Belföld

Akár kormányt is válthatnának a külföldön élő magyarok, ha könnyebben tudnának szavazni áprilisban

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Tíznél több billegő körzetet is eldönthetnének a külföldön élő magyarok az ellenzék javára, ha online is szavazhatnának, de már az is jelentősen növelné a részvételi kedvüket a választáson, ha kevesebbet kellene utazniuk a szavazáshoz. Ez derül ki a 21 Kutatóközpont tanulmányából, amely a szavazói hajlandóság mellett a pártpreferenciát is mérte a kivándorolt magyarok több százezres létszámú közösségének körében.

Egy kiélezett helyzetben akár a kormányváltásról is dönthetne az áprilisi országgyűlési választáson az a több százezer magyar, aki külföldön, elsősorban Nyugat-Európában él. Ennek oka, hogy ez a közösség sokkal inkább ellenzéki beállítottságú, mintsem kormánypárti. Az, hogy az ő szavazataik a lehetségesnél jóval kisebb arányban jelennek majd meg az összesítésnél, elsősorban politikai döntés eredménye, a kormányoldal döntéséé, melynek nem érdeke a külföldön élő magyarok szavazatainak jobb becsatornázása a választási eredménybe – ez az egyik megállapítása a 21 Kutatóközpont A távoltartott tömeg című tanulmányának, amelynek már a címe is a hátrányos megkülönböztetés szándékoltságára utal.

Az elemzésből kiderül, ha csak egy kicsit is könnyebben szavazhatnának a külföldön élő magyarok, az önmagában több egyéni választókerület megnyeréséhez segítené hozzá az ellenzéket. Feltehetően éppen ezért szavazhatnak nehezített pályán.

Így készült

A tanulmány nem a közvélemény-kutatások hagyományos módszerén (személyes vagy telefonos megkérdezésen), hanem internetes adatszerzésen alapszik. Közösségi oldalakon, főleg a Facebookon próbáltak felkutatni olyan külföldön és itthon élő magyar állampolgárokat, akik kitöltik a kérdéssorokat. Összesen nyolcezer válaszadót sikerült elérniük, közülük több mint ötezer kivándorolt, közel háromezer pedig itthon élő magyar állampolgár. Az elemzésben bemutatott eredmények azonban egy ennél korlátozottabb mintára épülnek, mert az elérteknek csak egy része töltötte ki a kérdőív egészét. De még a legszűkebb keresztmetszetben is kétezer kivándorolt és közel 1400 itthon élő magyar képezte a mintákat, tehát a válaszadók száma meghaladja a hazai reprezentatív közvélemény-kutatásokban használt sztenderd elemszámokat – hangsúlyozza az intézet.

Több mint háromszoros fölényben az ellenzék

A tanulmány becslése szerint egy több mint 400 ezres magyar közösségről beszélünk a kivándoroltak esetében. Az ő politikai preferenciáik felmérésével jutottak arra a szerzők, hogy

a kivándoroltak közt mindössze 12 százalék a Fidesz-KDNP támogatottsága, és 43 százalék a közös ellenzéki listáé.

Magyarországon ez az arány nagyjából kiegyenlített, az utóbbi időkben a közvélemény-kutatások némi kormánypárti előnyt mutatnak.

Varga Jennifer / 24.hu

Amíg a Magyarországon élők a lakóhelyükön, valamelyik közintézményben kialakított szavazóhelyiségben voksolhatnak (és ha nem akarnak ezért hazautazni a bejelentett lakcímükre, akkor át is jelentkezhetnek szavazni oda, ahol a szavazás napján tartózkodnak), a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok, azaz a határon túliak pedig ennél is egyszerűbb módon, postai úton, levélben adhatják le szavazatukat,

addig ha valaki külföldön él (tanul vagy dolgozik), és április 3-án ott is kíván szavazni, az sok esetben csak egy több órás utazás és feltehetően több órás sorban állás után voksolhat. Ezek a körülmények nem meglepő módon határozottan visszavetik a szavazási hajlandóságot – derül ki a tanulmányból.

Akár 14 körzetben is dönthetnének

A tanulmány egyik legérdekesebb része a szavazási hajlandóságot mérő kalkuláció.

  • A jelenlegi feltételek mellett a szerzők közel 80 ezres külföldi szavazatmennyiséggel számolnak, amely így is több, mint a négy évvel ezelőtti 55 ezres választási részvétel. A feltételezett növekedést a várhatóan általánosan is magasabb részvétellel, a kicsivel több külföldi szavazóhelységgel és a kivándoroltak magasabb létszámával magyarázzák. De ez a 80 ezer fő a kivándorolt magyarság becsült létszámának kevesebb, mint a negyede, miközben az anyaországban élő magyaroknak közel háromnegyede részt vesz majd a választáson az előrejelzések szerint. A drasztikus különbség alapvetően a szavazat leadásának nehézségéből adódik.
  • A tanulmány szerint ha mindenki legfeljebb egy órányi utazással le tudná adni a szavazatát, akkor körülbelül 184 ezres részvétel lenne várható külföldön. Ennek pusztán az lenne a feltétele, hogy elsősorban Németországban, illetve az Egyesült Királyságban jóval több szavazóhelyiséget nyisson a magyar állam, mint amennyit tervez. Az Egyesült Királyságban például London mellett csupán Manchesterben és Edinburghban lehet majd voksolni.
  • Ha lehetséges volna az online szavazás, akkor nem 80 vagy 184 ezren, hanem 230 ezren vennének részt a parlamenti választáson a tanulmány becslése szerint. Ráadásul a 150 ezres többlet nagy része az ellenzék szavazatszámánál jelentkezne: ebben az esetben az ellenzéki összefogás mintegy 75 ezerrel több voksra számíthatna, mint a Fidesz.

A tanulmány szerint

ha online is lehetne szavazni, akkor az választókerületenként 700-800 plusz ellenzéki szavazatot jelentene, ami a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szerint akár 9-14 körzet sorsát is befolyásolhatná szoros verseny esetén.

Ha csak egy órát kellene utaznia mindenkinek azért, hogy szavazhasson, úgy kerületenként 500 emberről beszélhetnénk, és ez 3-6 választókerület átbillentését jelenthetné az ellenzék felé.

Kapcsolódó
A körzetek, amelyeket meg kell nyernie az ellenzéknek a kormányváltáshoz
A választási győzelemhez legalább 40 olyan körzetben kellene győznie az ellenzéknek, ahol 2018-ban ez nem sikerült: mutatjuk, hol.

A tanulmány szerzői mindezt így summázzák: „Mivel becslésünk szerint 79 ezren még ezen lehetőségek hiányában is el fognak menni szavazni, ezért ezen eredmények alapján valójában a két esetben 105 ezer, illetve 155 ezer embertől veszi el a voksolás gyakorlati lehetőségét a jelenlegi szabályozás. Az ellenzék többlete 50, illetve 74 ezer fő lenne, ha az 1 órás utazás, illetve az online szavazatleadás lehetősége rendelkezésre állna számukra.”

Amíg a magyar állam kizárólag a személyes szavazást engedélyezi a magyarországi lakhelyű, de külföldön tartózkodó állampolgároknak (Lengyelországhoz, Romániához és Szerbiához hasonlóan), addig akadnak olyan országok, ahol a postai szavazás (Kanada, Norvégia, Svájc), illetve a meghatalmazotton (Franciaország, Nagy Britannia, Svédország) és a faxon keresztüli (Új-Zéland, Ausztrália) szavazás is elterjedt. Arról nem beszélve, hogy Észtország 2005 óta engedélyezi az e-szavazást is.

Minél többet jár haza, annál inkább ellenzéki

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy a hazalátogatás gyakorisága és a pártpreferencia között kimutatható-e összefüggés, és úgy tűnik, hogy igen. A tanulmány szerint ugyanis „a hazalátogatási gyakorisággal nő az ellenzéki összefogás támogatottsága, és csökken a más pártra szavazók, de különösen a bizonytalanok és politikailag passzívak aránya. Ez alapján levonható az az óvatos konklúzió, hogy az anyaországtól s ezáltal a magyar politikától való eltávolodás a kormánykritikus ellenzéki tömegtől a bizonytalanok vagy a politikától teljesen elfordulók irányába orientálja a választókat.”

Varga Jennifer / 24.hu

A kivándorolt magyarok pártpreferenciái így néznek ki a 21 Kutatóközpont felmérése szerint (zárójelben az itthon élőké):

  • ellenzéki közös lista: 43 százalék (33 százalék),
  • Fidesz-KDNP: 12 százalék (30 százalék),
  • Kétfarkú Kutya Párt: 7 százalék (3 százalék),
  • Mi Hazánk: 4 százalék (6 százalék).

Markáns különbségek a külföldön és az itthon élők közt

Arról is szó esik a tanulmányban, hogy a külföldön élők miben gondolkoznak másképpen, mint az itthon élők. Elég sok mindenben.

Azontúl, hogy sokkal rosszabbnak ítélik meg a kormány teljesítményét és a gazdaságpolitikát, a családpolitikát, a külpolitikát, az egészségügyet és a szegénység elleni küzdelmet is lényegesen borúsabban látják a kivándorolt magyarok a hazai lakossághoz képest. A külföldön élő magyarok döntő többsége nyugat- és EU-orientált, sőt növelnék az Európai Unió hatáskörét az egészségügyben, a jóléti kiadásokban, valamint az energia- és a klímapolitikában is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik