Balázs Attila / MTI
Belföld koronavírus

A frontvonalban dolgoznak, mégsem oltják őket

Kihagyták az oltási sorrendből a szociális alapellátásban dolgozókat. A kormány csak a bentlakásos intézményekben dolgozókra gondolt, így a sokszor beteg és idős emberekkel foglalkozók várhatnak a sorukra.

„Az egészségügyi dolgozók után legfontosabb a szociális ellátásban részesülők és az ott dolgozók védőoltása” – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett oltási sorrendben. Tehát a szociális ellátásban dolgozók elvileg az egészségügyben dolgozók után, és még az idősek előtt kerültek volna sorra.

De csak elvileg, mert a szociális alapellátásban dolgozókat egyszerűen kihagyták az oltási tervből, miközben ők is március óta folyamatosan a frontvonalban vannak, és rengeteg olyan ember ellátásában kell részt venniük, akik veszélyeztetettek, vagy már el is kapták a koronavírust. Az operatív törzs viszont csak azokat a szociális szakembereket sorolta előre az oltási tervben, akik zárt intézményben dolgoznak.

Egy idősotthonban úgy oltottak, hogy aki a bentlakásos részen dolgozik, az kapott oltást, aki az idősotthon udvarán álló nappali klubban, az pedig nem kaphatott

– mesélte egy nappali ellátásban dolgozó szakember.

Napi kapcsolatban a leginkább veszélyeztetettekkel

A szociális alapszolgáltatások közé sok olyan terület tartozik, amely a járvány idején kiemelten fontos, másrészt magas kockázattal is jár. Ide tartozik a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az utcai szociális munka, a család- és gyermekjóléti szolgálat, és többféle nappali ellátás is (például a fogyatékos személyek, a hajléktalan emberek, az időskorúak vagy a szenvedélybetegek ellátása).

Nem azt mondom, hogy a bentlakásos otthonokban dolgozóktól sajnáljuk az oltást, de mi miért nem kapjuk meg? Ők fel tudják venni a védőeszközöket, nekem pedig boltba kell mennem bevásárolni idős embereknek, aztán másokhoz menni segíteni, közben tömegközlekedek. Öltözzek be szkafanderbe mindig a lépcsőházakban, vagy hogy gondolják?

– tette fel a költői kérdést egy házi segítségnyújtással is foglalkozó szociális munkás.

A házi segítségnyújtásban dolgozók egy nap akár több idős ember etetésében, fürdetésében is segítenek, tehát távolságtartásra még csak esélyük sincs. És a fent leírtak miatt ráadásul járják is a városokat, bevásárolnak, ügyeket intéznek, sok ember között fordulnak meg, így még a higiénés szabályok maximális betartása mellett is könnyen tudják hozni-vinni a vírust.

Arról is többen beszéltek, hogy az idősgondozás sokszor azt jelenti, hogy kórházból kikerült, gyakran magatehetetlen emberek gondját kell viselniük. Előfordul, hogy egy idősgondozónak egy ilyen legyengült idős emberrel, és egy olyan idős koronavírusossal is foglalkoznia kell, aki még nem annyira beteg, hogy kórházba vigyék.

Egy hajléktalanellátásban dolgozó szintén azt mondta, hogy egyszerűen nem érti, nekik miért nem járt már az elején oltás, amikor a kliensei között egyébként is sok a rossz egészségi állapotú ember, neki pedig szintén ide-oda kell mennie, ha úgy alakul a napja.

Egy családok átmeneti otthonában dolgozó arról beszélt, hogy náluk „nyilvánvalóan nincs online oktatás”, minden nap tucatnyi gyerekkel, több családdal dolgozik „szűk légtérben”.

Fogyatékos személyekkel dolgozók azt emelték ki, hogy a szabályok szerint az ő gondozottjaiknak nem kell maszkot viselniük – amit helyesnek gondolnak –, viszont a testi kontaktus ezekkel az emberekkel szinte elkerülhetetlen sokszor. „Nem tudom elmagyarázni nekik, hogy most nincs ölelés, most nincs puszi, ők ezt nem értik” – magyarázta egy fogyatékos személyekkel foglalkozó szakember.

Mindezek ellenére az oltási tervben nem gondoltak rájuk:

Elvétve tudok csak egy-egy kollégáról, aki kapott már oltást, mert krónikus betegként behívták

– mondta a nappali ellátásban dolgozó szakember.

Azt is hozzátette, hogy tesztelésre februárban volt először lehetőségük: munkaidőn kívül, jellemzően kormányhivatalokba mehettek mintavételre, azonban a második alkalom után ez a program is elhalt.

Várhatnak a sorukra?

Több forrásunk is arról beszélt, hogy a harmadik hullámban súlyosabbnak tűnik a helyzet, mint korábban. Kollégáik között is egyre gyakrabban üti fel a fejét a vírus, és azt is egyre többször tapasztalják, hogy egész családok fertőződnek meg. Előbbi miatt az ellátás kerülhet veszélybe, mert az alulfizetett szektorban egyébként is jellemző a munkaerőhiány, és az is probléma, hogy a szociális ellátásban dolgozók között sokan vannak 50 év felettiek, akik magukat is féltik. Ám elsősorban azokat, akikkel foglalkoznak: kifejezetten igaz ez az idősgondozásban és a hajléktalanellátásban, ahol rizikófaktorba tartozókkal kell napi szinten kapcsolatban lenniük.

A szociális területen dolgozókat tömörítő Facebook-csoportokban is téma egy ideje, hogy mit lehetne tenni. Sokan írtak arról, hogy igyekeztek mindenféle hatóságoknál érdeklődni, hogy vajon ők miért nem kapták meg az egészségügyi dolgozók után az oltást, de választ nem kaptak.

A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete Müller Cecíliát is megkereste levélben már január végén, de az országos tiszti főorvos válaszra sem méltatta őket. Újabb levelükben ismételten felhívták arra a figyelmet, hogy a vonatkozó 1993-as törvény egyértelműen kimondja, hogy a szociális ellátásban dolgozók nem csak a zárt intézményekben dolgozókat jelenti, így az alapszolgáltatást nyújtóknak is járna az oltás.

Voltak, akik a szociális ügyekkel gyakorta foglalkozó Ungár Péterhez fordultak, az LMP-s képviselő pedig két kérdést is intézett Kásler Miklóshoz arról, hogy miért nem oltják a szociális alapellátásban dolgozókat, és mikor kaphatják meg a vakcinát.

Mivel már elkezdték az idősek, valamint az alapbetegséggel élők oltását, akik utánuk következnek, így logikusan mára az összes szociális dolgozónak meg kellett volna kapnia az oltást. Több dolgozó nyilvános platformokon, illetve nekem is jelezte, hogy még nem jutott oltáshoz

– indokolta kérdését az LMP-s képviselő.

A miniszter helyett Rétvári Bence államtitkár felelt: két szóról-szóra megegyező választ küldött Ungár Péternek, amelyből nem derült ki a kért információ. A kormánypárti politikus azt írta, hogy 117 460 szociális intézményben élőt és 47 744 ott dolgozót beoltottak, az intézményben lakók és dolgozók oltása folyamatosan zajlik. Az alapszolgáltatásban dolgozókról szót sem ejt, bár rájuk vonatkozott a kérdés.

Az államtitkár még felsorolja, hogy hány liter fertőtlenítőszert és mennyi maszkot osztottak ki a szociális területen dolgozóknak, leírja, hogy „a baloldalra nem lehet számítani”, és hogy „a kormány minden szükséges intézkedést megtett”. Az tehát nem derül ki, hogy a szociális alapellátásban dolgozók miért maradtak ki az oltási tervből, és hogy korrigál-e a kormány, vagy a veszélyeztetett emberekkel dolgozóknak várniuk kell a sorukra, mint mindenki másnak.

Úgy kezelnek minket, mint a kálót, pedig diplomával, több évtizednyi szakmai tapasztalattal is kevesebbet keresünk, mint egy áruházi pénztáros, és ezzel nem azt mondom, hogy a pénztárosok ne érdemelnék meg a fizetésüket

– összegezett keserűen egy szociális szakember.

Sisi – Ferenc József és az udvar nemtetszése dacára – ragaszkodott hozzá, hogy negyedik gyermekét Budán hozza világra. Bár a Habsburgoknak több személyes tragédiája kötődött a magyar fővároshoz, végül minden simán ment.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.