Nem fukarkodott a nagy szavakkal Szijjártó Péter az ETO Park egy évtizeddel ezelőtti megnyitóján, a fideszes politikus Közép-Európa legmodernebb sportkomplexumának, sőt a stadionok ékkövének nevezte a győri futball otthonát. A Quaestor-csoport a 2000-es évek elejétől milliárdokat áldozott a beruházásra, egy szállodát és egy bevásárlóközpontot is felépítettek a stadion mellé. A sportba akkoriban még kevesen fektettek ekkora összegeket, az úttörő szerepért a brókercég és a tulajdonos, Tarsoly Csaba sokáig példaképnek számított a kormányoldalon. Az építkezéshez 17 milliárd forintot a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitelezett.
2015-ben azonban nagyot fordult a világ, a Quaestor csődje után eltűntek a kormánypárti barátok, az ETO Park sorsa bizonytalanná vált, a quaestoros sportcégek, az ETO Park Kft. és a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. felszámolásba dőltek, a rendőrség pedig a többi nagy értékű ingatlannal együtt a győri komplexumot is bűnügyi zár alá vette.
A történet a vagyon eladásáig jutott, a napokban zárult az árverés, amelyet az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) hirdetett meg a teljes komplexumra. Két külön csomagot bocsátott licitre: a sportpályára, a hotelre, a bevásárló- és irodaközpontra együttesen 8,2 milliárd forinttal, a 17 hektáros parkolóra és az edzőközpontra pedig 1,85 milliárddal lehetett benevezni. A 2021 utolsó napján elkezdett árverésen mindkét csomagra egyetlen ajánlat érkezett, egy, illetve kilenc perccel a licit megnyitása után, és a jelentkező egyik csomagra sem kínált többet a kikiáltási árnál. Pedig a hatalmas, a városközpont közelében fekvő ingatlanból a komplexumot ismerő szakértő szerint a stadion és a hotel önmagában többet ér a kikiáltási árnál. Úgy fogalmazott, hogy
A licit nyertesének, az új tulajdonosnak a nevét még nem hozták nyilvánosságra, az elektronikus rendszerben az áll, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők felkeresésénél tart az ügy. A 24.hu által megszerzett dokumentumok azonban azt bizonyítják, hogy Paár Attila, a West Hungária Bau-csoport (WHB) tulajdonosa nagy erőket vetett be azért, hogy megszerezze a teljes ETO-vagyont. És ehhez állami hátszelet is kapott.
A Tiborcz István üzlettársaként is ismert győri milliárdos érdeklődésének első látható jele az volt, hogy az építőiparban hasító WHB-csoport 2020 áprilisában átvette a 103 szobás, négycsillagos ETO Hotel üzemeltetését, és a közeli Audi-gyár vendégforgalmából profitáló szálló menedzselésére külön céget is létrehozott. Az irányítás Paár egyik tulajdonostársa, a WHB ügyvezető igazgatója, Tóth Csaba kezébe került.
Információink szerint Tóth volt az, aki tavaly ősszel az NRN felszámolóbiztosa, Koller Mihály Dávid társaságában megjelent a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalban, és közölte, hogy már nem az MFB-t kell keresni a quaestoros sportközpontot érintő ügyekben, mert a WHB egyik cége lett a „jogutód”.
A tulajdoni lapokon ugyan máig sincs feltüntetve, de a hivatal munkatársai számára a felszámolóbiztos is megerősítette, hogy a Barlinek Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft. jogosult az állami pénzintézet jelzálogaira. A győri quaestoros ingatlanokra másfél évtizede egy – euró alapú – 9,7 milliárdos és egy 6,9 milliárd forintos jelzálogot jegyeztek be, amit azóta jelentős kamatok is terhelnek. A hivatalos ügymenet szerint arról, ha a felszámolás során egy hitelkövetelést más vesz át, és a jelzálog jogosultja változik, értesíteni kell a felszámolót. Elméletileg a változásnak meg kellene jelennie az ingatlan tulajdoni lapján is, de a gyakorlatban ezt nem szokták szorgalmazni az ügylet szereplői, akik rendszerint nem verik nagydobra a szerzést – magyarázta egy felszámolásban jártas forrásunk. Az állami felszámolónak információink alapján már szeptemberben tudnia kellett a változásról, a decemberi árverési hirdetményben mégis az MFB-t tüntette fel zálogjogosultnak, azaz úgy hirdette eladásra a vagyont, mintha az állami bank lenne a legnagyobb hitelezője. Annak okát firtatva, hogy miért nem közölték a tényleges jelzálogjogosult nevét az árverési hirdetményben, megkerestük az NRN-t, de kérdéseinkre csak annyit írtak, hogy a csődtörvény rendelkezései miatt nem nyilatkozhatnak.
A követeléseket az MFB-től átvevő Barlinek Kft. az Opten adatbázisa szerint 2020 márciusában került a WHB-hoz, és maga Paár Attila foglalta el az ügyvezetői posztot. A cég előtte egy másik ingatlanmogulé, Jellinek Dánielé, az Indotek Csoport tulajdonosáé volt.
Jellinek már két éve elmondta egy interjúban, hogy sok más bedőlt hitel mellett olcsón felvásárolta az MFB ETO Parkra adott kölcsöneit is. A miniszterelnök vejével szintén üzletelő Jellinek 2020 januárjában a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy az ETO Park megszerzése és eladása „ugyanolyan ingatlanüzlet, mint bármi más”, a szaktudás és a szakmai hozzáállás a lényeg. Bár az interjúban Jellinek azt állította, még nem dőlt el, hogy mit kezd a győri jelzálogjogokkal, azok két hónappal később a Barlinek Kft.-vel együtt átvándoroltak Paár Attilához. A HVG december végén azt írta, információi szerint Jellinek 2,4 milliárd forintra tudta lealkudni az állami banknál a 17 milliárdos hitel vételárát, és ehhez a Paár-féle WHB-cégcsoport nyújtott ugyanekkora összegű kölcsönt.
Jellinek Dániel a konkrét összegről üzleti és banktitokra hivatkozva nem nyilatkozott lapunknak, de általánosságban annyit elmondott, hogy ilyen típusú követeléseket a tőkeösszeg 8 és 25 százaléka között szoktak értékesíteni a bankok a piacon a jogi eljárás kockázataitól és időigényétől, illetve a fedezetek minőségétől és likviditásától függően. Ha csakugyan a Barlinek Kft. könyveiben szereplő 2,4 milliárd volt az MFB-követelés vételára, az azt jelenti, hogy
Kerestük az MFB-t az árverés kiírásakor, tudakoltuk, rendelkezik-e még a követelésekkel, ha nem, kinek és mennyiért adta el, illetve szándékában áll-e élni elővásárlási jogával, ám a bank nem reagált kérdéseinkre.
Itt érdemes kitérni arra, hogy Paár üzlettársa miért ment be a kormányhivatalba bevallani, hogy a Barlinek Kft. lett az ETO-komplexum főhitelezője. Lapunk birtokába került ugyanis több olyan papír, amelyből az derült ki, hogy a cég nem csupán passzív jogutódként jelent meg az ETO-ingatlanok körül, hanem befolyásolhatta az árverési ár kialakítását is.
Az ingatlanegyüttes árverésének előkészítésével párhuzamosan egy másik eljárás is zajlott az ETO-komplexum egyik részével kapcsolatban.
A szomszédságban elkezdődött egy közlekedési csomópont kiépítésének előkészítés. A kormány kiemelt beruházásnak minősítette a győri belső elkerülő megvalósítását, a tervezett nyomvonal pedig belógott a queastoros területre, ezért az útépítéseket menedzselő állami cég, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kisajátítási eljárást indított a 174 ezer négyzetméteres parkoló egy kis darabjára. Az új út megfelelő szélességű elvezetéséhez 2000 négyzetmétert kértek a hatalmas telek észak-nyugati sarkából. A kártalanítási összeg megállapításához a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal rendelt ki szakértőt. A Conzus Group Igazságügyi Szakértő Kft. tavaly májusra el is készítette a szakvéleményt, csakhogy a cég értékbecslése alapjaiban zavarhatott volna bele az ETO-komplexum kiárusítási terveibe.
A Conzus értékbecslése 48 ezer forintban határozta meg a parkoló négyzetméterárát. Ez egyrészt azt jelentette, hogy az államnak közel százmillió forintot kellett volna fizetnie a kisajátított területért, másrészt azt, hogy az árverés előtt álló 17 hektáros óriásparkolónak a kormányhivatal által rendelt szakvélemény szerint 8,2 milliárd forint a forgalmi értéke. Emlékeztetőül, az állami felszámoló, az NRN néhány hónappal később 1,74 milliárd forintért verte dobra a területet.
A 24.hu birtokába került dokumentum szerint a megyei kormányhivatal tavaly szeptember 27-ére idézte be a kártalanítási szakvéleményben foglaltak megtárgyalására a Conzust és a felszámolóbiztost, Koller Mihály Dávidot. A megbeszélésen Tóth Csaba is részt vett.
Bár az államot képviselő NIF Zrt. addigra már kétszer is jelezte, hogy elfogadja a Conzus becslése alapján fizetendő összeget, Koller és Tóth közölte, több szakmai kifogásuk is van a szakvéleménnyel kapcsolatban. A jegyzőkönyv szerint azt nehezményezték, hogy a Conzus Kft. a négyzetméterár kalkulációjához nem megfelelő összehasonlító adatokat alkalmazott. A cég ugyan erősködött, hogy elemzésük minden szakmai kívánalomnak megfelel, a Barlinek Kft. másnap új szakértő kirendelését kérte. A kormányhivatal teljesítette is a kérést, és Keresztély Dezső igazságügyi szakértőt kérte fel véleményezésre, aki azt hozta ki, hogy a parkoló területén 8600 forint a reális négyzetméterár, nem 48 ezer, amint az a másik tanulmányban szerepelt.
Az új értékbecslés alapján a quaestoros sportcég 96 millió helyett 17,2 millió forintot kaphatott az államtól a kisajátított 2000 négyzetméteres területért. Ám a dokumentum szerint ezt sem a cég, sem a hitelezők és nem utolsósorban a Quaestor-károsultak érdekeit képviselni hivatott felszámolóbiztos, sem az elvileg a hitelek minél nagyobb arányú megtérülésében érdekelt jelzálogjogosult nem kifogásolta. Ellenkezőleg: ők szorgalmazták a leárazást.
Keresztély Dezső szakvéleményében egyébként az olvasható, hogy az általa tartott terepbejáráson részt vett a Barlinek képviselője, sőt olyan ingatlanok adataival is ellátta, melyeket belevehetett saját számításaiba. A 8-10 ezer forintos négyzetméterárú ipari területeket a kormányhivatal is elfogadta összehasonlítási alapként.
Keresztély Dezső kalkulációja alapján viszont megközelítőleg hasonló összeg jön ki a 17 hektáros parkoló összértékére, mint amennyiért végül a kikiáltási áron új gazdára talált a terület. Az árverésre bocsátott parkoló kikiáltási ára 1,74 milliárd forint volt, és ezen a négyzetméterenként 10118 forinton érkezett az egyetlen ajánlat.
A HVG írta meg, hogy az azóta az adriai szexbotrányába belebukott Borkai Zsolt győri polgármesterként másfél évtizede egy választási kampány során beígért multifunkcionális csarnokot, amelyhez előre megszerezték a telektulajdonosoktól a földeket. A lap cikke szerint önkormányzat akkori akciójához is Keresztély adott kalkulációs tanácsokat, ő javasolta a négyzetméterenként kétezer forintos vételárat.
Paár Attila, illetve fő építőipari érdekeltsége, a West Hungária Bau Kft. irányába mutat a jegybank növekedési kötvényprogramjában fellelhető egyik dokumentum is. A programban részt vevő cégeket minősítő Scope Ratings a múlt év elején azt írta, hogy 2020-ban a cég elhalasztotta egy többfunkciós bevásárlóközpont megvásárlását és felújítását, és a terv megvalósítását 2021 közepére tolta. A közelebbről meg nem nevezett nyugat-magyarországi bevásárlóközpont megvásárláshoz és felújításához egy 10 milliárd forint értékű kötvénykibocsátásáról volt szó 2021 második félévében a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramja keretében, aminek lényege, hogy a jegybank biztosítja a kölcsön jelentős részét, lejegyzi a kötvények maximum 70 százalékát. A bevásárlóközpontos akvizícióval kapcsolatban az anyagban 2021-re 6 milliárd, 2022-re pedig 4 milliárd forint beruházási igény szerepelt. Nem tudni, hogy a tervet végül elvetették-e, WHB-s kötvénykibocsátásnak ugyanis nincs nyoma az MNB legutóbbi listáján, a programot decemberben le is zárták, de azzal, hogy a folyamatban lévő akciókat még befejezik. Paár Attila nem válaszolt lapunknak, hogy az akvizíciós célpont az ETO Park bevásárlóközpontja volt-e. A követelésvásárlás és a kötvénykibocsátás tervéből mindenesetre pénzkímélő koreográfia rajzolódik ki.
Azt már bemutattuk a Quaestor-csoport mátraházi Lifestyle Hoteljének példáján, hogy az értékes szállodához követelésvásárlással töredékáron juthatott hozzá Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége. Ott is egy bank jelzáloggal biztosított hitelét szerezték meg olcsón, majd a hitel eredeti értékét beszámítva vették meg a szállodát. Az eljárás lehetővé tette, hogy a Quaestor elleni hatósági eljárások miatt bűnügyi zár alatt lévő, közel 4 milliárd forint értékű, teljesen felszerelt és bejáratott szállodát néhány százmillióból megszerezzék.
Mindez Győrben úgy nézhet ki, hogy a WHB a 2,4 milliárd forintért megszerzett hitelek beszámításával, további befizetés nélkül viheti el a stadiont, a hotelt és az összes ingatlant. A mátrai koreográfiát annyival megfejelve, hogy a vételárra, illetve a felújításra állami forrást vethetnek be. Hogy valóban ez történt-e, arról megkérdeztük a felszámolást végző NRN-t és Paár Attilát is, de leveleinkre egyik fél sem reagált.
