Az orvosok kétharmadának helyzete javult az egészségügyben elfogadott jelentős béremelés következtében, a megkérdezettek 9 százalékának viszont romlott az anyagi helyzete a hálapénz hiánya és a másodállások tiltása miatt, derült ki a Magyar Orvosi Kamara keddi sajtóreggelijén ismertetett kutatásból, amelyben 279 szakorvost kérdeztek meg az új szolgálati törvényről.
A törvény márciusi hatálybalépése után sok orvos panaszkodott arra, hogy jelentősen csökkent az ügyeleti díja. A kutatásból az derül ki, hogy a megkérdezettek 47 százalékának nem változott, 31 százalékának nőtt, 22 százaléknak – vagyis minden ötödik orvosnak – csökkent. Az orvosok a hétköznapi ügyeletért nettó 9, a hétvégi ügyeletért nettó 12 ezer forintos óradíjat tartanának elfogadhatónak – mondta Álmos Péter, az orvoskamara alelnöke a számok ismertetésekor.
A kutatás rákérdezett a január 1-jétől teljesen betiltott hálapénzre is. Az orvosok 74 százaléka helyesli, hogy a paraszolvencia adása és elfogadása is büntethető azóta. 18 százalék nem ért ezzel egyet, 8 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszolt erre a kérdésre.
A felmérésben rákérdeztek arra is az orvosoknál, mit szólnak ahhoz, hogy „próbavásárlásokkal” tesztelik, elfogadnak vagy követelnek-e hálapénzt. A megkérdezettek 51 százaléka nem helyeselte ezt a módszert, 37 százalék viszont igen.
Az orvosok 16 százaléka szerint január 1-je óta a hálapénz megszűnt, 31 százalék szerint pedig erősen mérséklődött. Mindössze 4 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem mérséklődött a paraszolvencia az egészségügyben.
A márciusban életbe lépett törvény szerint engedélyköteles az, hogy egy az állami egészségügyben tevékenykedő orvos magánellátásban vagy más másodállásban is dolgozhasson. A felmérés arra kérdezett rá, hogy korlátozza-e érdemben az orvosok magánrendelését vagy másodállását a törvény. A válaszok szerint 75 százaléknak egyáltalán nem, 13 százaléknak igen, 12 százalékának részben.
Plakátkampány indul a kórházakban
Az orvoskamara szerint bár óriási lépés, hogy büntethetővé vált a hálapénz adása és elfogadása, nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni egy több évtizedes gyakorlatot, mert meg kell változtatni a lakosság attitűdjét is. Éppen ezért a MOK plakátkampányt indít a hálapénzmentes egészségügyért.
Az első két plakátot az Uzsoki Utcai Kórház előtt már el is helyezték. Összesen négyezer plakátot tesznek ki 167 kórházban, az Országos Kórházi Főigazgatóság jóváhagyásával.
Hetven év alatt annyira beépült a hálapénz a közgondolkodásba, hogy a január 1-jétől életbe lépett szigorú tiltás sem feltétlenül hatékony, ezért gondolta azt a MOK, hogy kampányt kell indítani, elmagyarázva, hogy miért fontos a hálapénz nélküli egészségügy – mondta Lénárd Rita, a MOK alelnöke. Lénárd biztos abban, megvan az útja annak, hogy teljesen megtisztuljon az egészségügy a hálapénztől, de ez a folyamat nem lesz fájdalommentes.
Ahhoz, hogy a hálapénz valóban megszűnjön, meg kell változnia a lakosság attitűdjének, a betegekkel meg kell értetni, hogy hamis biztonságtudatot vásároltak a hálapénzzal. Ezt el kell tudni magyarázni – hangoztatta Kincses Gyula, a MOK elnöke, aki szerint el kell érni, hogy a beteg bízzon az intézményben és a rendszerben.
