Belföld

Quod licet Iovi, non licet bovi – Lázár János a Fertő tavi beruházásról

VARGA JENNIFER / 24.HU
VARGA JENNIFER / 24.HU
A miniszter formabontó választ adott az LMP politikusainak. Ausztria lett a példa, a miniszter új szempontokat is javasolt a zöldeknek, mondván, amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek.

Ungár Péter és Keresztes László Lóránt az agrárminiszternek nyújtott be írásbeli választ igénylő kérdést arról, szerinte rendben van-e, hogy egy Fidesz-közeli ügyvédi iroda százmilliókat keres a Fertő tavi beruházáson.

Az LMP politikusai emlékeztettek rá, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda névadója Sárhegyi Zoltán a Nemzeti Választási Bizottság fideszes megbízott tagja, ügyvédi irodája pedig, az Átlátszó cikke szerint igen jól jár a Fertő tavi építkezésért felelős állami céggel kötött szerződései alapján. Az ellenzéki politikusok arra vártak választ, hogy a miniszter szerint morálisan elfogadható-e,

hogy a magyar állampolgárok kárára egy környezetpusztító beruházást kiviteleznek a Fertő tónál, és ebből egy a Fideszhez sok szállal kötődő ügyvédi iroda meg is szedi magát?

Kicsit másként is rákérdeztek ugyanerre: rendben van-e, hogy az emberek szenvedik el a környezetpusztítás negatív hatásait, és Fidesz-közeli cég viszi el a hasznot?

Lázár János egyrészt maga felelt a kérdésre, másrészt válaszához fotókat is mellékelt. Az építési és beruházási miniszter súlyosan megalapozatlannak nevezte azt az állítást, amely szerint a Fertő tavi beruházás környezetpusztítással járna.

Jupiter és az ökör elve, ökölszabály

Ami az osztrák oldalon nem bizonyult károsnak, az a magyar oldalon sem bizonyulhat annak. Magyarország egyetlen szuverén döntésével kapcsolatban sem fogadja el a »Quod licet Iovi, non licet bovi« elven alapuló kettős mérce alkalmazását – különös tekintettel azokra a döntésekre, amelyek a nemzetgazdaság fejlesztését, egy-egy természeti kincs megőrző fejlesztését célozzák.

Lázár János biztosította az LMP politikusait, hogy a magyar állam az említett ökölszabályon, azaz az osztrák fejlesztések mennyiségét és minőségét követő, „ergo EU-konform” beruházási politikán túl is körültekintően,

a természeti környezet szempontjait messzemenőkig szem előtt tartva, a helyi önkormányzattal egyeztetve, kizárólag gondos tervezés és előkészítés után valósítja meg a kérdéses turisztikai célú beruházást.

Lázár János egyetért azokkal, akik álságosnak és félrevezetőnek tartják az ügyben kialakult vitát. Emlékeztetett rá, osztrák oldalon hosszú évek óta folynak hasonló beruházások. Megkérdőjelezte, hogy ez a magyar oldalon tiltott, bűnös cselekedet lenne.

Ezt a feltűnő aránytalanságot látva az ember nehezen tud másra gondolni, mint arra: a zöldek szoknyája mögé bújva azok az osztrák üzleti körök igyekeznek így érvényesíteni az érdeküket, amelyek konkurenciát látnak a magyar beruházásban.

Szerinte az, hogy a magyarországi zöldek (köztük az LMP) tisztában vannak-e a folyamatban játszott szerepükkel, izgalmas, de nem a legfontosabb kérdés.

A közéletben gyakorta használt fordulattal szólva, ha tudják, az a baj, ha nem, akkor pedig az.

Javasolja a kérdés megvizsgálását ebből a megközelítésből is.

A miniszter érthetőnek, helyesnek tartja, ha a kormány egy-egy beruházással kapcsolatban, speciális szaktudást feltételező, külső jogi segítséget vesz igénybe. Mint írta, a szerződések összegét természetesen lehet vitatni, de a mérlegelést megkönnyíti a díjazási gyakorlat ismerete, ezért jelezte,

a jogi tevékenységre vonatkozóan megkötött megbízási szerződések nettó munkadíja kevesebb, mint a projektek bekerülési értékének 0,9 százaléka.

Kapcsolódó
MTA: súlyosan károsodhat a Fertő-tó
A tervezett állami beruházás súlyosan károsítaná a Fertő-tó élővilágát, és a jövő generációk jogait is veszélyezteti.

Az LMP az osztrák kormánynak is beszólt

Azt írták, Ausztria gazdasági érdekei és Mészáros Lőrinc magánbiznisze nem írhatja felül a természeti értékek védelmét. A párt elfogadhatatlannak tartja az osztrák elvárásokat, amelyek szerint magyar oldalról, a Mosoni-Dunából kellene pótolni a Fertő tó csökkenő vízkészletét, amely az 1965-ös mérés kezdete óta a legalacsonyabb értékéhez közelít.

Az LMP szerint ez a beavatkozás végzetes lenne a Duna vizének kémiai összetételétől teljesen eltérő tó vizére, ökoszisztémájára, veszélyeztetné a Mosoni-Duna jelenleg is szűkös vízellátását. Emellett a tervezett csatornaépítéséből ismét a miniszterelnök közeli barátja, Mészáros Lőrinc profitálna, duplán: ő lenne a tervezett csatorna kivitelezője (mintegy 4 milliárd forintos ajánlatával), másrészt a projekttel megoldaná a Jánossomorja környékén lévő földjeinek az öntözését.

A magyar és az osztrák kormánynak minden lehetősége meg lenne ahhoz, hogy a tájegységhez, helyi ökoszisztémához igazodó vízvisszatartásra épülő agráriumot és turizmust építsen,

mégis egy UNESCO Világörökség részét képező ökoszisztéma lerombolására készülnek. A párt az osztrák kormány részéről különösen álszentnek tartja, hogy a csatornaépítésért szemet hunyna a tó magyar oldalára tervezett környezetpusztító gigaberuházás felett. Mint írták, a klíma- és ökológiai válság közepette a politikai vezetőknek meg kellene érteniük, hogy alkalmazkodni kell a változó körülményekhez.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik