Belföld

Négy hónap alatt nem jutott előre a bizottság, amely a belvárosi polgármester vagyongyarapodását vizsgálja

Mohai Balázs / MTI
Mohai Balázs / MTI
Noha a fővárosi önkormányzat „Schadl-bizottsága” már két hónapja elkészítette jelentését, egy másik – szintén februárban létrehozott – bizottságban nem történt előrelépés, sőt ülést sem tartott még a testület. Az ellenzéki többség által négy hónapja indított eljárásban Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester bakonyi földbirtokainak titkát tárnák fel, de eddig csak falakba ütközött a vizsgálat. A kulcskérdésre senki sem akar válaszolni.

Mennyiért vette bakonyi földjeit Szentgyörgyvölgyi Péter, a Fidesz belvárosi polgármestere? – erre a látszólag egyszerű kérdésre szeretnének választ kapni az ellenzéki képviselők hónapok óta a Fővárosi Közgyűlésben, eddig azonban nem jártak sikerrel.

Még február végén indítottak vagyonnyilatkozati eljárást az V. kerületi polgármester földvásárlásai miatt a fővárosi önkormányzatban. A vizsgálat azt akarta kideríteni, hogy Szentgyörgyvölgyi a leadott vagyonnyilatkozata alapján megvásárolhatta-e azokat a bakonybéli földeket, amelyekről a 24.hu számolt be először még tavaly ősszel.

Kapcsolódó
Bakonyi földesúr lett Rogán Antal utódja, csak az nem látszik, honnan volt rá pénze
Megduplázta földbirtokait az elmúlt években Szentgyörgyvölgyi Péter, ám a belvárosi polgármester vagyonnyilatkozatait átböngészve nem találni a közel 30 hektár pénzügyi fedezetét.

A lényeg röviden a következő: ha a Szentgyörgyvölgyi vagyonnyilatkozata alapján a tulajdonába került földek becsült piaci árát vesszük, úgy azok jelentősen meghaladják a belvárosi polgármester fizetését. A kérdésre azonban, hogy akkor mégis miből vásárolta a földeket (esetleg ennyire olcsón jutott-e hozzájuk), Szentgyörgyvölgyi a 24.hu többszöri kérdésére sem válaszolt, rendre csak annyit közölt hivatalán keresztül, hogy az általa kitöltött vagyonnyilatkozatok mindig megfeleltek a valóságnak.

Az ellenzék vezette fővárosi önkormányzat Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottsága négy hónappal ezelőtt kezdte el a munkát, hogy kiderítse, „mennyi volt az annyi”. Csakhogy a vizsgálat nem halad valami jól, ugyanis ezt az alapkérdést egyelőre nem tudták tisztázni a képviselők. Erről számolt be érdeklődésünkre a bizottság DK-s elnöke, Cserdiné Németh Angéla XV. kerületi polgármester. (A bizottságban 4-2-es fölényben vannak az ellenzékiek a fideszes tagokkal szemben.)

A bizottság hónapokkal ezelőtt megpróbálta beszerezni azokat az adásvételi szerződéseket, amelyeket a belvárosi polgármester kötött bakonyi földjeire. Ebből kívánták megtudni, hogy pontosan mennyibe kerültek az egyes ingatlanok. Emiatt a testület a Veszprém Megyei Kormányhivataltól, valamint Bakonybél önkormányzatától kérte be a dokumentumokat, csakhogy azokat nem kapták meg, helyette elutasító reakció érkezett – mondta el Cserdiné.

A politikus idézte a bakonybéli önkormányzat válaszát: a kért dokumentumokat „Az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012 BM rendelet előírásai miatt rendelkezésre bocsátani” nem tudják. Cserdiné hozzátette: emiatt áll egy helyben a bizottság,

épp ezért nem is volt ülés ebben a tárgyban a vizsgálat elindítása óta.

Hogy merre megy tovább a bizottság munkája, mire fókuszálnak a későbbiekben, arra Cserdiné azt mondta: „Erre a kérdésre majd ősszel térjünk vissza.”

A belvárosi önkormányzattól ezúttal is megkérdeztük, hogy a polgármester által vásárolt földek mennyibe kerültek, de a hivatal erre most sem válaszolt. Válaszlevelükben úgy fogalmaztak: Szentgyörgyvölgyi Péter a „vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének minden esetben maradéktalanul eleget tett, nyilatkozatait minden esetben a jogszabályoknak megfelelően, átláthatóan, teljes részletességgel adta be. Az Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság 2022. március 1. napján kelt Nyilatkozattételi felhívásának” a vonatkozó törvénynek megfelelően eleget tett.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Szentgyörgyvölgyi Péter bakonybéli földterülete.

Beszéltünk ugyanakkor olyan bizottsági taggal is, aki elégedetlen a testület eddigi munkájával, mondván, hogy hónapok alatt pár igénylő levélnél többet is tehettek volna az ügyben, nem kellett volna, hogy a nyilvánosság elfelejtse a testületet, jelentést vagy nyilatkozatot ők is kiadhattak volna, ahogy azt a Niedermüller Péter vezette grémium megtette (erről lásd keretes írásunkat). Ráadásul azt, hogy nem lehet így megszerezni az adásvételi szerződéseket, a bizottság már hónapok óta tudja, ezért is érthetetlen, hogy miért nem történik valamilyen lépés az ügyben.

A másik bizottság már be is fejezte a munkát: jelentés lett belőle

Április közepére a V. kerület és a VII. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló bizottság – amelyet szintén februárban hoztak létre – el is készítette a jelentését. A jelentésben egyebek mellett szerepelt az is, hogy Schadl György 225 millió forintért vásárolt nyolc erzsébetvárosi lakást az önkormányzattól úgy, hogy azok közül hétre csak ő adott be ajánlatot, ráadásul előbb fizetett, mint hogy az önkormányzati döntés megszületett volna az eladásokról. Schadl V. kerületi vásárlásairól mi is írtunk , és ott voltunk a Schadl-bizottság ülésén is. A bizottság megállapításainak jogi következménye ugyan nem lett, de a vizsgálat ideje alatt többször írt róluk a sajtó, a nyilvánosságban a végeredményt jelentő összefoglaló anyaguk is megjelent.

Az ellenzék a belvárosi önkormányzatban is próbálta kideríteni, hogy mennyibe kerültek a szóban forgó földek, de ez ott sem sikerült, a polgármestertől még csak lehetőségük sem volt megkérdezni ezt. Újbóli érdeklődésünkre, hogy a polgármester miért nem tisztázza ezt a kérdést, a belvárosi önkormányzattól cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Arról is beszámoltunk tavaly, hogy a korábbi Porsche-vezér, a vállalkozó Eppel János is tudhatná a számokat, lévén ő adott el a belvárosi polgármesternek több földet, de korábbi megkeresésünkre ő sem mutatott nyitottságot.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint minden bizonnyal jogilag megalapozott a kért adásvételi szerződés kiadásának elutasítása. Mint mondja, ilyen – iratbekérésre vonatkozó – felhatalmazása nincs egy önkormányzati vizsgálóbizottságnak sem (a parlamentinek jelentősen több jogköre van), és noha egy polgármester vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános, az abban szereplő vagyonelemek megszerzésének körülményei (például az ára) már nem az. Emiatt valójában az történt, hogy a bakonybéli önkormányzat nem adott ki egy, két magánszemély közti szerződést. Az eset ugyanakkor – jegyezte meg a jogi igazgató – jelzi az önkormányzati vizsgálóbizottságok törvényi korlátait, amelyek a valós, feltáró vizsgálat lefolytatását sem igazán teszik lehetővé.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik