Napi háromszáz teherautóval érkezhet a NER a Fertő tó partjára

Állami pénzből épülhet négycsillagos szálloda, kikötő és 16 teniszpálya a Fertő tó partjára. A nemzeti park területén Mészáros Lőrinc cége vezényli a beruházást, amely ellen hiába tiltakoztak a helyiek. A közpénzből pörgő gigaprojekt a világörökségi védettségben szerepet játszó cölöpházakat sem kíméli. A beruházást egy 2017-es tűzvész is megkönnyíti.

Testes, bakancsos biztonsági őr jön felénk: „Ti drónoztok? Na menjetek a picsába innen!” Nem hatja meg az érvünk, hogy semmi illegálisat nem csinálunk, látszik rajta, hogy parancsot kapott, aminek a végrehajtásán az állása múlhat:

Nem érdekel, hogy ezt szabad-e. Amit a Kárpáti úr kitalál, az van!

– dobja be a főnöke nevét, akit az egész környék hasonlóan, urazva emleget. Hiába állunk egy nemzeti park területén, itt két éve így zajlik az élet, a partot sorompó és őrbódé zárja el. Nem véletlenül: sok milliárdos állami projektet terveznek a Fertő tó mellé, a tóparti nádas csendjét hamarosan munkagépek moraja váltja fel.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A nyertes: Mészáros Lőrinc

A Fertő tó magyar oldalán egyetlen hely van, ami jól megközelíthető, és nem kifejezetten védett természetvédelmi terület. Ez a strand és vízitelep területe, ahol mintha megállt volna az idő 1982-ben, igaz, így a romantikája is megmaradt. A helyiek is azt mondják, hogy rendbe kellene rakni, de úgy érzik, valakinek inkább egy megalomán gondolat fogalmazódott meg a fejében. Csónak- és vitorláskikötőt, 100 szobás szállodát, kempinget, ökocentrumot, üdülőházakat, sportpályákat, 16 teniszpályát, új strandot, sétányokat és még egy lagúnát is terveznek az elhanyagolt terület helyére.

A helyiek ellenérzésének világos az oka: az elmondottak alapján ez a projekt mintapéldája lehet annak, ahogy a kormányközeli elit kihasít egy újabb darabot a közös értékeinkből. Eddig 500 forintos lángosért jártak a partra, hamarosan a négycsillagos szálloda vendégeinek és a vitorlások tulajdonosainak játszótere lehet a tó.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu; látványterv: Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt.

A Fertő tó élvezetére eddig nagyon kevés embernek, csak a kiváltságosoknak volt lehetősége

– nyilatkozta a Mandinernek Sopron fideszes polgármestere, Farkas Ciprián, a helyiek viszont kínjukban nevetnek ezen, mert szerintük éppen a komplexum megépülte után lesz ez a helyzet.

A projekt kivitelezésével az állami tulajdonú, nyárig a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ), július óta a Miniszterelnökség alá tartozó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t bízták meg, aminek az élére a KDNP soproni alelnökét, a már emlegetett Kárpáti urat, Kárpáti Bélát nevezték ki, bár sokan sejtik úgy, hogy nála nagyobb erők mozognak Fertőrákos határában.

Először 2015-ben – nem sokkal Orbán Viktor soproni látogatása után – vetődött fel, hogy fejlesztenék a Fertő partját a Modern Városok Program keretében. 7,9 milliárd forintról, és kisebb léptékű, egy szezon alatt befejezhető beruházásról volt szó, aminek megvalósítását javarészt uniós támogatásból képzelték el.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Aztán egy évvel később kormányhatározatban rögzítették, hogy kiemelt kormányzati beruházás lett a tervből, és a korábbi összeg majdnem háromszorosából – immár kizárólag állami pénzből –, 23 milliárd forintból épülhet meg a fent részletezett komplexum. A helyiek csak találgatják, kinek köszönhető a nagy ugrás, és ahogyan a hasonló turisztika fejlesztéseknél oly gyakran, emlegetik a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt, többen mondják, hogy az utóbbi időben látták is a tó környékén.

Ugyanakkor bár a tervek arról szóltak, hogy a beruházásnak 2020-ra el kell készülnie, még egy kapavágás sem történt, pedig a strandot már két éve bezárták, a büféseket elküldték. A Mazsola büfé tulajdonosa azt mondta, olyan gyorsan kellett távozniuk, hogy még mindig náluk van a kulcs, mert leadni sem tudták senkinek.

Állítólag engedélyeztetési gondok akadtak, ezért kellett többször módosítani a tendereket. Ami biztos, hogy az első komolyabb közbeszerzést az idén október elején zárták le: a nyertes a Mészáros és Mészáros Kft. lett. Mészáros Lőrinc cége lenyomta a Strabagot, így ő kezdhet bele a projektbe. Az első körben 9,3 milliárdból építhet kikötőt 813 vitorlásnak és 500 csónaknak. Emellett Mészáros cége a meder kotrását, a partfal kialakítását, a tereprendezési munkákat és a közművesítést végezheti el a strand területén. Arról nincs szó, hogy a strandot rendbe raknák, hogy újra kijárhassanak a tóhoz a fürdeni vágyók.

Régen határsávi engedélyre és párttagkönyvre volt szükség, ma jó kapcsolatokra, a jövőben pedig sok pénz kell majd ahhoz, hogy lemehessünk a tópartra

– mondta Major Gyula, aki a civil ellenállást szervezi Fertő tó barátai néven, arra utalva, hogy a rendszerváltás előtt szigorúan őrizték a vasfüggöny vízi határát.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A strand területét már két éve körbekerítették, néhány hete pedig az őrbódéval megtámogatott sorompón is csak néhányakat engednek át a parthoz „Lemotoroztam, hogy megnézzem mi folyik ott, de azt mondta az őr, csak akkor mehetek be, ha horgász vagyok, vitorlás, vagy rajta vagyok a VIP-listán” – mesélte egy fertőrákosi férfi.

Bele a nemzeti park közepébe

Nem tudunk semmit. Alapvetően semmilyen kérdésre nem kap választ senki, sehonnan

– magyarázta Major Gyula. Kárpáti Béla viszont arról beszélt a soproni televíziónak, hogy minden engedélyt megszereztek, és a látványtervek előtt ülve nem hagyott kétséget afelől, minden meg fog épülni előbb-utóbb.

52 hektárnyi terület átalakításáról van szó, amelynek során 100 ezer négyzetméternél nagyobb területet terveznek leburkolni. A tervek ugyan folyamatosan változtak, de – ha lehet hinni Kárpátinak – végül a jelenleg érvényben lévők valósulhatnak meg. Ezek szerint pedig jelentősen megváltozik majd a környék: összesen 880 autónak épül parkoló, nem spórolnak a térkővel, jelentősen hozzányúlnak a parthoz, és a szállodáról se feledkezzünk meg. Mindez a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén történik.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu; látványterv: Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt

De ez még nem minden: Natura 2000-es besorolású, Ramsari területről van szó, ami 2001 óta az UNESCO világörökségi védelme alatt álló kultúrtáj, és a környezetvédelmi engedélyeket megalapozó tanulmány szerint is kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen, illetve különleges madárvédelmi területen fekszik.

Tegyük hozzá, hogy egy feltöltött területről van szó, ahol évtizedek óta vízi telep és strand működik, nem háborítatlan természeti környezetről. „Puffer zóna, amely a szelíd tájhasználat, valamint az ökoturizmus számára is jó lehetőségeket nyújt” – áll az egyik tanulmányban, nem véletlenül, hiszen egy nemzeti park közepén járunk, ahol a drasztikus változás a környező ökoszisztémát is felboríthatja.

Az érintett természetvédelmi terület jelenlegi állapotától függetlenül a tervezett beruházást itt egyáltalán nem lenne szabad megvalósítani. Egy rossz álom, hogy a nemzeti park területén belül épülhet egy szálloda, teniszpályák, sportcentrum és 880 autónak parkoló

– mondta Kun Zoltán természetvédelmi szakember, aki évek óta küzd a projekt ellen. Elismeri ő is, hogy a magyar oldalon ez a nemzeti park „legkevésbé értékes területe”, de szerinte a meglévő strandot, turisztikai infrastruktúrát kellene feljavítani, és nagyjából itt megállni.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A nemzeti park előző igazgatója sem repesett a beruházásért, beszélik, hogy Reischl Gábort ezért is távolították el a posztjáról 2018-ban. Annyi biztos, hogy utódja, Kulcsárné Róth Matthaea nem ellenkezik hevesen. Megkérdeztük a Fertő-Hansági Nemzeti Parkot arról, mit szólnak az építkezéshez, de nem kaptunk választ.

Százával jönnek majd a teherautók minden nap

„Az I. és II. ütem várható napi tehergépjármű-forgalma összesen 300 tehergépkocsi lesz” – olvasható az egyik Natura 2000-es hatásbecslési dokumentációban. Mivel reggel 7 és délután 6 közötti forgalommal számoltak, ezért könnyen ki lehet matekozni, hogy hónapokon keresztül átlagosan kétpercenként fog elrobogni egy teherautó az építkezéshez.

Mivel tehermentesítő út nem épült, és a tervek sem szólnak róla, ezért nem nagyon látszik más megoldás, mint hogy ezek Fertőrákos főutcáján közlekedjenek, ahol az út mellett 100-150 éves házak is állnak.

Azt a hatástanulmányok írói is elismerik, hogy az építési időszakban nagy lesz a zaj, a por, és a kipufogógáz miatt a nitrogén-dioxid szintje meghaladja majd az egészségügyi határértéket. Mégis arra a következtetésre jutottak, hogy „a közvetett hatásterületen a területi igénybevétel, a mechanikai károsodások, szennyeződések már kizárhatók vagy minimális valószínűségűek, de a zavarás növekedésével kell számolni”. Vagyis a beruházás nem a legjobb a nemzeti parknak, de „csak” a közeli lakosság és az állatvilág zavarása feltételezhető, a nemzeti park ökoszisztémájára nem lesz jelentős hatással a projekt.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Azt is leírták, hogy az építkezéssel okozott károkat kompenzálják. Ugyanakkor rögzítették, hogy a beruházáshoz nem fűződik kiemelt gazdasági vagy társadalmi érdek, márpedig ha ilyen nincs, akkor hiába a kompenzáció, nem adható ki építési engedély olyan építkezésre Natura 2000-es területen, ami bármilyen negatív hatással jár. E miatt Kun Zoltán panaszlevelet küldött az Európai Bizottságnak, ahonnan felvették a magyar kormánnyal a kapcsolatot.

Az üzemelési időszakban a teherautó-forgalom ugyan megszűnik, de az autóforgalom jelentős megugrását prognosztizálják: napi 4400 látogatóval számolnak a korábbi 1800 helyett. Az egyik hatástanulmány szerint ez „nem okoz érzékelhető mértékű változást”, de „a zajvédelmi határérték módosítása iránti kérelem beadása válhat szükségessé”.

A házsor maradhatott volna, de az épületek fele leégett

Ez az utólagos módosítgatás egyébként sem idegen a projekttől. A soproni önkormányzat – a tópart közigazgatásilag a városhoz tartozik – 2018-ban úgy változtatta meg a fertői vízi telep fejlesztését lehetővé tevő szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot, hogy a Natura 2000-es védettségű részen eredetileg beépítésre nem szánt zöldterületet átminősítettek beépíthető területté, megnövelték az építhető szálloda magasságát 10-ről 11,5 méterre, és lehetővé tették azt is, hogy a cölöpökre felépítendő szálláshelyek mentén parkoló épülhessen.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A cölöpházak elbontásával viszont a tűzzel játszanak. A cölöpházak ugyanis az UNESCO világörökségi kezelési tervében megőrzésre érdemes épített örökségként vannak felsorolva, amit az előkészítő dokumentumok is rögzítenek. „Az üdülőépületek egységes és illeszkedő megjelenése, a sajátos vízre telepítés, a megközelítésüket szolgáló stégrendszer megjelenése a terület egyedi megjelenésének, arculatának hordozói” – írják egy helyen. A cölöpházak jövője mégis erősen kétséges.

Aki erre jár, megdöbben, hogy ezt lebontják

– mesélte az egyik cölöpház tulaja.

A helyzet bonyolult, mert a háznak papíron bérlői – a tómedrek állami tulajdonba tartoznak, a ráépült cölöpházak viszont a bérlők tulajdona –, de 99 évre kötöttek szerződést, lényegében örökbérletre, ezért sokan rengeteget költöttek is az ingatlanokra. Ezen felül komoly bérleti díjat is fizetnek a cölöpházak használói, félévente 400 ezer forint körül.

2016-ban azonban egyoldalúan szerződést módosított az állam: a kvázi örökbérletet kihúzták belőle, a helyére azonnali felmondási lehetőséget írtak.

Ha holnap pakolni kell, akkor holnap pakolni kell. Semmi információnk nincs, mindenki meg van félemlítve

– mondta az egyik bérlő, aki a nevét sem merte vállalni.

Fotó: Mohos Márton/24.hu

Összesen 21 cölöpház épült 1966-ban a Fertőre. Sokak – így a projektért felelős vezető Kárpáti Béla – szerint a házaknak meg sem szabadott volna épülniük, csak az államszocializmus zavaros természetvédelmi viszonyai miatt volt erre lehetőség. Ugyanakkor tény, hogy építési engedélyt kaptak a házakra.

A házak  megépültek, és a nádtetős nyaralók turisztikai látványosságok lettek. Az UNESCO világörökségi kezelési tervében „a cölöpházak megőrzését/esetleges bővítését, valamint a közterület megfelelő rendezését irányozza elő” – írják a szállodaépítés hatásait latolgató tanulmányban is. Ezért arra a következtetésre jutottak ebben a dokumentumban, hogy „a cölöpházas üdülősor megtartandó”. A szállodának kijelölt terület viszont a házsor mögött fekszik, így az nem megy, hogy a cölöpházak is maradnak, és a szálloda is megépül.

2017. június 28-án reggel az egyik cölöpház lakói füstszagot éreztek. Először azt hitték, nádat égetnek a közelben, de sajnos nem erről volt szó.

Nem lehetett kilátni az ablakon, dőlt be a füst, rémisztő volt a helyzet

– emlékeztek vissza.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park által bérelt ház kapott lángra, és mire megfékezték a tüzet, a 21 házból 10 teljesen leégett. A tűz a feltehetően úgy keletkezett, hogy munkavégzés közben – valószínűleg flexeltek – a szél a nádtetőre fújta a szikrákat, és ez terjedt tovább. Ezzel a magyarázattal szemben sokan szkeptikusok, de azt csak suttogva merik kimondani, hogy gyújtogatás történhetett, mert ezt egyetlen tény sem támasztja alá. Beszélnek arról, hogy a nagy szélben nem is lett volna szabad olyan munkát végezni, ami szikrázással jár. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy nem egymás melletti házak égtek le. Megint mások arra, hogy leégett olyan ház is, ami tűzvédő szerrel volt impregnálva, mellette sértetlenül megmaradt olyan, ami nem.

Egy dolog biztos, a tűz utáni hatásbecslési dokumentációba már ez a szöveg került:

A telepítési koncepció a tervezési területen az infrastruktúra és tájépítészeti környezet átfogó rekonstrukciójával összhangban a meglévő teljes épületállomány bontásával és újrastrukturálásával számol. (Az eredetileg megtartandónak tervezett cölöpházas üdülősor 2017-ben részben leégett.)

Ezzel a megmaradt cölöpházak sorsa megpecsételődött, amit a soproni önkormányzat is jóváhagyott. Ebből a szempontból külön érdekes, hogy a Magyar Posta nemrég árulni kezdte 42 millió forintért a cölöpházát, amit hamarosan le kell bontani.

A bérlők között van még néhány állami szerv, magáncégek, illetve magyar és osztrák magánszemélyek. Azt sem lehet tudni, hogy a házak elbontásának költségét kinek kell állnia, és az állami kárpótlás is kétséges, mivel bérleményekről van szó.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Valaki nagyon jól fog járni

„A terület mai képét a szomorú elhanyagoltság, az építészeti igénytelenség és zavarosság jellemzi mind a meglévő épületállomány mind a közterületek állapotát illetőleg” – írták le a gigaberuházás szükségességét magyarázva az egyik dokumentumban, hozzátéve, hazai és külföldi turisztikai igényeket is magas színvonalon kiszolgálni tudó Fertő tavi ökoközpontot képzelnek el, „amely gazdag funkció- és programkínálatával egész évben akár több napos lehetőséget nyújt a szabadidő aktív eltöltésére, egyben vonzó és versenyképes alternatívát kínál az osztrák oldal üdülőhelyeinek is”.

A tó osztrák oldalán ugyanis több helyen működnek hasonló komplexumok, amelyeket Kárpáti és a beruházás támogatói is rendre felhoznak az őket ért kritikákra. Azt már nem teszik hozzá, hogy ezek jellemzően nem természetvédelmi területeken épültek. Hiába két ország közös ügye a Fertő, Ausztriát nem vonták be a beruházás előkészítésébe, amit úgy magyaráztak, hogy „a beruházás kapcsán az országhatáron átnyúló hatások kialakulása nem valószínűsíthető”.

Ezt Kárpáti Béla is hangsúlyozza, aki szerint Ausztriában is csak zöldpárti politikusok kritizálják a projektet. Ahogy a külföldi, úgy a magyar részről érkezett bírálatokat is „alapvetően politikai támadásnak” tekinti, és a már idézett interjúban úgy fogalmazott: ezektől „igyekszik távol tartani magát”.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A magyar beruházással kapcsolatosan a jogorvoslati lehetőségek határideje lejárt. Változtatást elérni csak államközi kapcsolatokon és nemzetközi szervezetek bevonásával lehet. Ilyen a már említett európai bizottsági vonal, Christian Schuhböck osztrák természetvédő pedig az UNESCO kongresszusa elé vinné a beruházás ügyét.

A magyar kormány viszont tántoríthatatlan.

A tervezett építkezések nem veszélyeztetik a világörökségi státuszt, a fejlesztés rendelkezik is egy előzetes és egy részletes környezetvédelmi hatásvizsgálattal, amely semmilyen negatív hatást nem mutatott ki

– írta a Miniszterelnökség nyáron a Népszava kérdésére. Hogy negatív hatást ne mutattak volna ki, annak ellentmondanak a fent idézett dokumentumok. Az is ide tartozik, hogy a beruházás ellen húsz országból harminc szervezet tiltakozik.

Van ennek jó meg rossz oldala is. Az jó, hogy munkahelyek lesznek meg turisták, de az rossz, hogy a tópartra épül ez az egész, aztán ki tudja, a környékbeli vendéglősök, panziósok nem járnak-e rosszul

– latolgatta Valika, a fertőrákosi dohányboltos a helyzetet. A körülötte állók szerint viszont rossz a beruházás, úgy ahogy van, mert „a luxusszálló vendégei nem Fertőrákosnak termelik majd a pénzt, hanem a szállodásnak”.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu, Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt

Azt még nem lehet tudni, hogy ki lesz „a szállodás”, azaz ki üzemeltetheti az állami pénzből felhúzott komplexumot. Mert az biztosnak látszik, hogy nem az állam vállalja majd magára a feladatot. Azaz várhatóan egy szerencsés kiválasztott – akit megkímélnek a kivitelezéstől – üzemeltethet majd egy 100 szobás szállodát egy természetvédelmi területen, világörökségi helyszínen.

Ennek a szerencsés valakinek az érdekei pedig olyan fontosak, hogy Ausztriával, az UNESCO-val, a helyiekkel és a természetvédőkkel is vállalja miatta a konfliktusokat az állam. És még az sem tántorítja el a beruházót, hogy a Fertő nem a Balaton. „A hosszú idejű csapadékadatok alapján kijelenthető, hogy az elmúlt évekhez hasonló, sőt annál súlyosabb aszály is kialakulhat a Fertő tó vízgyűjtőjén, tehát az elmúlt évekhez hasonló mértékű vízszintcsökkenés is kialakulhat” – olvasható az egyik tanulmányban, ami miatt a most is csak kisebb vitorlásoknak megfelelő tó a későbbiekben ezekkel is nehezebben lehet használható.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Kerestük kérdéseinkkel a nemzeti parkot, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t, valamint Sopron, illetve Fertőrákos polgármesterét is, hogy mondják el, szerintük azon túl, hogy körülbelül 150 munkahelyet teremt és turistákat vonz a beruházás, mi indokolja, hogy egy ilyen hatalmas komplexum épüljön egy természetvédelmi területen. Válasz egyik helyről sem érkezett.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.