Kormánypárti képviselők kezdeményezésére elfogadhatja a terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról szóló politikai nyilatkozatot szerdán az Országgyűlés, írja az MTI. Tárgyalni fogják az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet jövő májusig történő meghosszabbítását is.
Az ülés 8:30-kor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.
A határozathozatalok között először három nemzetközi egyezmény kihirdetéséről dönt a parlament:
- Fideszes képviselők javaslatára, ha parlament úgy dönt, december 16., Kós Károly születésének napja lehet a magyar építészet napja.
- Az Országgyűlés kimondhatja azt is, hogy sérti a szubszidiaritás elvét az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet.
- Elfogadhatják az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot, amely egyebek mellett az online közmeghallgatás szabályait is tartalmazza.
Az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének megfelelően változtathatnak az állami építési beruházások rendjéről szóló, ki nem hirdetett törvényen, amelyet Novák Katalin köztársasági elnök alaptörvény-ellenesnek talált és nem írt alá, azt előzetes normakontrollra az Ab-hez küldte
A parlament kormánypárti képviselők kezdeményezésére elfogadhatja a terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról szóló politikai nyilatkozatot, amelyben az Országgyűlés elítéli a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását és együttérzését fejezi ki azok felé, akik elszenvedték a támadásokat, elveszítették hozzátartozójukat, szeretteiket.
A határozathozatalok után általános viták lesznek.
Tárgyalják a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, amely alapján a magyar katonák 2025. december 31-ig a Csádi Köztársaság területén egy, legfeljebb 200 fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingensben vehetnek részt egyebek mellett tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása érdekében.
A kormány először tavaly májusban egy rendeletben az egész országra kihirdette a háborús veszélyhelyzetet. Az ugyanakkor az Alaptörvény kilencedik módosítása óta harminc napra hirdethető ki, csak országgyűlési felhatalmazással hosszabbíthatja meg a kormány, amely ezt követően akár rendeletben is felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A parlament legutóbb május 3-án hatalmazta fel a kormányt a veszélyhelyzet, és a rendeleti kormányzás meghosszabbítására.
A mostani törvénymódosítást azzal indokolják, hogy az elmúlt időszakban sem változtak „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai-következményei”.
Vita lesz a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról, amely szigorítja a polgárőrré válás szabályait és lehetővé teszi, hogy a polgárőrök az államhatár védelmébe kép- és hangfelvétel rögzítésre alkalmas eszközöket használjanak. A javaslat célja emellett az egészségügyi szakdolgozók béremelése második ütemének végrehajtása.
