Kedden tárgyalja először az Alkotmánybíróság azt az ellenzéki indítványt, amely szerint egy januárban hozott kormányrendelet a háborús veszélyhelyzethez nem kapcsolódó kérdésben korlátoz alapjogokat, mégpedig a törvényi jogforrási szintet és az ahhoz kapcsolódó garanciákat megkerülve – írja keddi cikkében az Index.
A szóban forgó (4/2023. (I. 12.) kormányrendelet az orosz–ukrán konfliktusra hivatkozva szabályozta újra az iskolában dolgozó közalkalmazottak elbocsátását, megkönnyítve, hogy rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással kirúgják a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat – idézi fel a portál. A rendelet kimondja például, hogy a munkáltatónak a korábbiakhoz képest nem 15 napja van kirúgni a szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegő pedagógust, hanem az adott tanév végéig bármikor gyakorolhatja a rendkívüli felmentés jogát. A jogszabály az idén januárban lépett hatályba, ám visszamenőleg is alkalmazható.
Az Index idézi a Belügyminisztérium január 12-i közleményét, amely szerint
egyes köznevelési intézményekben már jelenséggé vált a politikai célú és nem törvényesen szervezett munkabeszüntetés, amely a gyermekek tanuláshoz való jogát sérti. Az a közalkalmazott (pedagógus), aki a véleménynyilvánítás törvénytelen formáját választja, a rendkívüli felmentésének alapját teremti meg.
Néhány hónappal később, május 19-én iktatták az Alkotmánybíróságon azt az ötvenhat ellenzéki, illetve független parlamenti képviselő által aláírt, utólagos normakontrollra irányuló indítványt, amelyben kérték, hogy a taláros testület állapítsa meg ennek a kormányrendeletnek az alaptörvény-ellenességét, egyúttal semmisítse meg azt. Az indítványban hangsúlyozták, hogy a kormányrendelet alaptörvény-ellenességét a szankció alkalmazhatóságának szükségtelen és aránytalan, diszkriminatív, valamint egyes esetekben visszamenőleges hatályú szabályozásában látják. Az aláíró képviselők szerint a kormány a háborús veszélyhelyzettel, a szomszédban zajló fegyveres konfliktussal összefüggésben nem álló kérdésben korlátozott alapjogokat.
Az Index idézi Pintér Sándor belügyminiszter június 30-i, alkotmánybírósági beadványát, amelyben reagált az ellenzéki képviselők indítványára. A miniszter levele szerint az indítvány vizsgálatakor abból kell kiindulni, hogy a jogalkotó különleges jogrend idején rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Álláspontom szerint annak eldöntése, hogy a háborús veszélyhelyzet leküzdéséhez mi szükséges, célszerűségi kérdés, amelynek mérlegelése a kormány hatáskörébe tartozik
– fogalmazott a belügyminiszter. Pintér szerint a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos védelme sem fordulhat a visszájára, „és nem járhat azzal, hogy más alapjog (gyermekek testi, szellemi fejlődéséhez, művelődéséhez való jog), alkotmányos érték (közoktatás zavartalan működésének) súlyos sérüléséhez, akár kiüresítéséhez vezessen” – idézi a minisztert az Index.
Kiemelt kép: Tüntetés a jobb oktatásért és a tanárok megbecsüléséért a Klebelsberg központnál 2022. december 3-án. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
