A közgazdász akadémikus a Népszavának azt mondja, gazdasági tekintetben felemás helyzetben van az ország, hiszen az infláció a tavalyi év egészét számítva 17,6 százalék lett, ami a rendszerváltozás éveit idézi, jelentősen meghaladja az európai értékeket.
Háromszor akkora, mint amiről a politika szól! Ezt mindenki érzékeli, aki maga végzi a bevásárlását és a pénztárcája szűkös.
Csaba László szerint nincs mivel dicsekedni. A tavalyi magasabb bázis miatt a 2024-es infláció lényegesen kisebb lesz, de az inflációs várakozások – különösen a bérek tekintetében – visszatekintőek. Tavaly a reálbér, a fogyasztás csökkent. Az bérmegállapodások és a már látható lendületes állami költekezés együtt valós veszéllyé teszi az ár-bér-ár spirál kialakulását, különösen, ha a költségvetési kiadásoknál továbbra sem érvényesül a visszafogottság. A közgazdász szerint a magas magyar kamatszint a fejlett országok, főleg az Egyesült Államok pénzpolitikájának egyenes következménye. Ettől a jegybank nem függetlenítheti magát, különösen, ha fel akar lépni az infláció ellen.
A közgazdász szerint természetesnek, hasznosnak tartja, hogy a kormány és az MNB helyzetmegítélése több ponton eltér. Azt inkább gondolja problémának, hogy
önkritikát – akárcsak részlegeset is – sem a kormánytagoktól, sem a jegybanki vezetéstől, sem kormányközeli elemzőktől nem hallottunk. (…) A baj akkor kezdődik, amikor a kormányzat a saját vágyait véli valóságnak vagy nem törődik azzal, hogy ki fizeti a révészt.
A kormány jogosan kommunikálja, hogy meglennénk uniós pénz nélkül is, hiszen ki tudunk bocsátani kötvényeket, de nagyon drágán, amit kamatostól kell visszafizetnünk. Arról, hogy az Orbán-kormány nagyot álmodott és meg akarja szerezni a Budapest Airportot, úgy véli, azért állítják kormányzati körök, hogy a repülőtér részleges nemzeti kézbe vétele stratégiai kérdés, mert nem üzleti, ez az „ár nem számít” kategória. Hogy a stratégia mire irányul, kitől kell a magyar légiközlekedést és légteret féltenünk, azt Csaba László nem tudja.
