Belföld

Jogerős: Nem rongálás a repedező járdák színesre festése

Magyar Kétfarkú Kutya Párt / facebook
Magyar Kétfarkú Kutya Párt / facebook

Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése – ismertette a Magyar Helsinki Bizottság közleménye a Fővárosi Törvényszék másodfokú döntésének eredményét a tavalyi erzsébetvárosi „rongálási” ügyben.

Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a Magyar Kétfarkú Kutyapárt aktivistája ellen indított szabálysértési eljárást megszűntették.

Emlékezetes, hogy tavaly nyáron az erzsébetvárosi időközi választási kampány során az utcán kampányoltak a kutyapárt aktivistái, akik a jól ismert módon négyszínfestést végeztek a Damjanich utca 15. előtti repedezett járdán. A kiérkező rendőrök a helyszínen igazoltatták a Helsinki Bizottság későbbi ügyfelét, Lass Andreát és három társát, majd valamennyijükkel szemben szabálysértési eljárást indítottak a járdafestés miatt.

A pártaktivisták már a helyszínen vitatták, hogy bármiféle kárt okoznának, hiszen a szándékoltan vizesbázisú festék vízzel, esővel lemosódik. Azt is elmondták a rendőröknek, hogy egy politikai rendezvény keretében így kívánták kifejezni bírálatukat az önkormányzat szerintük hanyag városüzemeltetésével szemben. Az aktivisták hivatkoztak egy 2019-ben hozott alkotmánybírósági határozatra is, amely az ilyen ügyeknél a véleménynyilvánítás szabadságának védelme miatt kizárja a társadalmi veszélyességet, vagyis megítélésük szerint a véleménynyilvánítás szándékú négyszínfestés nem volt szabálysértés, és hatóságilag nem szankcionálható – írja a Helsinki közleménye.

Mint a fenti eset igazolja, az Alkotmánybíróság határozata ellenére azonban továbbra is előfordul, hogy  a rendőrség kivonul hasonló esetekhez. 

Az ügyet először a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalta, és kétszer is arra jutott, hogy bár a többiek, akik magában a színezésben nem vettek részt, nem rongáltak, de az ecsetével festegető Lass szabálysértés követett el, ezért figyelmeztetésben részesítették. Az elsőfokú bíróság szerint a festés nem volt véleménynyilvánítás, mert az azt észlelőkben nem volt mindenképpen egyértelmű, hogy ez mi elleni tiltakozás.

Fővárosi Törvényszék most megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését, és megszüntette a szabálysértési eljárást. A jogerős végzés indoklása elsősorban a 2019-es alkotmánybírósági határozatra épül. Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a közlemény szerint a döntést példaértékűnek nevezte.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik