Élő Belföld

Orbán Viktor: Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra

Máthé Zoltán / MTI
Máthé Zoltán / MTI

„Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről” címmel hétfőn 13 órától napirend előtt szólalt fel az Országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnök, majd a képviselők által feltett azonnali kérdésekre is válaszol.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetén ezt követően a képviselők három, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges törvényjavaslat vitáját is lefolytatják, de képviselői esküt tehet Ander Balázs és Dudás Róbert, valamint hét képviselő nyolc mentelmi ügyében is döntenek majd.

Orbán Viktor: a baloldal a háború és a szankciók oldalán áll

Orbán Viktor úgy reagált az őt kritizáló felszólalásokra, hogy a magyar baloldal (DK, MSZP, LMP, Párbeszéd, Jobbik, Momentum) ezek szerint a háború és a szankciók oldalán áll.

Ez hiba. A háború és a szankció rossz.

A kormányfő felidézte, hogy nem támogatta soha az unión belül az energiaszankciókat, az olaj esetében Magyarország épp kivételezett le, nukleáris szankcióról nincs szó, és a gázra sincs szankció. Más esetekben azért szavazta meg a szankciókat, mert nem akarta az EU-egységét megbontani. Hozzátette: a háború végét csak és kizárólag az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalása hozhatja el. Aki mást gondol, az szerinte nem ismeri a nemzetközi politikát. Azonnali tűzszünet kell, és tárgyalások mielőbb.

Az ellenzéki kampány külföldi támogatásáról azt mondta Orbán: a “külföldi támogatást elfogadni törvénytelen.” Az ilyen pénznek szerinte mindig megkérik az árát, ezt láttuk az előző felszólalásokban is. Ezért támogatják a háborút” és a brüsszeli szankciókat.

Aki fizeti a számlát, az rendeli a nótát

– mondta.

Orbán arról is beszélt, hogy

  • az ellenzékiek túlértékelik a jobboldali publicisták szerepét
  •  irreálisnak tartja Gurmai Zita szavait a széteső társadalomról. Szerinte inkább az MSZP esett szét.
  •  nem lepődött meg, hogy Jobbik részéről nem Gyöngyösi Márton pártelnök reagált, mivel épp népszavazás van Donyeckben, és Gyöngyösi Orbán szerint mindig ott van, ha népszavazás van

Gyurcsány Ferenc: vége a szabadságharcnak, közeleg az államcsőd

Gyurcsány Ferenc azzal kezdte felszólalását, hogy a magyar kormány nem az embereket megkínzó gyilkosok büntetését kéri az orosz-ukrán háborúban, hanem a háborús bűnökkel vádolt Oroszország oldalára állt. “Önök találkoznak és kezet fognak a gyilkosokkal” – a DK elnöke szerint ez szégyen. A világ Ukrajna oldalán áll- tette hozzá. Gyurcsány szerint az Orbán-kabinet a “rongyemberek” táborába tartozik emiatt.

A kormány politikájában vége van a szabadságharcban, most már meg akarnak felelni a brüsszeli elvárásoknak, ezért hoznak új törvényeket. “Közeleg az államcsőd.”

Nagy száj, kis tehetség

– zárta felszólalását Gyurcsány.

Kocsis Máté: Megalakult a harmadik Gyurcsány-kormány

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában végig az ellenzéket kritizálja. Szerinte a kormány kritikusai mindig csúsztatnak, ami rossz az országnak. “Miért nem hagynak fel a Magyarország-ellenes politikával?” – kérdezte. Szerinte a kormány a magyar érdekeket nézi, az ellenzék a Brüsszelét.

Szeretnék gratulálni a harmadik Gyurcsány-kormány megalakításához.

-mondta Kocsis. A Fidesz politikusa úgy fogalmazott, hogy az ellenzékben kétféle politikus van: aki már az árnyékkormány tagja, és van, aki az akar lenni.

Ezután Kocsis Máté az ellenzéki kampányba küldött amerikai pénzekről beszélt. Sok milliárd forint volt ez az összeg, egy kérdés van Kocsis Máté szerint:

mit ígértek cserébe?

Kapcsolódó
Amerikai pénz és az ellenzék: kampányt még nem papíroztak le Magyarországon úgy, mint most
Csaknem kétmilliárd forint támogatás érkezett Márki-Zay Péter mozgalmához az elmúlt hónapokban, de hogy ezt a pénzt pontosan kik adták össze, nem tudni. És nem ez az egyetlen ismeretlen tényező az ellenzék kampányában.

Momentum: a Fidesz bedönti a középosztályt

“Ön minden szankciót megszavazott” – emlékeztetett Gelencsér Ferenc arra az ellentmondásra, hogy Orbán Viktor folyamatosan kritizálja a brüsszeli politikát. A Momentum elnöke szerint “a valóságot nem lehet sokáig elfedni, hamarosan megérkeznek a rezsiszámlák” – mondta. Hozzátette: “Önök éppen bedöntik a középosztályt.” A Momentum elnöke többször arra kérte Orbánt, hogy ne nézzék le a magyar állampolgárokat. Gelencsér szerint lehetett tudni, hogy gazdasági összeomlás jön, a Fidesz-kormány mégis elosztogatta a tartalékokat.

Önökön kívül mindenkinek világos, hogy béke csak akkor lesz, ha az ukránok győznek, és hazazavarják az oroszokat.

– mondta Gelencsér.

Simicskó Isván (KDNP) szerint sajnálatos testvérháború dúl a szomszédban. Szerinte Brüsszel nem tud konfliktust kezelni, szerinte Oroszországot provokálták sokat is: ezért is tört ki a háború.

Nyilván Oroszország támadta meg Ukrajnát, de Magyarország mindig a béke oldalán állt.

Simicskó István szerint nagy hiba volt egy olyan nagyhatalmat szankcionálni, mint Oroszországot.

A szankció önveszélyes. Veszélyes Európára, és teljes kudarc.

Gurmai Zita: Rezsistopra van szükség

Katasztrofális a helyzet az országban az MSZP politikusa szerint és brutális drágulás tombol. Ordas hazugság, hogy mindent a háborúra fognak és a brüsszeli politikára Gurmai Zita szerint. Ezek után felsorolta a politikus, hogy milyen hibákat vétett a kabinet és mit mulasztott el. “Ez nem a rezsicsökkentés megvédése, hanem a rezsicsökkentés eltörlése.” Ilyen emelésre – mondta – nem volt példa Magyarországon. “Rezsistopra van szükség” – tette hozzá, és áfacsökkentést javasol.  Szerinte képtelenség, hogy a Pakson megtermelt áramért többszöröst kell fizetnie a magyar családoknak.  Öt százalékos áfát kért Gurmai a lakossági energiaárra.

Szabó Tímea: Orbán Viktor hazudik

Szabó Tímea azzal kezdte, hogy Orbán Viktor nem mond igazat: a Párbeszéd politikusa azt mondta nem igaz, hogy Magyarországon azért ilyen rossz a helyzet, mert a szomszédban háború dúl. Szerinte Romániában, vagy Ukrajna más szomszédjában sincs ilyen infláció. Szabó felsorolta, hogy Orbán mikor nem mondott igazat: nem lesz adóemelés, ez viszont nem igaz, 450 ezer korábbi kata-adózó esete mutatja ezt. Felidézte azt Szabó, hogy Orbán kizárta, hogy megszorítások lesznek, erre az ellenzéki politikus sorolni kezdte a kenyér árát, a pedagógusok bérét, vagy azt a kormányzati állítást, miszerint a rezsicsökkentést megvédték. Vannak tehát megszorítások Szabó Tímea szerint. A Párbeszéd politikusa azt kérte, hogy csökkentsék a rendszerhasználati díjat, és pénzügyi támogatást kért a családoknak.

Jobbik: hiába támadja az uniót Orbán, a szankciókat mind megszavazta

Fontos a béke, de békét az tud támadni, aki támadni – reagált Ungár Péter a kormányfő felvetésére, miszerint Nyugat a háború oldalán áll. Nem kell szeretni Nyugat-Európát, de az még mindig jobb mint az orosz.

Mondja meg, mit kell kellett volna tenni?

Lukács László György, a Jobbik-frakcióvezetője szerint az orosz fél tudja lezárni ezt a háborút, mert ők kezdték. Szerinte téved a kormányfő, amikor nyugatot hibáztatja a háborúért. Ezek után azzal folytatta, hogy Orbán hiába kritizálja a szankciós politikát, ennek ellenére “Ön mindig megszavazta a szankciókat.” Milyen más eszköze van az Uniónak, mit lehet még tenni? – tette fel a kérdést. A szankciók működnek ugyanakkor, ezt mi is érezzük. “Ön soha nem ismereti a valós orosz adatokat.” Lukács szerint fontos, hogy a hazai kkv-k is segítséget kapjanak.

A Jobbik politikusa szerint óvatosan kell jósolni a háború kapcsán, és arra emlékeztette a jövőre is háborút jósló Orbánt, hogy februárban még nem látta reálisnak a háború kitörését.

Toroczkai: Nem hallottunk semmi újat

Nem hallottunk semmi újat miniszterelnök úr részéről, ezeket a mondatokat már hallottuk az elmúlt hónapokban. Olyan krízishelyzet van Magyarországon, hogy igazi nemzeti konzultációra lenne szükség, de amit ma hallottunk, az nem nemzeti konzultáció. Előre kellene kikérni az emberek véleményét

– kezdte reakcióját Toroczkai László.

A Mi Hazánk frakcióvezetője úgy folytatta, nem érti, miért szavazott igennel azokra a szankcióra igennel Orbán, amiket most okol a gazdasági nehézségekért.

A kormány viszont számíthat a Mi Hazánk támogatásra, ha őszintén szeretné képviselni a kormány a magyar emberek érdekeit Brüsszelben, mert most már a demokráciát is támadják.

Nyár közepén a párt tett konkrét javaslatokat miniszterelnök úrnak, de a nemzeti konzultációba mi már nem férünk bele, de pont hogy ellentétes volt az azt követő intézkedések sora. Azt kértük, hogy a rendszerhasználati díjakat csökkentsék. Világviszonylatban ez elképesztően magas. Ehhez képest rögtön három és félszeresére emelték az átviteli díjat az áram esetében és októbertől a gáz esetében is jelentős drágulást terveznek. A magyar kormány miért nem tér el attól a gyakorlattól, hogy mind a rendszerhasználati díj esetében mind az áfa esetében vállalja át az emberek terheit

– mondta Toroczkai.

A digitális adóval például tudna pénzt szerezni a kormány, ahogy Ausztriában is működik ez. Várják, hogy a kormány ezt a javaslatot is megfogadja.

Még sok javaslatuk lenne, de a kormányt semmi nem érdekli, hatezer milliárd forint ment el romaügyi programokra, ami teljesen felesleges Toroczkai szerint. Megjegyezte, az atomenergiát és Paks 2-t támogatták már korábban is, pont azt várták volna a kormánytól, hogy 2023-ban már működjön, de ez nem történt meg.

A kormány erős tempót diktál majd a következő hónapokban

Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor. A szankciók Magyarországnak is ártanak, de bízik benne, hogy most is erősebben tudunk majd kijönni belőle.

A kormány erős tempót diktál majd a következő hónapokban. Kívánom a képviselőknek, hogy az elkövetkező üléseken a legtöbbet hozzák ki magukból

– zárta a felszólalását Orbán.

December elejére elkészülnek az új családtámogatási formák

A következő két évben is folytatják a közlekedési hálózatok fejlesztését, a családtámogatási programokat.

Több gyerek született, erősödtek a családok, de nem sikerült még áttörést elérni, az idő itt életet jelent, ezért a családtámogatásokat tovább szélesítjük. December elején alakítjuk ki a 2023-as költségvetés formáját és abban már új családtámogatási formák is megjelennek majd

– jelentette be.

Végigviszik az egyetemfejlesztési programot is, így lesz ez a hadiipari programokkal is. Folytatják a nemzetegyesítő politikát is.

A Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Az EU csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli. Azok, akik elvitatják a jogainkat, egyszínű, falanszter Európát képzelnek el. Mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, saját észjárásunkhoz, ha tetszik, ha nem. Büszke nemzet vagyunk, ami ha tetszik, ha nem, mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle

– magyarázta.

Az EU megígérte a pénzügyi forrásokat

Azzal számolnak, hogy hazánk hosszabb távon is nettő olajimportőr marad. Most 59 százalék Oroszországból, 20 százalék Kazahszánból, 8 százalék Irakból, 8 százalék Horvátországból érkezik.

Sok ezer milliárd forintból fejlesztik az ország energiaellátást, összesen 32 nagyberuházást valósítanak meg, ezek nélkül az energiarendszert nem lehet korszerűsíteni és a nemzetközi versenyképesség sem biztosítható másként. A szükséges pénzügyi forrásokat az Európai Unió megígérte.

Ha azt a pénzt a brüsszeli bürokraták nem adják oda, akkor máshonnan szerezzük be azt az összeget

– magyarázta.

Oda kell tenni egy forintot, ahol hozzátesznek még kettőt

A családok védelméhez szükséges pénzt úgy teremtik elő, hogy extraprofitadót vetettek ki bizonyos iparágak cégeire. A befolyt összeg elég az idei ártámogatásokra és jó reményük van a 2023-as évre is.

A földgáz kiváltása érdekében kedvezményes tűzifa és barnaszén programot hirdettek. Összesen hat dologgal segítik a családokat, összegezte.

A kormány felfogásában a családok megsegítése áll az első helyen, de rögtön utána a magyar vállalkozások következnek. A magas energiarárak kivédésére a vállalkozók minden erejére és tehetségére szükség lesz

– mondta.

Ha az energiaválságot sikerül kivédeni, akkor azt kell tenni, amit eddig: munkaalapú gazdaságot építeni.

Most forrást és lehetőséget csak arra látnak, hogy munkahely-teremtő beruházásokat támogassanak. Oda kell tenni egy forintot, ahol hozzátesznek még kettőt.

Árstopok

Marad a 25 éven aluliak szja-mentessége, meghosszabbították a benzin- és élelmiszerárstopot, a január elsején lejáró kamatstopot is meghosszabbítják, sorolta a már bejelentett döntéseket.

A villamosenergia ára átlagfogyasztás felett is csak a fele a tényleges piaci árnak, hangsúlyozta.

Az ország energiaellátása biztosított

A legfontosabb most, hogy garantálják az energiaellátást, amire képes is a kormány, folytatja Orbán. Ez már biztosított is a nyáron meghozott döntéseknek köszönhetően, amire nagy tapsot kap a kormánypárti képviselőktől.

A betárolt gázzal Magyarország éves fogyasztásának 41 százalékát lefedezték, a kőolaj-ellátást tekintve az általános embargó alól kivételt harcoltak ki. Saját villamosenergia termelése van az országnak, ezért nagyobb az árra a befolyás, de a földgáz esetében importra szorulunk, így az ár sem annyira mozgatható, mindenkinek spórolni kell.

Tájékoztatott, hogy a magyar energiaellátás 35 százaléka földgáz, 2025-re ezt 30 százalék alá viszik. Elrendelték a hazai gázkitermelés növelését 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre évente. A paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják és hozzákezdenek a Paks 2-höz is, emellett újraindítják a Mátrai Erőművet.

Felkérte a baloldali pártokat, támogassa Paks 1 üzemidő hosszabbítását és Paks 2 megépítését is.

Nemzeti konzultáció

A szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt. Arról a brüsszeli bürokraták és az európai elit döntött, az embereket nem kérdezte meg senki, pedig ők fizetik meg annak az árát. Személyes meggyőződésem, hogy mielőtt a szankciók visszavonhatatlanul részeivé válnak a gazdasági életnek, meg kell ismerni az emberek véleményét is. Ezért Magyarországon elsőként kikérjük az emberek véleményét a szankciókról

– jelentett ki a miniszterelnök.

Nemzeti konzultációt indít a kormány, arra kéri a magyarokat, mindenki mondja el a véleményét, mert mindenkit érintenek a szankciók.

Avanti Ragazzi

Dicsőség Olaszországnak, Avanti Ragazzi, de persze ez a mai estére nem vonatkozik

– fogalmazott Orbán, utalva az olasz választások eredményére, illetve arra, hogy a mai magyar-olasz focimeccsen azért nem nekik drukkol.

Egész Európa választ vár Brüsszeltől

Ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza és az infláció is legalább megfeleződne. Szankciók nélkül Európa újra erőre kapna és elkerülné a fenyegető recessziót

– magyarázta Orbán.

Amikor ezeket a szankciókat Európára erőltették, akkor a brüsszeli bürokraták nem ezt ígérték a kormányfő szerint. Azóta kiderült, hogy a bevezetett szankciók Európának is hatalmas károkat okoznak, sőt, fél év alatt Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a megemelt energiaexportból. Ez több, mint tavaly fél év alatt volt, ráadásul ennek a pénznek a felét az EU országai fizették ki, sorolta Orbán.

Szerinte a szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszországot nem sikerült térdre készíteni, tehát a kontinens lábon lőtte magát.

Választ várunk. Egész Európa választ vár Brüsszeltől, hogy meddig fogjuk ezt csinálni. Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed. Ideje erről amerikai barátainkkal is beszélni, amíg nem késő. Európában egyre több a dühös ember, mi tagadás, mi is azok vagyunk. Nem lehet emberek millióinak sorsával hazardírozni

– mondta.

A brüsszeli politika a felelős az elszálló energiaárakért

Az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, a brüsszeli politika döntései a felelősek.

A miniszterelnök emlékeztetett, a földgáz ára áprilisban 100 euró környékén volt, akkor az volt az európai álláspont, hogy a szankcióknak észszerűeknek kell lenniük, nem szabad tönkretenni az európai gazdaságokat, a szankciók nem terjedhetnek ki az energiára. Ez józan álláspont volt Orbán szerint.

Az energia területén mi törpék vagyunk, Oroszország óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra

– jelentette ki.

2022 júniusától a földgáz ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd újabb egy hónap alatt megháromszorozódott. A brüsszeli szabályok összekötik a villamosenergia árát a gáz árával, ezért ugyanez ment végbe a villamosenergiával is, ami 2022 áprilisában 100 euró volt, ma 400 és 600 euró között mozog. Mindeközben az amerikai gázár töredéke az európai áraknak.

Európa országai a villanyért, a gázért és az olajért ma szankciós felárat fizetnek

– mondta.

A háború aggasztja az embereket

Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért is tér el hazánk álláspontja a többségi nyugati álláspontjától. A Nyugat a háború oldalán áll, Magyarország a békéén, jelentette ki Orbán.

Ebben a globálisra szélesedett háborúban mindenkinek megvannak a saját érdekei. Magyarországnak a biztonság és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb, ezért hoztak létre honvédelmi alapot. Költeni kell a hadsereg fejlesztésére, a határok védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok erősítésére.

Vannak és lesznek külső befolyásolási kísérletek. Dezinformációs háború is zajlik, ezektől is meg kell védeni az országot. Tisztelt ház, a háború aggasztja az embereket, de a családokat ma leginkább a háború gazdasági következményei érintik közvetlenül. Elsősorban az infláció és az árak emelkedése, nem csak nálunk. 40 éve nem látott infláció száguld a fejlett országokban. Az eurózóna egyes országaiban már a 20 százalékot is meghaladta az infláció mértéke

– mondta Orbán.

A mi régiónkban a legmagasabb az infláció, a jegybankok markáns kamatemelési ciklusokba kezdtek. Az áremelkedés mértéke itthon is évtizedek óta nem látott mértéket öltött.

Láttam már jó néhány gazdasági válságot. Láttam az Antall-kormány idején 35 százalékos inflációt, a Horn-kormány alatti 28 százalékos inflációt és miniszterelnökként az 1999-es orosz és távol-keleti gazdasági válságot. Arra pedig a fiatalabbak is emlékezhetnek, hogy 2008-ban Magyarországon is pénzügyi válság okozott fejfájást. Két évvel ezelőtt a járvány miatt zártak be munkahelyek, a záruló határok jelentettek veszélyt az exportorientált Magyarországnak. Most 2022-ben a gazdasági problémák okai a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak

– fogalmazott.

Az európai gazdaságot megroppanás fenyegeti

Köszöntöm önöket a magyar országgyűlés évadnyitó ülésén. Alkotmányos szokásaink szerint jelentést teszek önöknek a kormány döntéseiről

– kezdte beszédét Orbán.

Az elmúlt hónapokban sokkszerű változások érték Európát az energiaárak drasztikus növekedése miatt, mondta Orbán, hozzátéve, az európai gazdaságot megroppanás fenyegeti.

Ami körülöttünk történik, az a megszokottnál is erősebben határozza meg az életünket, állítja Orbán.

Háború van. A háború a keleti szomszédságunkban zajlik. Mégis lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé. Ukrajna és Oroszország háborúja lokális háború lenne de a nyugati szankciók globális háborúvá alakították azt

– jelentette ki.

Feltette a költői kérdést: meddig tart ez a háború? Tavasszal szerinte sokan néhány hónapos háborúban reménykedtek, de ma már elhúzódó háborúra kell számítani. Arra kell készülni, hogy ez a háború itt idén és jövőre is folytatódik.

A gyász percei

Kövér László kezdésként szomorú kötelességének tesz eleget, ugyanis a közelmúltban hét volt parlamenti képviselő is elhunyt. Tarján Lászlónéról (FKGP, EKgP), Jüttner Csabáról (SZDSZ), Várhelyi Andrásról (FKGP, független), Zsupos Lajosról (MDF), Szalay Istvánról (MSZP), Wittner Máriáról (Fidesz), valamint Fuzik János volt szlovák nemzetiségi szószólóról emlékeznek meg ezekben a pillanatokban az Országgyűlésben.

Olvasói sztorik