A javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait szigorítaná. Célja az egyetemi autonómia biztosítása mellett az alapítványok függetlensége a mindenkori kormánytól. A sarkalatosnak minősülő módosítás lényege szerint az egyetemi alapítványok kuratóriumába, felügyelőbizottságába be sem kerülhetne az, aki az előző 10 évben politikus, állami, önkormányzati vezető, állami cég vezetője vagy ilyen személy rokona volt. Az Európai Bizottság elvárása miatt az összeférhetetlenségi előírásokat legkésőbb március 1-jéig kellene teljesíteni.
A kuratóriumokban, felügyelőbizottságokban megüresedő helyekre az egyetemi szenátus és a hallgatók képviselőiből álló bizottság tenne javaslatot, a testületekbe kétharmados támogatással lehetne bekerülni. Az indoklás egyértelművé teszi, a módosítás azért született, mert az Európai Bizottság aggályosnak tartja a fideszes vezetők részvételét az egyetemeket fenntartó alapítványokban. A 21 oktatási intézmény azért került célkeresztbe, mert modelljük nem biztosítja az uniós pénzek átlátható kezelését, ezért állt le náluk ideiglenesen az Erasmus+ program, amelyben két éve 22 622-en vettek részt részt.
A DK szerint elfogadhatatlan, hogy „fideszes kegyencek tobzódnak” a kiszervezett egyetemek kuratóriumaiban, felügyelőbizottságaiban, „milliós fizetéseket visznek haza”, miközben miattuk az egyetemi hallgatók jelentős támogatásoktól, ösztöndíj-lehetőségektől, rendkívül fontos csereprogramoktól esnek el. Erasmus híján a párt félőnek tartja, hogy
- egyre többen mennek külföldi egyetemekre,
- a külföldi diákok nem jönnek magyar egyetemekre,
- a versenyképességi rangsorban a magyar egyetemek még hátrébb kerülnek.
A DK szerint az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása azért szükséges, hogy kizárja az eltérő, vagy egymással hierarchikus, felügyeleti,
ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egy kézben történő egyesülését, az elfogultságot és a személyi érdekeltség visszaélésszerű érvényesülését.
A Népszava gyűjtése szerint a javaslat alaposan megrostálná a modellváltó felsőoktatási intézmények testületeit. Érintett lenne az uniós forrásokért is felelős miniszter, Navracsics Tibor, aki a Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is elnöke, de rajta kívül több egyetem alapítványi vezetésében is helyet kaptak az Orbán-kormány jelenlegi vagy egykori miniszterei.
A Miskolci Egyetem kuratóriumának elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter. Elődje, Trócsányi László (fideszes EP-képviselő a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának tagja Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel. Varga Mihály pénzügyminiszter az Óbudai Egyetem, az egyetemi modellváltást részben levezénylő Palkovics László a győri Széchenyi István Egyetem kuratóriumi elnöke, ahol tag Szijjártó Péter külügyminiszter is. Nagy István agrárminiszter a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriumában kapott helyet Lázár János építési és közlekedési miniszterrel együtt. A Dunaújvárosi Egyetem kuratóriumi elnöke Süli János, míg az Állatorvostudományi Egyetemen kuratóriumi tagja Fazekas Sándor.
A lap szerint rajtuk kívül több volt és jelenlegi kormánypárti polgármester, parlamenti képviselő, államtitkár, miniszteri és kormánybiztos is bekerült több egyetemi alapítvány vezetésébe, amelyekben helyet kaptak ismert emberek és üzletemberek is, mint Csányi Sándor, Hernádi Zsolt, Vidnyánszky Attila.
