Egy kiélezett helyzetben akár a kormányváltásról is dönthetne az áprilisi országgyűlési választáson az a több százezer magyar, aki külföldön, elsősorban Nyugat-Európában él. Ennek oka, hogy ez a közösség sokkal inkább ellenzéki beállítottságú, mintsem kormánypárti. Az, hogy az ő szavazataik a lehetségesnél jóval kisebb arányban jelennek majd meg az összesítésnél, elsősorban politikai döntés eredménye, a kormányoldal döntéséé, melynek nem érdeke a külföldön élő magyarok szavazatainak jobb becsatornázása a választási eredménybe – ez az egyik megállapítása a 21 Kutatóközpont A távoltartott tömeg című tanulmányának, amelynek már a címe is a hátrányos megkülönböztetés szándékoltságára utal.
Az elemzésből kiderül, ha csak egy kicsit is könnyebben szavazhatnának a külföldön élő magyarok, az önmagában több egyéni választókerület megnyeréséhez segítené hozzá az ellenzéket. Feltehetően éppen ezért szavazhatnak nehezített pályán.
Több mint háromszoros fölényben az ellenzék
A tanulmány becslése szerint egy több mint 400 ezres magyar közösségről beszélünk a kivándoroltak esetében. Az ő politikai preferenciáik felmérésével jutottak arra a szerzők, hogy
Magyarországon ez az arány nagyjából kiegyenlített, az utóbbi időkben a közvélemény-kutatások némi kormánypárti előnyt mutatnak.
Amíg a Magyarországon élők a lakóhelyükön, valamelyik közintézményben kialakított szavazóhelyiségben voksolhatnak (és ha nem akarnak ezért hazautazni a bejelentett lakcímükre, akkor át is jelentkezhetnek szavazni oda, ahol a szavazás napján tartózkodnak), a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok, azaz a határon túliak pedig ennél is egyszerűbb módon, postai úton, levélben adhatják le szavazatukat,
Akár 14 körzetben is dönthetnének
A tanulmány egyik legérdekesebb része a szavazási hajlandóságot mérő kalkuláció.
- A jelenlegi feltételek mellett a szerzők közel 80 ezres külföldi szavazatmennyiséggel számolnak, amely így is több, mint a négy évvel ezelőtti 55 ezres választási részvétel. A feltételezett növekedést a várhatóan általánosan is magasabb részvétellel, a kicsivel több külföldi szavazóhelységgel és a kivándoroltak magasabb létszámával magyarázzák. De ez a 80 ezer fő a kivándorolt magyarság becsült létszámának kevesebb, mint a negyede, miközben az anyaországban élő magyaroknak közel háromnegyede részt vesz majd a választáson az előrejelzések szerint. A drasztikus különbség alapvetően a szavazat leadásának nehézségéből adódik.
- A tanulmány szerint ha mindenki legfeljebb egy órányi utazással le tudná adni a szavazatát, akkor körülbelül 184 ezres részvétel lenne várható külföldön. Ennek pusztán az lenne a feltétele, hogy elsősorban Németországban, illetve az Egyesült Királyságban jóval több szavazóhelyiséget nyisson a magyar állam, mint amennyit tervez. Az Egyesült Királyságban például London mellett csupán Manchesterben és Edinburghban lehet majd voksolni.
- Ha lehetséges volna az online szavazás, akkor nem 80 vagy 184 ezren, hanem 230 ezren vennének részt a parlamenti választáson a tanulmány becslése szerint. Ráadásul a 150 ezres többlet nagy része az ellenzék szavazatszámánál jelentkezne: ebben az esetben az ellenzéki összefogás mintegy 75 ezerrel több voksra számíthatna, mint a Fidesz.
A tanulmány szerint
Ha csak egy órát kellene utaznia mindenkinek azért, hogy szavazhasson, úgy kerületenként 500 emberről beszélhetnénk, és ez 3-6 választókerület átbillentését jelenthetné az ellenzék felé.
A tanulmány szerzői mindezt így summázzák: „Mivel becslésünk szerint 79 ezren még ezen lehetőségek hiányában is el fognak menni szavazni, ezért ezen eredmények alapján valójában a két esetben 105 ezer, illetve 155 ezer embertől veszi el a voksolás gyakorlati lehetőségét a jelenlegi szabályozás. Az ellenzék többlete 50, illetve 74 ezer fő lenne, ha az 1 órás utazás, illetve az online szavazatleadás lehetősége rendelkezésre állna számukra.”
Amíg a magyar állam kizárólag a személyes szavazást engedélyezi a magyarországi lakhelyű, de külföldön tartózkodó állampolgároknak (Lengyelországhoz, Romániához és Szerbiához hasonlóan), addig akadnak olyan országok, ahol a postai szavazás (Kanada, Norvégia, Svájc), illetve a meghatalmazotton (Franciaország, Nagy Britannia, Svédország) és a faxon keresztüli (Új-Zéland, Ausztrália) szavazás is elterjedt. Arról nem beszélve, hogy Észtország 2005 óta engedélyezi az e-szavazást is.
Minél többet jár haza, annál inkább ellenzéki
A kutatás során azt is vizsgálták, hogy a hazalátogatás gyakorisága és a pártpreferencia között kimutatható-e összefüggés, és úgy tűnik, hogy igen. A tanulmány szerint ugyanis „a hazalátogatási gyakorisággal nő az ellenzéki összefogás támogatottsága, és csökken a más pártra szavazók, de különösen a bizonytalanok és politikailag passzívak aránya. Ez alapján levonható az az óvatos konklúzió, hogy az anyaországtól s ezáltal a magyar politikától való eltávolodás a kormánykritikus ellenzéki tömegtől a bizonytalanok vagy a politikától teljesen elfordulók irányába orientálja a választókat.”
A kivándorolt magyarok pártpreferenciái így néznek ki a 21 Kutatóközpont felmérése szerint (zárójelben az itthon élőké):
- ellenzéki közös lista: 43 százalék (33 százalék),
- Fidesz-KDNP: 12 százalék (30 százalék),
- Kétfarkú Kutya Párt: 7 százalék (3 százalék),
- Mi Hazánk: 4 százalék (6 százalék).
Markáns különbségek a külföldön és az itthon élők közt
Arról is szó esik a tanulmányban, hogy a külföldön élők miben gondolkoznak másképpen, mint az itthon élők. Elég sok mindenben.
Azontúl, hogy sokkal rosszabbnak ítélik meg a kormány teljesítményét és a gazdaságpolitikát, a családpolitikát, a külpolitikát, az egészségügyet és a szegénység elleni küzdelmet is lényegesen borúsabban látják a kivándorolt magyarok a hazai lakossághoz képest. A külföldön élő magyarok döntő többsége nyugat- és EU-orientált, sőt növelnék az Európai Unió hatáskörét az egészségügyben, a jóléti kiadásokban, valamint az energia- és a klímapolitikában is.