Anélkül zárta le a nyomozást a rendőrség a Recep Tayyip Erdogan török elnök testőrei által augusztus 20-án bántalmazott férfi ügyében, hogy őt megkeresték volna – árulta el Bán Tamás a 24.hu-nak. Pedig – ahogy az eset után közvetlenül is elmondta – a rendőrök úgy engedték el az incidenst követően, hogy ígéretet tettek rá, keresni fogják.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 24-i Kormányinfón azt állította: biztos benne, hogy valamilyen eljárás indult. Ami tudható: az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szeptember 6-án írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez, ezt Polt Péter feljelentésnek értékelte, és továbbította az illetékes hatósághoz.
„A védett személyt ért atrocitás esetén intézkedési kötelezettség keletkezik. Ennek végrehajtására azonnal, adott esetben az intézkedés alá vont állampolgár személyiségi jogainak szükségszerű sérelmével kerülhet sor” – indokolta az eljárás megszüntetését egy héttel ezután a Budapesti Rendőr-főkapitányság, amely a garázdaság vétségének esetleges megvalósulását vizsgálta. A határozat szerint a törökök viselkedése nem értékelhető kihívóan közösségellenesként. A rendőség ugyanakkor a határozat végén megjegyezte, hogy a testőrök cselekménye alkalmas lehet könnyű testi sértés vétség gyanújának megállapítására, ez azonban magánvádas eljárás tárgyát képezheti.
A sértett, Bán Tamás pedig azóta sem tett feljelentést az ügyben.
Véleménynyilvánítás, becsületsértés, atrocitás
„A török elnököt egészen biztosan nem érte atrocitás.” Őt viszont igen – véli az Erdogannak tisztes távolból, két kézzel bemutató férfi, aki családi kutyasétáltatás közben húzta fel magát annyira az elnöki konvojon, illetve az államalapítás ünnepén Budapestre látogató keleti diktátorokon, hogy a látványos véleménynyilvánítás mellett döntött.
Az atrocitáshoz fizikai erőszak is kell. Részemről nem történt semmilyen fizikai erőszak. Mind a két kezem jól látható helyen volt, magasba tartva – így kizárható volt, hogy kés, tojás vagy kézigránát lett volna a kezemben
– nyilatkozta Bán, aki úgy gondolja, bizonyos esetekben lehet ugyan becsületsértésként értelmezni ezt a gesztust – ahogy Gulyás a Kormányinfón felvetette –, de egy politikai vezetőnek többet kell eltűrnie, mint egy átlagembernek. A politikai véleménynyilvánítás és a becsületsértés összemosására szerinte azért van szükség, hogy úgy lehessen tálalni az eseményeket, hogy a török elnököt atrocitás érte.
Azt, hogy csupán könnyű sérüléseket szenvedett, egyébként Bán sem vitatja – ezért nem is kért orvosi ellátást, pedig a rendőrök többször is megkérdezték. Látlelet sem készült a sérüléseiről, csupán a rendőrök fotózták le őket.
Bán Tamás még szeptember 20-áig tehetne feljelentést, de az ügy eddigi kezelése miatt azt gondolja, ő hamarabb kerülne bajba, ha így cselekedne, mint a török elnök testőrei – ezért nem valószínű, hogy elindítja a magánvádas eljárást. A férfi úgy látja, csak akkor lehetett volna esély a vele szemben aránytalanul fellépő elnöki kíséret felelősségre vonására, ha a rendőrök a tettenérés után ott helyben elkezdtek volna intézkedni ellenük. Bár az ügy későbbi kezelését – például hogy a magyar külügyminisztérium nem kommentálta az atrocitást – sem tartja megfelelőnek, ennek ellenére nem fog hivatalos panasszal élni.
Bármennyire úgy tűnik is, hogy ők ott nem jártak el a török testőrökkel szemben megfelelően, nem gondolom azt, hogy panasszal élnék, mert mégiscsak a segítségemre siettek. És nem gondolom, hogy ez morálisan rendben lenne a részemről.
Azt sem tudja, készült-e rendes jegyzőkönyv az ügyében
A Terrorelhárítási Központ közbelépése után Bán Tamást egy autóba ültették, és átvitték Budára. A járműben töltött időre és arra, hogy tanúvallomást fölvettek-e tőle, így emlékezett vissza: „Amikor a rendőrautóban voltam, akkor az egyik rendőr, egy hölgy, folyamatos telefonos összeköttetésben volt valamelyik felettesével.” A férfi szerint többször is felmerült a kérdés, hogy elengedjék vagy bevigyék-e, és ott vegyék-e fel jegyzőkönyvet.
„Végül úgy döntöttek, hogy elengednek, merthogy ez egy nemzetközi incidens, és úgysem tudnák ezt abban a formában megtenni, ahogy erre szükség lenne. Ugyanakkor engem kikérdeztek arról, hogy mi történt, miért csináltam, milyen sérüléseim vannak, igénylek-e orvosi segítséget. Illetve alá is írtam valami papírt” – fogalmazott Bán, aki már csak séta közben gondolt bele, hogy nem adtak neki példányt abból a dokumentumból, amit aláírt.
„Alapvetően minden általam elmondott információ a rendőrség rendelkezésére áll egy eljáráshoz, ugyanakkor formális jegyzőkönyvfelvétel nem történt. Fogalmam sincs, hogy ez így milyen kategóriába esik” – mondta.
Az ENSZ-ben és Washingtonban sem vonták felelősségre a bajszos gárdát
A budapesti incidens után pár héttel egy szlovák politikus, Vladimíra Marcinková számolt be arról, hogy még 2015-ben, amikor az akkori szlovák elnök mellett dolgozott, Erdogan hivatalos látogatásának idején a testőrei zaklatták a pozsonyi elnöki palotában.
A török elnök bajszos gárdának is nevezett kísérete elég balhés társaság. 2011 szeptemberében például az ENSZ Közgyűlésén, a szervezet New York-i központjában verekedtek össze a helyi biztonsági személyzettel, de a világ legfontosabb diplomáciai intézményében inkább a színfalak mögött simították el az ügyet.
Az alábbi felvételek pedig 2017. május 16-án készültek, amikor Erdogan Donald Trump amerikai elnöknél járt hivatalos látogatáson. Természetesen előtte a török nagykövetséget is felkereste Washingtonban – itt viszont pár tucat örmény és kurd ellentüntető várta, akikre az elnöki kíséret kegyetlenül lecsapott.
Törökország hivatalos álláspontja az volt, hogy az ellentüntetők erőszakosan kiprovokálták a támadást, az pedig az amerikai védelmi szervek hibája, hogy nem tudták megakadályozni a tömegverekedést.
majd a törvényhozás döntése értelmében elfogatóparancsot adtak ki 12 testőr és további négy, Amerikában élő török származású személy ellen. Végül csak az utóbbiakat tartóztatták le, a testőrség tagjait a politikusok ígéretei ellenére sosem vonták felelősségre – az eljárást pedig egy évvel később, az akkori amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson ankarai hivatalos látogatása előtt, megszüntették.
Az egyetlen hátrány, ami a 12 testőrt érte, hogy a 2017-es G20-csúcstalálkozóra nem tarthattak a török elnökkel, mivel a rendezvény házigazdája, Németország megtagadta tőlük az ország területére való belépést.
