Richard Quest, a CNN műsorvezetője látta vendégül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, akit ezúttal elsőként az orosz energiafüggőségről kérdezett, és arról, hogy Magyarország sok más országtól eltérően hajlandó az orosz utasításnak megfelelően a Gazprom Bankon keresztül rubelben fizetni az energiahordozóért.
Szijjártó szerint a Magyarország magasabb arányú orosz kitettségét infrastrukturális okok határozzák meg. Szerinte a kormány sokat tett a diverzifikáció érdekében, de mivel nem bukkant fel újabb gázforrás, illetve az elmúlt években nem tártak fel új gázmezőket, nincs más választás, mint az orosz energiaforrásokra hagyatkozni az előttünk álló pár év során. Szerinte azonban ez nem szórakozásból van így, hanem mert ezek az ország fizikai lehetőségei.
Richard Quest szerint mégis az az általános percepció, hogy percepció, hogy Magyarország álláspontja nincs olyan összhangban az EU-val vagy akár a NATO-val sem. Példaként hozta fel erre, az ukrajnai fegyverszállítás kérdését. Szerinte emiatt az a nézőpont alakult ki, hogy Magyarország nem áll egységben a többiekkel.
Szijjártó szerint ez valóban csak egy percepció, egy nézet, egy érzés, de nem a valóság. A külügyminiszter ismét azzal érvelt emellett, hogy Magyarország jóváhagyta mind az öt eddigi szankciócsomagot ugyanakkor azt mondta,
az európai egység megőrzését nem lehet olyan szankciókkal előremozdítani, amelyek leállásra kényszerítenék hazánkat, illetve megakadályoznák a gazdaságunk működését.
A NATO-ról, illetve a fegyverszállításokról szólva közölte, Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért, majd rögtön rá is tért, hogy lám, Magyarország 640 ezer menekültet fogadott be eddig Ukrajnából, akik számára ellátást, szállást biztosít, munkát kínál. A fegyverszállítás korlátozására tett utalásra azonban nem reagált, csak megismételte, amit már tudni lehet: Magyarország nem szállít fegyvereket, és nem engedélyezi fegyverek áthaladását.
„Tehát miközben csodálhatjuk a humanitárius erőfeszítést, amilyen segítséget Ukrajna kér, Önök pont azt nem hajlandók megtenni” – reagált erre a műsorvezető.
Szijjártó erre azt mondta, hogy nem az összes EU tagállam, illetve NATO tagállam szállít fegyvereket, majd a Fidesz választási kampányhajrájának fő állítását húzta elő, mely szerint garantálni kell „Magyarország és a magyar emberek biztonságát”, és a fegyverszállítás, illetve a fegyverek átengedése azzal a kockázattal jár, „hogy belesodródunk a konfliktusba, amit mindenképpen el szeretnénk kerülni”. Szijjártó hozzátette, azt is elkerülné, hogy az oroszok az ukrán-magyar határt lőjék, vagy az olyan területeket Ukrajnában, ahol magyarok laknak.
De elhiszi-e, hogy Putyin elnök minden tőle telhetőt megtesz, hogy a lehető legtöbb békétlenséget, zűrzavart és káoszt idézze elő Európában jelen pillanatban?
– hangzott a CNN műsorvezetőjének kérdése, erre azonban Szijjártó nem válaszolt, hanem arról kezdett beszélni, hogy elítélik ezt a háborút, elítélik, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és reméli, hogy nem éri támadás Moldovát, és hogy a lehető leghamarabb véget ér ez a háború,
mert emberek halnak meg naponta, óránként, sőt percenként
Quest ezután a jogállamisági mechanizmusra terelte a szót, amelynek megindítását éppen szerdán jelentette be az Európai Bizottság. A műsorvezető kiemelte, hogy első alkalommal indult meg olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a magyar költségvetés tekintetében bírságra, szankciókra, illetve csökkentésre lehet számítani. A műsorvezető szerint a magyar kormány ugyan kapott figyelmeztetést, mégsem nem tették meg a szükséges lépéseket.
Szerinte nem véletlen, hogy ez épp a választások után következik be, amelyen rekordmértékű támogatást kapott a kormány.
„Soha nem volt még ennyi képviselőnk, alkotmányozó többségünk van önállóan is, és azt látjuk, hogy a brüsszeli liberális mainstream nem képes ezt megemészteni. Az igazság az, hogy az emberek támogatják azt, amit teszünk. És ha azt tesszük, amit az emberek támogatnak, az azt jelenti, hogy ez egy egyértelmű és valódi demokrácia.” – mondta a miniszter, aki szerint az ellenük felhozott vádak „tisztán politikai jellegűek”, vagyis ez nem a jogállamiságról szól.
De mi történik akkor, ha a kormány által hirdetett politikák, még ha az emberek és a támogatóik kedvelik is azokat a saját hazájukban, szembe mennek az EU-s értékekkel? – tette fel a kérdést a műsorvezető, de Szijjártó szerinte ezek nem mennek szembe az európai értékekkel, csak néhány bürokrata és politikus nem kedveli őket Brüsszelben. Szerinte:
Az nagyon antidemokratikus, hogy nem tartják tiszteletben azt, amit a magyar emberek szeretnének az ország jövőjeként látni.
A műsorvezető ezután szembesítette Szijjártót a miniszterelnök választások utáni győzelmi beszédével, amelyben fő ellenfeleiként a „brüsszeli bürokratákat, a nemzetközi fősodratú médiát és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt jelölte meg. Quest arra volt kíváncsi, Szijjártó szerint vajon helyénvaló-e Zelenszkij elnököt ellenfélnek nevezni, miközben épp egy háborút vív Oroszország ellen, amelyet a magyar kormány is elítél. Szijjártó erre úgy válaszolt, hogy az ukrán kormány, illetve az ukrán kormány nevében fellépő szereplők megpróbáltak beleavatkozni a magyarországi választásokba. Szerinte a választások előtt Zelenszkij által tett nyilatkozatok „eléggé ellenségesek voltak ránk nézve”, és azok nem voltak helyénvalóak.
Szijjártó az utolsó kérdésre válaszolva mindezek ellenére egyértelművé tette, hogy Magyarország támogatja az Ukrajna európai uniós tagságára vonatkozó kezdeményezést.