A két tüntető ügyében két határozat született. Mindketten a kisadózókat érintő törvénymódosítás elleni tiltakoztak tavaly júliusban, majd mindkettőjüket testi kényszerrel állították elő a rendőrségre, ahol megállapították szabálysértési felelősségüket.
Egyiküket 76 ezer forintra büntették közlekedési szabálysértésért, mert a tüntetés után is az úttesten maradt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a bírságot később 50 ezer forintra mérsékelte, de szintén elmarasztalta, amiért veszélyeztette a közlekedés biztonságát. A bíróság kimondta, hogy a bejelentett demonstráció befejezettnek nyilvánítását követően a helyszínen maradás már nem tartozott a gyülekezési törvény hatálya alá, így az indítványozóra a KRESZ gyalogosokra vonatkozó szabályai voltak irányadóak.
A tüntető szerint a döntéssel Alaptörvény-ellenesen korlátozták alapjogát a békés gyülekezéshez. Az indítványozó szerint magatartása a békés gyűlés fogalmának megfelelt, így alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel, hogy a Gytv. 6. § (3) bekezdésébe ütköző magatartás önmagában megalapozza-e a szabálysértési eljárás lefolytatását, szabálysértési felelősség megállapítását. Ezen felül az indítványozó szerint a közlekedés rendjének, mint absztrakt jogtárgynak a védelme érdekében a szabálysértési eljárás konkrét esetben alkalmazott jogkövetkezményei nem tekinthetők arányosnak, figyelemmel arra, hogy a szabadságkorlátozás illetve annak elvonása a jogrendszer legsúlyosabb, ultima ratio jellegű szankciójának tekinthető..
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy (az indítványozó által sem vitatottan) az adott helyszínen való megjelenésre okot adó gyűlés befejeződött, azt követően történt a hatósági fellépés, így
a helyszínen maradás már nem értelmezhető a befejezetté nyilvánított gyűlésen való részvétel körében. Egy új, másik jogszerű gyűlés hiányában egy már befejezetté nyilvánított gyűlés helyszínén való maradás nem tartozik a gyülekezési jog alkotmányos védelmi körébe. Emiatt a konkrét esetben az indítványozó gyülekezési szabadságának sérelme nem következett be, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Ugyanez a döntés született a másik tüntető alkotmányjogi panasza ügyében is. (Őt a rendőrség eredetileg 90 ezer forintra bírságolta, amiért a bejelentett tüntetés után sem hagyta el az úttestet, amit a bíróság később 30 ezer foríntra csökkentett.)
