Megjelent a várva várt második része annak a beszélgetésnek, amelyet még a múlt héten vasárnap mutattak be Osváth Zsolt Youtube-csatornáján. A kétrészes beszélgetésben Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje a csatorna követőinek kérdéseire válaszolva lényegében felmondta az ellenzék választási programját, de olykor személyes véleményével is színesítette a beszélgetést.
A második részben a nyugdíjpolitikával kapcsolatos kérdésekkel kezdtek. Márki-Zay itt azt ígérte, a nyugdíjminimum összegét, amely jelenleg huszonnyolcezer-ötszáz forint, négy év alatt megduplázzák, az otthonápolási díjjal, a jövedelempótló támogatással – utóbbi a mindenkori nyugdíjminimum nyolcan százaléka, azaz huszonkétezer-nyolcszáz forint. Márki-Zay a megduplázandó járadékok közé sorolta a GYES-t vagy a családi pótlékot is.
A nők negyven év utáni nyugdíjazásának lehetőségét, mint mondta, nemhogy kivezetnék, hanem bizonyos értelemben a férfiaknak is lehetővé tennék. A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét úgy biztosítanák, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtt is nyugdíjba lehet menni. Aki így tesz, az persze kevesebb nyugdíjat fog kapni, de aki tovább dolgozik, az többet – mondta.
A rendőrök kedvezményes nyugdíjának kérdéséről azt mondta, harminc év szolgálati jogviszony után opcióként ötven százalékos nyugdíjat ajánlanak a rendőröknek. Ez Márki-Zay szerint nem fogja ellehetetleníteni az állomány létszámot, mert ezzel párhuzamosan béremelést is ígérnek.
Oktatási ügyekre áttérve úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzetben „nagyon kevéssé becsülték meg” a pedagógusokat, és nem csak anyagi értelemben. Szerinte elvették a tanszabadságot, a pedagógusokat pártirányítás alatt álló szervezet alá rendelték, „megalázzák őket, még sztrájkolni sem engedik őket, a jogaikat kétségbe vonják” – fogalmazott.
A felsőoktatásról szólva Márki-Zay azt mondta, a „modellváltást vissza kell csinálni”. Noha szerinte vannak jó vonatkozási, például az, hogy ráöntöttek egy csomó pénzt a felsőoktatásra, a szomorú az, hogy a felsőoktatást is politikai irányítás alá vonták.
Osváth Zsolt a szegregált iskolákra, a korai iskolaelhagyókra terelte a szót, mire Márki-Zay azt mondta, a tankötelezettséget mindenképpen visszaállítják tizennyolc évre.
Azzal együtt, én emlékszem arra, hogy éppen a szakoktatók is sokszor kérték a tizenhat évet, mert szankcióként tudták fenyegetni a gyereket azzal, hogy már nincs tankötelezettség, tehát ki lehet rúgni, és ha nem jár be, akkor kirúgják
– osztotta meg az általa többedszer elmondott anekdotát a miniszterelnök-jelölt.
Szerinte a közmunkát viszont meg kell tartani mindaddig, amíg arra kereslet van.
Az üzemanyagstopról és az hatóságilag szabályozott élelmiszerárakról azt mondta, „piackonform lépésekkel” szeretnék segíteni a legrászorultabbakon. Az árszabályozást szerinte rövidtávon kivezetni nem lehet, de hosszútávon az euró bevezetése, illetve erős forinttal, a fölösleges kiadások leállításával megfékezhető infláció megoldás lehet.
A rezsicsökkentés problematikájára áttérve azt mondta:
most a szegények adójából, a világ legmagasabb áfájából, tőlünk ellopott nyugdíjpénztári pénzekből fizetik a fideszes milliárdosok medencefűtését.
Ők ezzel szemben az „osztrák, litván és egyéb modellt követve” uniós pénzből energiatakarékosságot és költségcsökkentést támogató fejlesztésekkel képzelik el a rezsicsökkentést. Például nyílászárócserével, napelemekkel, hőszivattyúk üzembe helyezésével – sorolta. Addig azonban, amíg ez nem történik meg, „muszáj, hogy maradjon” a rezsicsökkentés.
Szerinte a szociális ellátások kezelése külön fókuszt igényel. A lakhatási válságot, a mélyszegénységet, a roma szegregátumok súlyos problémáját említette problémaként.
Az orosz függésről, Orbán Viktor oroszország-politikájáról azt mondta: Németország szintén üzletel az oroszokkal, de hangosan elítéli azt a gyakorlatot, ahogy az állampolgáraival Oroszország bánik. Nem kétséges szerinte, hogy az orosz gáz annak ellenére érkezik Európába, hogy az Unió kritizálja és szankcionálja Putyint.
Adózástechnikai kérdésekről az mondta, nem többkulcsos, hanem progresszív adórendszer bevezetésére készülnek. Ez azt jelenti, hogy az adójóváírások rendszerét vezetnék be, amivel a minimálbér adómentesség válik, a legfelső kulcs viszont nem változik. Hogy mégis akkor miből lesz több pénze az államnak, arra a megoldást más adónemek bevezetésében és a korrupció visszaszorításban jelölte meg.
„Most, jelenleg gyakorlatilag minden állami beruházásból húsz, harminc, ötven, néha kilencven százalékot ellopnak”
– mondta. Példaként azt hozta föl, hogy szerinte amíg határ horvát oldalán húsz kilométer autópálya-építése húszmilliárdba kerül, addig a magyar oldalon ugyanez nyolcvannyolc milliárdba. Ez szerinte hatvannyolc milliárdnyi lopást jelent egyetlen tételen. A lélegeztetőgép-beszerzés szerinte szintén háromszáz milliárdos lopás, amiből egy félhavi nyugdíjat ki lehetett volna gazdálkodni minden nyugdíjasnak.
A huszonöt év alattiak szja-mentességéről Márki-Zay azt mondta:
„Azt a programot, amit a kormány most bevezetett, mi is támogatjuk”.
A külföldön élő fiatalokat hazahívná, mondván, hogy aki nyugaton boldogul, az itthon is fog. Munkával, tehetséggel, szorgalommal, kapcsolatrendszerrel, nyelvtudással ezek az emberek itthon is sikeresek kell, hogy legyenek – mondta.
A lakhatási válságot Márki-Zay bérlakások építésével és a támogatott lakásbérlők megtakarításának ösztönzésével kezelné. A lakásokat üzleti célból bérbeadókat nem adóztatnák extra adókkal, és nem szabályoznák a piaci alapú bérbeadást sem – ígérte. Azt mondta, a működő lakásépítési és felújítási támogatásokhoz nem nyúlnának hozzá, hanem azokkal foglalkoznának inkább, akik ebből kimaradtak, és akiknek olcsó bérlakásra van szükségük.
Az orvosok bérének tavalyi megemelését megdicsérte az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Eltörölné viszont a kötelező szolgálati jogviszonyt,és problémának látja azt is, hogy a hálapénz kiszűrését nem tudta megoldani a jelenlegi kormányzat. Szerinte ráadásul számos olyan akadályt építettek a rendszerbe, ami működésképtelenné tette az egészségügyet.
Azt is mondta: az egészségügyi szakdolgozók bérrendezése elmaradt, ami szerinte „sürgősen meg kell tenni”.
A GDP-arányos egészségügyi kiadásokat hét százalékra emelné, ami mintegy ezerkétszáz milliárd éves kiadástöbbletet jelent. Ezt évente háromszáz milliárdonként vezetnék majd be a rendszerbe – ismertette a terveket.
A várólisták kérdését Márki-Zay szintén felvetette. Szerinte ha ezt nem lehet másképp kezelni, akkor a magán-egészségügyi ellátást is államilag finanszírozottá kellene tenni.
„Magyarországon senki nem akarja megváltoztatni az abortusz szabályozását” – válaszolta egy kérdésre. Szerinte a meggyőzés eszközével kellene élni ebben az ügyben.
„Egyszerűen azt kell elmondani az embereknek, hogy az abortusz erkölcsileg nem elfogadható mint születésszabályozási eszköz”
– osztotta meg elvi álláspontját a miniszterelnök-jelölt.
Ami az egészségbiztosítás rendszerét illeti, Márki-Zay Péter az egybiztosítós rendszer mellett kötelezte el magát, és katasztrofálisnak nevezte az Egyesül Államokban működő több biztosítós rendszert.
Az interjú végén Osváth Zsolt megkérte Márki-Zay Pétert, hogy ha miniszterelnök lesz, tartson beszédet a közelgő esküvőjén. Végül a jelölt unszolására a vlogger abba is belement, ha Márki-Zayt nem választják meg miniszterelnöknek, az esküvőn végül is akkor is beszélhet.
