Ki lesz Orbán kihívója? Ki vezeti majd az ellenzéket? Erről dönt a ma kezdődő előválasztás

A miniszterelnök-jelölti posztért öten küzdenek, a legtöbb jelölt állítására a DK és a Jobbik esélyes. Az első forduló kezdetére összeszedtük, mit kell tudni az ellenzéki előválasztásról.

Ma kezdődik és jövő vasárnapig tart az ellenzéki előválasztás első fordulója. Az érdeklődők 775 településen személyesen, valamint online is szavazhatnak.

A miniszterelnök-jelölti tisztségért öten versenyeznek:

de hogy ki lesz Orbán Viktor kihívója, az aligha dől el szeptember 26-án, az első kör ugyanis csak akkor lesz eredményes, ha valaki megszerzi a szavazatok legalább felét. Ha ez nem történik meg, második fordulót rendeznek a három legjobban szereplő jelölt között október 4. és 10. között. Az első kormányfőjelölti vitán ádáz véleménykülönbségekre nem derült fény, a részt vevők kerülték a konfrontációt, a fideszesek elszámoltatását sürgették, és jóléti ígéreteket fogalmaztak meg. A második vitát jövő pénteken rendezik majd, a harmadikat pedig csak a második forduló idején – ebből is látszik, a szervezők sem számítanak arra, hogy már az első körben eldőlne a verseny.

Kapcsolódó
Az elszámoltatás után 200 ezres minimálbért, négynapos munkahetet ígérnek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek
Öt jelölt csap össze az ATV stúdiójában este fél kilenctől.

Biztosan eldől viszont mind a 106 egyéni választókerületben az, hogy az ellenzéki pártok kit indítanak a fideszes jelölttel szemben a jövő tavaszi országgyűlési választáson, hiszen az egyéni jelölti verseny egyfordulós, a közös listán induló pártok pedig vállalták, hogy minden körzetben azt támogatják, aki győz az előválasztáson.

Tizenegy választókerületben már eredményt is hirdethetünk, ugyanins ellenfél nélkül indul:

Ebből is látszik, amit korábbi, a jelöltállítás hátteréről szóló cikkünkben megemlítettünk: a Jobbik gyűjtötte be a legtöbb támogatást a többi ellenzéki párttól, így öt képviselőjének sem kell az előválasztással bajlódnia. A tizenegy verseny nélküli körzet ugyanakkor gyökeresen eltérő esélyeket rejt: Szabó Tímea és Varju László 2018-ban is győzött, Rig Lajos pedig, bár akkor alulmaradt, a 2015-ös időközi választáson hódította el a mandátumot a tapolcai körzetben. Szoros versenyt hozott tavaly a borsodi időközi választás is, igaz, akkor a korábbi szélsőséges nyilatkozatai miatt támodott jobbikos Bíró László volt az összellenzéki jelölt, aki most visszalépett az így egyedül a páston maradó MSZP-s teológus, Jézsó Gábor javára. Messze nem reménytelen a gyöngyösi és a törökszentmiklósi körzet sem, az előbbiben 2018-ban Vona Gábor szorongatta a Fideszt, az utóbbi pedig a vesztegetés elfogadásával vádolt Boldog István felségterülete, ahol a kormánypárt így kénytelen jelöltet cserélni, a Jobbik pedig a legutóbb kevesebb mint 4 százalékponttal alulmaradó Csányi Tamást indítja ismét. Ezzel szemben a kiskunfélegyházi és a balassagyarmati körzet a legnehezebben nyerhetők közé tartozik, a Fidesz-KDNP 60, illetve 55 százalékot szerzett ezekben 2018 áprilisában.

Az alábbi két térképen nyomon követhető, hogy a vidéki, illetve a fővárosi választókerületben hányan és kik indulnak a képviselői helyért. Tizenegy körzetben tehát nincs tét, 53 körzetben pedig a visszalépések miatt csupán két induló közül lehet választani, és ezek között is van, ahol inkább csak formális a verseny: így az MSZP-s Hiller István és Kunhalmi Ágnes (XIX-XX. és XVIII. kerület), valamint a jobbikos Kálló Gergely (Dunaújváros) is könnyű szerrel védheti majd meg egyéni mandátumát, hiszen szinte minden párt felsorakozott mögéjük, és csak egy-egy kihívójuk van.

 

 

32 körzetben hárman indulnak, hét helyen pedig négy politikus verseng. Öt jelölt mindössze Zalaegerszegen és az egyik debreceni körzetben van, a tolongás itt inkább azért különös, mert mindkettő masszívan fideszes választókerület.

Hogy melyek a legélesebbnek ígérkező összecsapások, az talán azon is lemérhető, hogy mely 32 választókerületben szervezett jelölti vitát a Partizán, de ezek közül is kiemelhető néhány:

A következő, lapozható ábrán az követhető, hogy az egyes pártok hol indítanak jelöltet az előválasztáson országosan, illetve a fővárosban. A visszalépések után már véglegesnek tekinthető lista szerint a legtöbb, hatvan indulója a DK-nak van, majd a Momentum (59), a Jobbik (52), az MSZP (39), az LMP (17) és végül a szocialistákkal pártszövetségben induló Párbeszéd (12) következik.

A lenti infografika a kereszttámogatásokat ábrázolja, vagyis azt, hogy az egyes pártok mekkora számban állítanak saját jelölteket, illetve támogatnak másokat. Ahogy arról korábban részletesen írtunk, a jelöltállítást meghatározta, hogy a DK és a Jobbik némiképp váratlanul egy 39 körzetre kiterjedő megállapodást kötött, aminek hatására az MSZP–Párbeszéd is hasonló méretű alkut hozott tető alá a Momentummal, noha a pártok ideológiai profiljából aligha ezek az szövetségek következnének elsőként. A tíz éve az MSZP-ből kiszakadt DK így 19 jobbikos politikust támogat, de csak tíz szocialistát, miközben az MSZP ugyancsak tíz DK-st, de húsz momentumost.

Az esélyekről elöljáróban nehéz mit mondani, leginkább azért, mert az ellenzék először kísérletezik az előválasztással, így a részvételt még becsülni is nehéz, pedig ez alapvetően befolyásolja majd az eredményt. A miniszterelnök-jelöltek népszerűségéről meglehetősen széttartó felmérések készültek, bár annyi kirajzolódik, hogy Karácsony Gergely és Dobrev Klára feltétlenül esélyes a második fordulóra, a harmadik pedig – az inkább vidéken népszerű, a várhatóan jóval magasabb választói hajlandóságot mutató Budapesten azonban lemaradó – Jakab Péter lehet, de a közvélemény-kutatók azt tapasztalták, hogy az utóbbi hetekben feljövőben volt Márki-Zay Péter is. Fekete-Győr továbbjutása a mérések alapján meglepetés volna.

Kapcsolódó
Karácsonynak van a legtöbb veszítenivalója
Itt a 24.hu közéleti podcastjának első adása Pető Péterrel, Bita Dániellel és Nagy Józseffel. Téma: az ellenzék egyes erőinek egyéni és közös lehetőségei, kockázatai, stratégiái.

Jelölti interjúk keddtől a 24.hu-n

A jövő héten lapunk interjút közöl az öt ellenzéki miniszterelnök-jelölttel. A sort kedden Jakab Péterrel, a Jobbik elnökével kezdjük.

Az egyéni választókerületi esélyeket még bajosabb megtippelni – szerencsére ezt megtette helyettünk a Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont, amelynek elemzése szerint

Hangsúlyozzák, hogy e becslés alapja a pártok 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választási eredménye, az utóbbi hetek, hónapok helyi és országos közvélemény-kutatásai és a jelöltek ismertsége, ám az eredményt elsősorban a részvétel befolyásolhatja: a legszervezettebb, legelkötelezettebb szavazótáborral a DK rendelkezik, nem véletlen, hogy az aláírásgyűjtési versenyt is ők nyerték meg a legtöbb helyen. Gyurcsány Ferenc pártjának tehát az alacsony (200-300 ezres) részvétel kedvezne.

A 21 Kutatóközpont szerint senki sem fog tarolni, minden párt nagyjából a választóközönségével arányosan számíthat egyéni választókerületekre. A DK leginkább a megyei jogú városokban, a Momentum Budapesten és az agglomerációban számít esélyesnek, az MSZP-Párbeszéd pedig elsősorban azokban a képviselőiben bízhat, akik már 2018-ban is nyerni tudtak. Fontos megállapítás, hogy a Jobbik sok billegő (vagyis kétesélyes) körzetet szerezhet meg, így egy jelentősebb ellenzéki sikerből nagyot profitálhat, ha viszont az ellenzék 2018-hoz hasonlóan csak Budapesten és a nagyobb megyeszékhelyeken rúg labdába, abból rosszul jönnek ki Jakab Péterék, akik a 18 budapesti körzetből csak háromban állítottak jelöltet.

A stabilan ellenzékinek minősített harminc választókerület ugyanis egészen más képet mutat, ezekből mindössze négy áll a Jobbiknak, nyolcban a DK, hétben a Momentum, ötben-ötben az MSZP és a Párbeszéd, egy helyen pedig az LMP jelöltje győz majd az előrejelzés szerint. Vagyis

egészen különböző parlamenti erőviszonyok alakulhatnak ki az ellenzéken belül választási győzelem és egy simának mondható Fidesz-siker esetén.

 

Az ábrákat Molnár Dávid készítette.

Címkék: ellenzékellenzéki előválasztáselőválasztáselőválasztás 2021pártok