Belföld

Brómezüst Budapest – eddig ismeretlen képeslapfotók a századeleji fiatal metropoliszról

Deutsche Fotothek / Brück & Sohn / Fortepan
Deutsche Fotothek / Brück & Sohn / Fortepan
Budapest 150. születésnapját a Magyar Nemzeti Galéria egy különleges, több mint száz művet felvonultató fotókiállítással ünnepli, amely a virágkorát élő, századfordulós magyar fővárost idézi meg. Egy németországi képeslapkészítő cég itthon eddig nem ismert városfotóira a Fortepan szerkesztői találtak a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében.

Budapest a 19. és a 20. század fordulóján a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként igazi virágkorát élte. Az 1867-es kiegyezést követően és az 1873-as városegyesítés óta eltelt negyedszázadban Budapest épületeinek száma megduplázódott. Kiemelkedő minőségű városi szövet jött létre – európai összehasonlításban is elsőrangú közintézmények hálózatával –, mely ma is egyedülálló ékessége a magyar fővárosnak. Ahogy John Lukacs történész fogalmaz: „Budapest delelőjén volt. A nyár vágtatott az égen és a szívekben. Idegenek, ha ellátogattak ide, Európának ebbe az ismeretlen zugába, Bécstől keletre, ámulva nézték a modern nagyvárost, első osztályú szállodákkal, táblaüveg kirakatokkal, villamosközlekedéssel, jól öltözött férfiakkal és nőkkel és a világ legnagyobb parlamentépületével.”

Galéria
Deutsche Fotothek / Brück & Sohn / Fortepan
Andrássy út, 1912. Ezt a rajzasztalon megtervezett elegáns sugárutat 1871 és 1885 között építették. Összesen öt neve volt, egy ideig (1950–1956) Sztálin útnak is hívták.

Brómezüst Budapest – eddig ismeretlen képeslapfotók a századeleji fiatal metropoliszról

Fotó megosztása:

Kis képeslaptörténet

1869. október 1-jén a világon elsőként az Osztrák–Magyar Monarchia postáin vezették be a levelezőlapot, amely elsöprő sikert aratott, és hamarosan 140×90 mm-es mérettel nemzetközileg is szabványosították. Nemsokára megjelentek az illusztrált képeslapok is, a legegyszerűbbek már 1870-ben. A fényképes lapok a 19. század legvégén jelentek meg, ehhez szükség volt a fotók nyomdai sokszorosíthatóságára, a nagy példányszámok gyors nyomtatását lehetővé tevő fotólitográfia- és a fénynyomat-eljárások elterjedésére. A tömegesen előállított lapok fotósai alkalmazott megrendelést teljesítettek, ezért nevüket legtöbbször nem tüntették fel, így az itt látható képek esetében sem ismerjük a kilétüket.

 

A századfordulóra egyértelműen a német nyomdaipar gyártotta a legtöbb képes levelezőlapot: 1899-ben mintegy 1,75 milliárd képeslapot nyomtattak világszerte, ebből 880 milliót Németországban. A magyar piacon 20–25 millió képeslapot forgalmaztak, amelyeknek több mint a fele osztrák és főként német importból származott. A képes levelezőlapok aranykora éppen Budapestével esik egybe, azaz a századforduló és az első világháború közé tehető, még a modernebb kommunikációs eszközök – mint például a telefon – széles körű elterjedése előtt. A képeslap sikertörténetéhez szükség volt a dualizmus korában felívelő polgáriasodással egyre népszerűbbé váló idegenforgalomra is. Az ekkor kiépült több tízezer kilométernyi vasúthálózat egyik irányba a turistát, másikba a hazaküldött lapot tudta gyorsan, olcsón és megbízhatóan szállítani.

 

Ugyan a fotografálás olcsóbbá és egyszerűbbé vált, de továbbra is elég jól kellett érteni a fotótechnikához, ezért körülményes lett volna a családi nyaralást saját fotókon megörökíteni, és így bemutatni az otthoniaknak. Erre elérhetőbbnek bizonyultak a képeslapok: az utazók számára szinte kötelező volt egy-egy csinosabb lap hazaküldése. Sokan gyűjteni kezdték a képeslapokat, albumokba rendezve mutogatták vendégeiknek az izgalmas tájakat. Fontos összetevője még a képeslapok sikerének, hogy az általános népoktatást bevezető 1868-as törvény nyomán folyamatosan nőtt az írni-olvasni tudók aránya. Jól illusztrálja ezt a folyamatot, hogy amíg 1880-ban 22 millió levélküldeményt érkeztettek a budapesti posták, addig 1910-re ez a szám az ötszörösére, 117 millióra ugrott, azaz sokkal nagyobbat nőtt, mint a megháromszorozódó lakosságszám.

 

Szükség volt tehát e képanyag megszületéséhez a szabványos levelezőlapok megjelenésére, a postaszolgálat gyorsulására és olcsóbbá válására, a közlekedési eszközök fejlődésével és a polgáriasodással megerősödő idegenforgalomra, a fotók sokszorosíthatóságára, az analfabetizmus visszaszorítására és Budapest rohamos fejlődésére is, amelynek köszönhetően felkerült olyan német képeslapgyártók horizontjára, mint a Brück & Sohn.

Galéria
Deutsche Fotothek / Brück & Sohn / Fortepan
Baross utca és a József körút sarka (ma szemben a Harminckettesek tere), 1904. Ez a kép a Nagykörút egy jellegzetes sarkán készült, bal oldalán a József körút 50. (1872), a másik oldalán az 52–56. számú ház (1894) látható. A távolban a Horváth Mihály tér, ahol ekkor már sok évtizede állt a Szent József-plébániatemplom. A templomtól jobbra, de annál jóval közelebb a körúthoz, egy bérház állt, rajta jókora hirdetés. A „Budapesti Bazár” nem bolt vagy áruház, hanem egy keresett divatlap volt.

Brómezüst Budapest – eddig ismeretlen képeslapfotók a századeleji fiatal metropoliszról

Fotó megosztása:

A porcelánjáról híres németországi Meißen kisvárosában 1793-ban alapították a Brück & Sohn néven felfutott képeslapgyártó céget, amely a Brück család hét generációjának vezetésével egészen 2019-ig, azaz 226 éven át töretlenül működött – kikerülve a keletnémet államosítást is. A Brück & Sohn sok német város mellett Budapestről is készített képeslapokat, amelyeket a magyar fővárosban működő üzleti partnere, Arthur Taussig forgalmazott.

A Brück & Sohn fennállása alatt 17 ország 1300 helységéről 33 333-féle képeslapot készített. Akadtak olyan lapjaik is, amelyeket ötven éven keresztül változatlan formában értékesítettek. A cég archívumában lévő 20 ezer üvegnegatívot és síkfilmet a drezdai Deutsche Fotothek 2005-ben vásárolta meg, és 2018-ban mindet digitalizálta is. A képekre a Fortepan digitális fotóarchívum szerkesztői így bukkanhattak rá.

A Brück család a családi archívumban lévő 33 ezer képeslapot 2016-ban feltöltötte a Wikimedia Commonsra, hogy bárki szabadon kutathasson közöttük.

Galéria
Deutsche Fotothek / Brück & Sohn / Fortepan
Millenniumi emlékmű, Hősök tere, 1905. A millenniumi emlékmű a magyar történelmi emlékezet fókuszpontja. Magyarország 1896-ban ünnepelte az ezer évvel azelőtti honfoglalást, vagyis az évszázadokon át keletről nyugat felé vándorló magyar törzsek megérkezését a Kárpát-medencébe, a magyarság végleges hazájává vált területre. Az ünnepségek fénypontja a Városligetben rendezett Ezredéves Kiállítás volt, amelyet több mint ötmillióan látogattak meg. Akkor még nem ez az emlékmű állt itt, hanem az öt kiállítási bejárat közül az egyik. Az emlékmű (amelynek jobb szélén eredetileg öt Habsburg-király szobra állt) 1929-re készült el teljesen.

Brómezüst Budapest – eddig ismeretlen képeslapfotók a századeleji fiatal metropoliszról

Fotó megosztása:

A fennmaradt fotónegatívok a képeslapgyártás köztes állapotát mutatják, amikor a retusőrök már eltávolították az eget a fotókról, hogy helyet csináljanak a feliratok és a díszítések számára. Az egek kiretusálására az akkor használatos, úgynevezett hosszúcímzésű lapoknál azért is volt szükség, mert a hátlapjukra csak a címzés kerülhetett, így az üzenetet a képes oldal szabad felületeire, vagyis sokszor a retusált égrészletekre lehetett bepréselni.

Galéria
Deutsche Fotothek / Brück & Sohn / Fortepan
Alagút utca, 1905. Ez a kép a 20. század fordulója után gyorsan betelepülő Krisztinaváros felől mutatja a Várhegyet. Az Alagút felett a József főhercegi palota trónol, amelynek korhű újjáépítése jelenleg is folyik: végül az Alkotmánybíróság otthona lesz.

Brómezüst Budapest – eddig ismeretlen képeslapfotók a századeleji fiatal metropoliszról

Fotó megosztása:

A századfordulón a képeslapok főként a modern, épphogy elkészült épületeket ábrázolták. Ma, száz év után legtöbbször még mindig azt a Budapestet választjuk fényképeink hátteréül, amelyet a Brück & Sohn fotóanyag képein is láthatunk: a 150 éves magyar főváros első aranykorát idézzük meg.

Galéria
Deutsche Fotothek / Brück & Sohn / Fortepan
Kossuth Lajos utca, Astoria, 1904. A Brück & Sohn cég 1904-re datált fotóján a mai Rákóczi út torkolatát és folytatását, a Kossuth Lajos utcát láthatjuk, ahol ekkor már szinte befejeződött az új Erzsébet híd építése. A régi utca szélességét a kétszeresére kellett bővíteni, hogy ki tudja szolgálni az új hídra irányuló forgalmat. Ehhez az illetékes hatóságok az Astoria felől nézve jobb oldali házsort lebonttatták, és az új homlokzatok már az új utcaszélességhez igazodva épültek meg. A Dreher-palota esetében, mivel a ház új volt, sarokkupoláját az épületről leválasztva hátrébb tolták, utána a homlokzatot lebontották és az új nyomvonalon újra felépítették… De nem az építészeti környezet változása a legfeltűnőbb, hanem a közlekedésé. Ekkor még járt villamos a mai Rákóczi úton, ma viszont már csak buszok közlekednek itt, annál nagyobb számban. A közlekedési rend pedig még bal oldali volt, egészen 1941-ig.

Brómezüst Budapest – eddig ismeretlen képeslapfotók a századeleji fiatal metropoliszról

Fotó megosztása:

A hosszú 19. századként emlegetett, 1815-től 1914-ig tartó időszak végén járunk, amikor Európában viszonylagos béke uralkodott és nem voltak világméretű háborúk. A 19. század végi rohamos fejlődés a 20. század első évtizedére mérséklődött, már érződtek a hamarosan az egész világot átható feszültségek, de fényképeink alanyai még a vihar előtti csendben sétálnak a teljes fényében pompázó ifjú európai metropolisz utcáin.

A 20. század eleji Budapestet ábrázoló képeslapokat már ismertük korábban is, de a most megtalált német negatívanyagnak köszönhetően végre melléjük kerülhetnek a nagy méretű, részletgazdag nagyítások is. Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából ragadjuk meg az alkalmat és utazzunk vissza a közelgő káosz előtt békésen nyüzsgő, ifjú metropoliszba!

Boldog születésnapot, Budapest!

Deutsche Fotothek / Brück & Sohn / Fortepan Duna-part, 1904.

Képrejtvény

A félezer budapesti képeslap közül egyedül a Brück & Sohn számozása szerinti #5461-es számú készítési helye ismeretlen. Egy határozottan nem városias jelenetet látunk az 1904-es datálású lapon, amely – ha hihetünk a feliratnak – valahol Budapesten mutatja a Duna-parton fürdőket.
Szávoszt-Vass Dániel, a Dunai szigetek blog szerzője szerint a kép készülhetett volna a főváros északi részén, a Palotai-sziget környékén, de ez ekkor még Újpest néven külön település volt, úgyhogy akkor valószínűleg ezt tüntették volna fel a lapon. A soroksári ágnál lehet még ilyen keskeny a Duna. Ha van tippje a kép készítésének helyére, akkor írja meg a Fortepan megfejtések fórumba az ötletet alátámasztó érveléssel együtt!

Írta és a képeket válogatta: Virágvölgyi István | A képaláírásokat írta: Török András

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/bruck-und-sohn

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik