varga Judit exférjét, aki a volt igazságügyi miniszter távozása óta elkezdte keményen támadni a NER kulcsfiguráit, például Rogán Antal propagandaminisztert és Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök milliárdos vejét.
A püspök úr sokkal magasabb szinten ül, és sokkal messzebbre is lát, mint egy képviselő
– mondta Pócs lapunknak arra vonatkozó kérdésünkre, hogy miben látja Balog felelősségét, majd – L. Simonnal szemben – azzal folytatta, hogy a püspök közzétette az álláspontját, és ő tiszteletben tartja azt. Ezután közölte, hogy amit akart, „azt felvállalta, elmondta” ezzel kapcsolatban, és letette a telefont.
Czunyiné Bertalan Judit volt köznevelésért felelős államtitkár, parlamenti képviselő, családjogi szakjogász – aki maga is elkötelezett tagja a református közösségnek – ennyit sem osztott meg velünk véleményéből, a központi kormányzati kommunikációra utalva annyit mondott:
Ne haragudjon, szerintem világos álláspontokat közöltünk.
Arra a felvetésre, hogy nem fejtette ki az üggyel kapcsolatos álláspontját még sehol – azon kívül, hogy napokkal ezelőtt megosztotta Kocsis Máténak a baloldal felelősségére mutató posztját –, elismételte, hogy lapunknak akkor sem fog válaszolni.
A kormánypártok ismerten református országgyűlési képviselői közül kerestük
- Hoppál Péter volt kultúráért felelős államtitkárt, egyházzenészt;
- Szászfalvi Lászlót, korábbi igazságügyi államtitkárt, a KDNP református lelkész képviselőjét;
- a szintén református lelkész végzettségű, de politikusi karrierje mellett egyetemi tanárként dolgozó Hörcsik Richárdot;
- és Szatmáry Kristófot, a Reformáció 500. Alapítvány alapítóját,
azonban egyikük sem reagált.
Büszke reformátusként ismert Kövér László, az országgyűlés elnöke is, aki nemrég levegőnek nézte és elsétált az RTL riportere mellett, amikor az a kegyelmi ügyről kérdezte a politikust. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtótitkára pedig ennyit közölt újságírói kérdésre: „Orbán Viktor a református egyház tagjaként bízik az egyházi vezetőkben és az egyház erejében.”
A kormányközeli médiában többen kritikusan szólaltak meg a püspökkel kapcsolatban az utóbbi napokban, miután az a maradás mellett döntött. A Pesti Srácok propagandaoldal főszerkesztője a Fideszen belüli, renitens tábori lelkészekre tett utalást, majd Bayer Zsolt fideszes publicista vele egyetértve arról elmélkedett, hogy jóllehet, hogy Balog az esperesi-gondnoki értekezleten történt szavazásra hivatkozik, a nagy kérdés viszont az, „vajon hogyan szavazott a Jóisten…”.
Mindeközben a református egyház Balog Zoltán kegyelmi botrányban betöltött szerepe miatt nemsokára rendkívüli zsinatot hívhat össze, ami az esperesi-gondnoki tanácskozással szemben valóban döntéshozó szervnek számít.
