Belföld

Szerződés nélkül is ügyeltek háziorvosok

Kummer János / 24.hu
Kummer János / 24.hu
Ezt lapunknak a MOK titkára is megerősítette, aki szerint az alacsony színvonalú jogi szabályozottság miatt alakulhatott ki ez az anomália. Közben szerveződnek a pertársaságok: Szabolcsban és Győr-Moson-Sopronban is már több mint ötven háziorvos jelezte, hogy kész csoportos pert indítani a járási tiszti főorvosok kényszerítő határozata ellen.

Azokban a megyékben, ahol már az új ügyeleti rendszer szerint szerveződik az ellátás, akadtak olyan háziorvosok, akik ügyeleti szerződés nélkül is egészségügyi ellátást végeztek, vagyis ügyeltek – tudta meg lapunk. Ezt Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára is megerősítette, aki szerint az alacsony színvonalú jogi szabályozottság miatt alakulhatott ki ez az anomália, amit valójában hétfőn Takács Péter is részben elismert. Az egészségügyért felelős államtitkár mentőautók beszerzéséről tartott budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: „szerződéskötési kötelezettség a mentőszolgálattal továbbra sem terheli az orvosokat, azonban az ellátásszervezés biztonsága szempontjából havi két ügyeletre kötelezhető egy orvos. Erre joga van a megyei tiszti főorvosnak.”

Ahhoz, hogy megértsük a nehezen kibogozható jogi helyzetet (vagyis azt, hogy miközben szerződést kötniük nem kell, ügyelniük viszont muszáj a háziorvosoknak), érdemes megnézni, milyen rendszerben ügyeltek korábban a háziorvosok – és ügyelnek most is azt a három megyét leszámítva, ahol már az új ellátási rend van érvényben.

Farkas Norbert / 24.hu

Nagy Marcell emlékeztet: a régi rendszerben a háziorvosoknak alapvető kötelezettségük az ügyeleti ellátás megszervezésében való részvétel volt. Ez eddig az önkormányzatok feladata volt (illetve azokban a megyékben, ahol még nem működik az új rendszer, továbbra is az). A helyhatóságoknak két lehetőségük volt:

  • a háziorvosokkal közvetlenül kötöttek szerződést, és szervezték meg az ügyeleti ellátást,
  • vagy nem közvetlenül az orvosokkal, hanem ügyeletszervező cégekkel kötöttek szerződést, vagyis továbbadták ezeknek a cégeknek az ügyeletszervezés feladatát.

Azokban a régiókban, ahol cégek szervezték az ügyeletet, számos háziorvos egyáltalán nem is ügyelt. Az, hogy részt kell venniük az ügyeleti ellátásban, szerepelhetett ugyan az önkormányzattal kötött feladatellátási szerződésükben, de ha a település átadta egy cégnek a szervezést, akkor ettől akár el is tekinthetett – magyarázta a kamara titkára.

Február 1-jétől azonban alapvetően változott a helyzet: egy másfél éves pilot-program után Hajdú-Bihar vármegyében elindult az az ügyeleti rendszer, amelyet már az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szervez. Az ügyeleti feladatok koordinálása tehát azokban a vármegyékben, ahol az OMSZ átvette az ellátást, kikerült az önkormányzatok feladatai közül, az erre szakosodott, profitorientált cégekkel kötött korábbi szerződések pedig megszűntek.

Jelenleg Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Győr-Moson-Sopron vármegye háziorvosainak kötelezően részt kell venniük az ügyelet működtetésében, amelyre őket a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a kormányhivatal megfelelő szerve utasíthatja is, ugyanakkor a mentőszolgálattal nem kötelező szerződést kötniük.

Vagyis az, aki most élő szerződés nélkül ügyel, abban a jogi helyzetben találja magát, hogy egyrészt eleget tesz a kötelezettségének, mert közreműködik az ügyeletben, másrészt viszont a megbízó (vagyis az OMSZ) kvázi feketén foglalkoztatja. Elvileg van egy másik lehetőség is: az OMSZ-szel szerződni nem kívánó, de ügyelni akaró háziorvos saját, ügyvéd által írt szerződést vihet az ügyeleti helyére azzal, hogy amennyiben azt az OMSZ aláírja, akkor jogszerűen, szerződéssel tud ügyelni. Ám ilyenről egyelőre nincs tudomásunk, hiszen a mentőszolgálat a saját maga által megfogalmazott szerződéseinek aláírását követeli meg, pedig Nagy Marcell szerint a másik megoldásra is lehetőségük lenne a háziorvosoknak.

Az OMSZ elvileg senkit nem foglalkoztathat szerződés nélkül, hiszen így nincsenek meghatározva az együttműködés szabályai, a felelősségi körök és az ügyeleti díj mértéke sem. A mentőszolgálatot terheli a kötelezettség a szerződéskötésre, mert a háziorvos az OMSZ feladatát látja el, ebben működik közre

– magyarázza Nagy Marcell.

Ezért is szólítja fel a kamara jogkövető magatartásra a háziorvosokat: tartsák tiszteletben a kormányhivatal hatósági határozatát, egyúttal jelezzék a hivatal felé a közreműködési hajlandóságukat, ami valóban kötelezi őket. Ugyanakkor ügyeleti szerződést ne írjanak alá a mentőszolgálattal, azok a szabolcsi és győr-moson-soproni háziorvosok pedig, akik fenyegető levelet kaptak a járási tiszti főorvosoktól, támadják meg ezeket a határozatokat, és szerveződjenek pertársaságokba. Ehhez a Magyar Orvosi Kamara minden jogi segítséget megad a tagjainak, az eljárás esetleges költségeit is a kamara viseli.

Arról még a múlt héten beszélt a MOK egy online közvetített tájékoztatón, hogy a helyzetet bizonytalanság és káosz jellemzi. Álmos Péter MOK-alelnök azt a tájékoztatást adta egy héttel ezelőtt, hogy az akkori helyzet szerint Győr-Moson-Sopronban alá kell írni az ügyelet vezetőjével a mentőállomáson azt, hogy az ügyelethez hozzájárul, de kaptak olyan információt is, miszerint szerződés nélkül be sem engedhetik az orvost. Most viszont járási határozat van erről: mindenképpen meg kell jelenni, a szerződést viszont nem kötelező aláírni.

Megkérdeztük az Országos Mentőszolgálatot, ügyelhet-e háziorvos azokban a megyékben, ahol már az új ügyeleti rendszer működik úgy, hogy nem köt szerződést az OMSZ-szel. Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs vezetője azt válaszolta, hogy igen. Arra a kérdésünkre még várjuk a választ, hogy köthet-e a háziorvos saját megfogalmazású, egyéni – általa előkészített – szerződést a mentőszolgálattal.

Állnak elébe, ha ügyelniük kell

Bár még jogászok dolgoznak rajta, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében már alakulóban vannak a perközösségek, amelyek, ha létrejönnek, valószínűleg halasztó hatályúak lesznek az ügyeleti szerződéskötésekre. Adamecz Imre, a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei alelnökének információja szerint

Szabolcsban és Győr-Moson-Sopronban is ötven felett van azon háziorvosok száma, akik belépnek a perközösségbe. Ők semmiképp nem írják alá az Országos Mentőszolgálattal kötendő ügyeleti szerződésüket, mert akkor okafogyottá válna a perközösség.

A háziorvos azt mondja, ha a perközösség elindításáig mégis ügyelniük kell, akkor állnak elébe.

Eddig is a havi kettő ügyelet többszörösét vállaltuk

– tette hozzá Adamecz Imre, aki hangsúlyozta: nem az ügyeleti órák mennyiségével van problémájuk, hanem az alapellátás bajainak rendezetlenségével és az ellátási rendszer egészének anomáliáival.

Kummer János / 24.hu

Ha szerződéskötés nem is, más kötelezettségük van a háziorvosoknak: március 31-ig fel kell venniük a kapcsolatot a mentőszolgálattal, hogy leadják az adataikat, erről a kapcsolatfelvételről pedig a kormányhivatalt is tájékoztatniuk kell.

Az már most látszik, hogy a háziorvosok többsége továbbra sem hajlandó aláírni az új ügyeleti szerződést. A mentőszolgálat adatai szerint

  • Hajdú-Biharban 66-an,
  • Győr-Moson-Sopronban 62-en,
  • Szabolcsban 45-en írták alá az új szerződést,

ami az OMSZ szerint nagyjából egyharmados arányt jelent, ám a 2021-es orvoslétszám alapján Szabolcsban még a 20 százalékot sem éri el. A gyermekorvosoknál

  • Hajdú-Biharban nagyjából 40,
  • Győr-Moson-Sopronban 30,
  • Szabolcsban 20 százalék körül van az aláírók aránya.

Április 1-jén negyedik megyeként Borsod-Abaúj-Zemplénben élesedik a mentőszolgálat által szervezett és koordinált ügyeleti rendszer. Az OMSZ néhány nappal ezelőtti tájékoztatása szerint március 20-ig mindössze hat orvos írta alá az ügyeleti szerződést. Az új ügyeleti ellátási rendszert a Belügyminisztérium és az OMSZ tervei szerint jövő év elejére Budapest kivételével az egész országban bevezetik.

A háziorvosi ügyelet akkor került a viták kereszttüzébe, amikor a Magyar Orvosi Kamara a február 4-i országos küldöttközgyűlésén arra buzdította a háziorvosokat, hogy ne írják alá az Országos Mentőszolgálattal kötendő ügyeleti szerződésüket, a kórházi orvosokat pedig arra, hogy helyezzék letétbe önként vállalt túlmunkájuk felmondását. A nyomásgyakorló akciót azért indították, mert a kamara úgy véli, a januárban életbe lépett új egészségügyi szabályok tovább rontják az ellátást és veszélyeztetik a betegellátást.

A kormány a MOK nyomásgyakorló akciójára válaszul egyik napról a másikra meghozott egy rendeletet, amelyben eltörölték a kötelező kamarai tagságot, és elvették a MOK-tól az etikai eljárások lebonyolítását. Azoknak az orvosoknak, akik tagok akarnak maradni, már csak néhány napjuk maradt arra, hogy erről nyilatkozzanak. Kincses Gyula, a MOK elnöke a héten azt közölte, immár több mint 25 ezer orvos jelezte, hogy a kamara tagja akar maradni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik