Interjút adott Áder János volt köztársasági elnök az index.hu-nak, amelyben beszélt a mindennapi életéről és kedvenc témájáról, a környezetvédelemről.
Semmi rendkívüli. Van két alapítvány, amelyeknek intézni kell az ügyeit. A Regőczi Alapítványnál a finanszírozást kell évről évre megoldani, a napi ügyeket a feleségem intézi. A Kék Bolygó Alapítvány folyamatosan fejlődik. Az öt évvel ezelőtti alapítványra már nem igazán lehet ráismerni, egészen más a szervezettségét, személyi összetételét, tevékenységi körét tekintve. A kuratóriumi elnökség folyamatos munkát ad
– válaszolt Áder arra a kérdésre, hogy milyenek a napjai volt államfőként, de arra nem tért ki, hogy a Kék Bolygó Alapítvány az állami milliárdoknak köszönhetően fejlődhet.
Áder szokott előadásokat tartani középiskolásoknak, így rákérdeztek arra, hogy érdekli-e a fiatalokat a fenntarthatóság.
– A válasz érdekli őket. A mérések is ezt mutatják. Azt az üzenetet, hogy az ő jelenükről, jövőjükről van szó, már nem kell magyarázni. Az alkalmazkodás formáiról annál inkább érdemes beszélni. A fiatalok kíváncsiak arra, hogy mit tehetnek ők, mit csinál a kormány és az önkormányzatok, vagy mit tesznek a gazdasági szereplők azért, hogy ez a jövő valóban fenntartható legyen, és ne keserves alkalmazkodást jelentsen – válaszolt Áder.
Szerinte Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója a klímavédelem terén.
– Azon 21 ország közé tartozunk a világon, ahol 1990 óta jelentősen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, miközben emelkedett a GDP. Ráadásul az erdőfelületek nagysága is gyarapodott. A megépített szennyvíztisztítók következtében a Magyarországra érkező folyók tisztábban hagyják el az országot, mint ahogy ide érkeztek. Nincs szégyenkeznivalónk. Ha bezárjuk a Mátrai Erőművet – amiről döntés van – további 14 százalékkal csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátásunk. Ez nagyjából akkora mennyiség, amit a magyar erdők megkötnek. Az már a következő kérdés, hogy az onnan kieső áramot pótolni kell, de erre is megvannak a tervek. Az energiahatékonyság terén van még tennivalónk. Azt szoktam mondani, az a legolcsóbb energia, amit nem termelünk meg, és az a leginkább környezetbarát energia, amit nem használunk fel.
Megkérdezték az akkumulátorgyárakról is, ami nagy vitákat vált ki az érintett helyi lakosság körében.
Az akkumulátorokat valahol elő kell állítani. Ma Európában hatvan akkumulátorgyár épül, vagy már megépült. Ha Magyarországon minden akkumulátorgyárat megépítenek, ami tervben van, akkor az európai igények 20 százalékát fogjuk kielégíteni. Ez nem kevés, de a másik 80 százalékát máshol állítják elő, így nem egyedül szálltunk be ebbe az üzletbe. A másik kérdés, akarjuk-e, hogy itt maradjon a gazdaság erős húzóágazatát jelentő autóipar, mert az ott gyártott autók is átállnak elektromos meghajtásra.
Áder maga a debreceni akkugyárnak külön utána is nézett és nem aggódik annak vízhasználata miatt sem.
– Alapvetően azt a vizet, amire szüksége van az akkumulátorgyárnak, hűtésre használják. Nem kell ivóvíz minőségűnek lennie, lehet szürke szennyvíz is. Debrecenben az a megoldás, hogy a tisztított szennyvizet használják hűtésre. A szürke szennyvizet – ami már rendelkezésre áll – így kerülőúton vezetik el, de az nem fog szennyeződni, ha betartják a szabályokat – mondta Áder, aki szerint szigorú környezetvédelmi normákat kell előírni és azokat be kell tartatni. „Ha megsértik, akár be is kell zárni az üzemet” – szögezte le.
