Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld

„Szájer Józsi mostanáig sebezhetetlen volt”

Portré a bukott politikusról.

Szájer József másfél éve, az EP-kampány finisében nyilatkozott a Mandinernek.

  • Beszélt a keresztény értékrend nyilvános felvállalásáról,
  • beszélt arról, hogy „az európai civilizáció megmaradása a tét”,
  • beszélt arról, hogy saját pártcsaládja, az Európai Néppárt csúcsjelöltje azzal, hogy kritizálta a magyarokat (a magyar kormányt), átlépett egy vörös vonalat
  • beszélt arról, hogy „a magyar polgárok szemében és a saját pártunkban is világossá kell tennünk, nekünk is vannak vörös vonalaink”.
  • beszélt arról, hogy „van az emberben felelősségérzet”
  • és beszélt arról, hogy „a Fideszben azt megtanultuk, hogy a saját vágyainkat gyakran alá kell rendelnünk a közös érdekének”.

Mindezeket újraértelmezi a belga ügyészség hétfői híre, miszerint péntek éjjel az ötvenkilenc éves Fidesz-alapító, a magyar alaptörvényt szövegező Szájer József:

  • a kijárási korlátozást megsértve,
  • egy ereszcsatornába kapaszkodva,
  • vérző kézzel,
  • hátizsákjában kábítószerrel,
  • rendőrök elől menekült.

A sajtóhírek mindemellett arról szóltak, húsznál is többen, többségükben férfiak vettek részt az orgián, amelyre a házigazda nyilatkozata szerint eredetileg meg sem hívták Szájert.

Még egyszer a tavalyi interjúból: „keresztény értékrend”, „európai civilizáció”, „vörös vonal”, „felelősségérzet”, „saját vágyaink alárendelése a közösségnek”.

Bő három évtizeden át tartó fényes politikusi életpálya ért véget a tragikomikus jelenettel. E karrier néhány szemtanújával beszélve vázoljuk fel e karrier állomásait, Szájer változását.

Segítőink között találni:

  • ősfideszest (ő Hegedűs István),
  • Szájer egykori egyetemi tanárát,
  • újságírót, aki a kezdetektől kísérte, dokumentálta a Fidesz történetét,
  • brüsszeli fideszest,
  • és nem fideszes EP-képviselőt.

Egyedül Hegedűs István vállalta névvel a nyilatkozatot, a többiek, érthetően, arra hivatkozva ragaszkodtak az inkognitóhoz, hogy nem kívánnak exponálódni egy elbulvárosodó történetben, illetve senki haragját nem akarják magukra vonni.

Minél hosszabb ideje ismeri valaki Szájert, annál kedvezőbb a róla kialakított képe: a régiek eredetileg korrekt, eszes, művelt, alkalmazkodó, szeretetreméltó politikusként írják le őt, akinek élete tragédiája, hogy „kifutott alóla a liberálisból kereszténnyé váló, újabban pedig már homofóbbá torzuló Fidesz-ideológia”, a frissebb ismerősök egyike viszont rátarti, magának való alakként könyvelte el.

Szájer Bibó-szakkollégista, ott volt a Fideszt 1988 márciusában megalapítók között. Kezdettől fontos szerepet játszott a pártban, tagja volt a hol „négyes fogatként”, hol „hatos fogatként” emlegetett, a politikai döntéseket meghozó vezérkarnak, amelynek magját Orbán Viktor, Kövér László, Áder János és ő alkotta, valamint Deutsch Tamás, kiszorításáig Fodor Gábor, valamint Várhegyi Attila.

Volt egyetemi oktatója szerint:

Olyan okos, mint Orbánék. Illetve másként okos. Másként gondolkodott, mint ők, más érdekelte, más erők, más drive-ok hajtották. Nem vágyott szerepelni, nem tört magasra, a szorgalma, az alapossága, az átgondoltsága repítette föl. A legszembeötlőbb különbség, hogy a pénz és a hatalom nem vonzotta őt annyira, mint a többieket. Kiváló érzékkel kovácsolt kompromisszumokat, már amíg ilyenről szó lehetett a Fideszben. Aztán, amikor a párt törölte szótárából a ’megegyezés’ kifejezést, Szájer fokozatosan végrehajtóvá szürkült.

Kovács Tamás / MTI

Egy másik segítőnk azt meséli, Orbán és Szájer mindig is lojális volt egymáshoz, de a bizalom igazán az 1994-es, a Fidesz leszereplését hozó országgyűlési választás után mélyült el. Az ekkorra már a párt legfőbb külpolitikusának számító Szájer József (Hegedűstől vette át e szerepet) a remélt uniós csatlakozásra hivatkozva elérte a kétharmados mandátumaránnyal győztes MSZP-SZDSZ koalíciónál, hogy alakuljon parlamenti EU-integrációs bizottság, és ennek elnökét a Fidesz adhassa.

Horn és Kuncze azt hitte, Szájer magának kaparja ki a gesztenyét, és meglepődtek, amikor a párt Orbánt delegálta. Aki aztán serényen járta Európát, pár év alatt kiépítette kapcsolati hálóját a kontinensen. Szájer a frakcióvezetést kapta a választási bukást átvészelő Orbántól. Amit jól csinált ellenzékből, s jól csinált kormányon is 1998 és 2002 között, pedig ekkor nem kisebb feladat hárult rá, mint kordában tartani a koalíciós társakat, köztük a zabolázhatatlannak tetsző kisgazdákat. Rendkívül ügyesen mozgott, állítólag tőle származik a kétéves költségvetés ötlete, ami arról szólt, hogy a ciklus második felére egyben fogadta el a parlament a büdzsét, ezt követően már nem volt szükség Torgyánék szavazataira, le lehetett darálni őket, meg lehetett szabadulni tőlük.

Hegedűs István, aki a fodoristák közé tartozott, és eszmetársaival együtt 1994-re távozott a Fideszből, azt mondja:

Szájer középtájt lebegett a liberális Fodor és a keményvonalas Kövérék között. Olyannyira mérsékeltnek számított, hogy velünk még ’93 tavaszán, a nagy összeveszés idején is szót értett, noha ekkorra egyértelművé vált, hogy Orbánnal tart. Valószínűleg azzal tartotta fenn a bizalmunkat, hogy látványosan rosszkedvűen, némileg undorodva szemlélte a ledarálásunkat. De azért csak kiszolgálta Orbánt és Kövért. Abban az évben készítettem egy külpolitikai kislexikont, amit szétosztottam a pártban. Az egyre paranoiásabb Orbánék egyéni akciónak minősítették a dolgot, pártfegyelmit indítottak ellenem, bezúzatták a kiadványt. A fegyelmi ülés után összefutottam Szájer Józsival és Handó Tündével, aki akkor már a felesége volt, és mindketten végtelenül kedvesen biztosítottak az együttérzésükről. De ennél többet azért nem tettek az érdekemben.

Azt más teszi hozzá, hogy „már ekkor megmutatkozott Szájer Józsi azon hasznos tulajdonsága, hogy képes úgy helyezkedni a véget nem érő dzsungelharcban, hogy sose sérüljön meg. Eddig sebezhetetlen volt”.

Egyik fideszes beszélgetőtársunk szerint Szájer olyan, mint Woody Allen a Fogd a pénzt, és fuss! című moziban:

A filmbéli Virgil Starkwell egy gyógyszer mellékhatásaként pár napra rabbivá változik. Szájer is mind a gondolataiban, mind a külsejében végletesen idomul az aktuális környezetéhez: Bibó szakkollégistaként Bibó-szemüveget hordott, amikor Oxfordban hallgatott egy évet, angol úrként tért haza, amikor amerikai egyetemen tanult, jenkiként jött vissza hozzánk. És amikor egyértelműen Orbán és Kövér lett a Fidesz origója, hozzájuk alkalmazkodott hézagmentesen, és betűhíven felmondta az összes elé tett leckét, bármerre kanyarodott is a szöveg.

Ahogy említettük, 2002-ig a frakciót vezette, majd az Országgyűlés alelnökeként bizonyított, közben bizottságokat elnökölt, alelnökölt. Aztán Magyarország uniós csatlakozásakor, 2004-ben EP-képviselőnek választotta a nép.

Koszticsák Szilárd / MTI

Komoly reményekkel és hatalmas ambícióval érkezett Brüsszelbe. Az egyik segítőnk arról mesélt, hogy Szájer reális esélyt látott arra, hogy belátható időn belül ő legyen a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt frakcióvezetője.

Őszintén helyeseltem, amikor erről beszélt, ugyanis rendelkezik a feladathoz szükséges adottságokkal, jogi tudással, kapcsolatépítő- és szervezőkészséggel, ráadásul egy erős, nagy létszámú, jól kézben tartott, a frakció szavazásrendjét szigorúan tartó, megbízható Fidesz-delegációt tudhatott a háta mögött.

Szájer Brüsszelben sem vitte túlzásba a szereplést.

Semmi villogás. Leosztotta a szerepléseket, nem ő nyilatkozta a legtöbbet. Nem jófejségből, hanem mert nem különösebben érdekelte a kamera. Ezzel együtt a Fidesz-delegáción belül épp úgy, mint a komplett néppárti frakcióban, sőt, a parlamentben is mindenki tudta, hogy nálunk Józsi az úr. A szervezeti hatalom még akkor is az ő kezében maradt, amikor a felesége magyarországi megbízatása miatt lemondott a delegációvezetésünkről. Az Európai Parlamentben mindenki ismerte a nevét, egyesek kedvelték, mások őszintén tisztelték, megint mások meg úgy tisztelték, mint a harapós kutyát, hogy jobb nem felbosszantani, mert abból csak rosszul tud kijönni az ember.

Valaki a joghoz, „különösen az alkotmányjoghoz és az uniós joghoz összefüggéseiben is mélyen értő” szakemberként írja le Szájert, megjegyezve, hogy: „Bár a rangjához és a tudáshoz, a rutinjához képest keveset állt rivaldában, azért az összes fontos megbeszélésen beült az első sorba, és az arcára volt írva, hogy ’én vagyok Orbán Viktor brüsszeli helytartója, mindenre, mindenkire figyelek, mindent megjegyzek’.”

A feltételezést, miszerint valóban az Európai Néppárt frakcióvezetői posztját tűzte ki célul maga elé, az is erősíti, hogy úgy tudni, Szájert a 2014-es országgyűlési választások idején hívta haza igazságügyi miniszternek Orbán Viktor, de ő maradt inkább Brüsszelben.

Ha így volt, döntését akkor bánhatta meg, amikor szárba szökkent a Fidesznek Brüsszellel, majd magával az Európai Néppárttal szembeni „szabadságharca”, ami Szájer számára nyilvánvalóvá tette: hiába a személyes képességek, a pártja radikalizálódása miatt odakint sosem lesz belőle frakcióvezető.

Ennek ellenére rezzenéstelen arccal kozmetikázta még épp elfogadhatóvá a konfliktusokat, és lényegében egymaga tartotta bent a Fideszt a Néppártban – így egy segítőnk. – Mindezt úgy, hogy a napi vitákban oroszlánként képviselte Orbánt és az egyre durvuló, egyre vállalhatatlanabb orbáni álláspontot. És még arra is figyelt, hogy közben apránként lecsavarja a szereplésekről az addig a Brüsszelben az emberarcú fideszest megjeleníteni hivatott közkedvelt figurákat, jelesül Járóka Líviát és Győri Enikőt; sőt, a biztonság kedvéért rájuk szignált kínos ügyeket, melyek villámgyorsan erodálták az illetők brüsszeli respektjét.

Ahogy illant el a frakcióvezetési álom, Szájer egyre távolságtartóbb lett. „Sokáig a más pártbéli magyar képviselőkkel, még a DK-sokkal is szívélyesen, kollegiálisan viselkedett. Utóbb viszont megesett, hogy egy hangsúlyozottan az ország számára fontos költségvetési ügyben kértem tőle találkozót, fogadott, fapofával végighallgatott, biccentett, aztán ment mindenki a dolgára, és még ma sem tudom, felfogta-e a súlyát annak, amiről tájékoztattam.”

Egy ellenzéki EP-képviselő arról számolt be, hogy:

A repülőutakon éveken át szívesen elegyedett szóba velünk, de egy idő után az arcára volt írva, hogy ’tessék engem békén hagyni’. Akkoriban növesztette azt hatalmas, perzsás szakállat, amit nem lehetett nem a totális bezárkózás jeleként dekódolni.

Ugyanő azt meséli:

Emberileg, erkölcsileg ma kevés jót hallani róla Brüsszelben, a tavalyi EP-választás előtti egy-két évben már határozott ellenszenv övezte a komplett szocdem frakcióban, s a néppártiak is rengeteget panaszkodtak rá. Azon annak idején, 2011 decemberében még átsiklottunk, hogy a feleségéből az Országos Bírósági Hivatal elnöke lett, ahol aztán tört-zúzott, de az leverte a biztosítékot, hogy a számos botrány után tavaly novemberben tizenkét évre alkotmánybíróvá emelte Szájernét az Országgyűlés. És akkor az olyan dölyfösségekről még nem is beszéltünk, hogy Szájer maga nyilatkozta büszkén, hogy az új, gránit szilárdságú alaptörvény passzusait ő pötyögte be az iPadjébe Brüsszel, Strasbourg és Budapest között pendlizve a repülőn.

Többen is említették, hogy Szájer tavaly, tavalyelőtt személyesen jelezte nekik: 2019-ben nem indul az EP-választásokon, visszavonul a politikától a szellemi életbe. „Hittük is neki, meg nem is – így egy fideszes EP-képviselő. – Én speciel nem tudtam, hogy komolyan beszél, vagy csak tesztel, és az én szándékaimat igyekszik kipuhatolni.”

Egyik segítőnk szerint „Szájert úgy kellett rábeszélni”, hogy 2019-ben is vezesse a Fidesz EP-listáját.

Rá volt írva az arcára, hogy nincs sok kedve a dologhoz. Ám amikor a győzelem után, a biztosok kiválasztása során elvérzett Orbán jelöltje, Trócsányi László, akkor Szájer feléledt. Mivel egy ország két egymást követő jelöltjének visszautasítására nem volt példa az unióban, tudható volt, hogy akit másodjára megnevez Orbán, az biztos befutó. Azt beszélték akkoriban, hogy Szájer ambicionálta a posztot, de Orbán nem őt választotta. Amin Szájer, mondják, végleg megbántódott, tán először a Fidesz történelmében.

Ha így volt is, a sértettség nem látszott meg Szájer szabadságharcos szereplésein.

Beliczay László / MTI Szájer József  az Európai Parlament (EP) tisztújító ülésén Strasbourgban 2014. július 15-én.

És elérkeztünk a minapi botrányhoz.

Kérdeztük segítőinket, hogy az ereszezés vajon üt-e akkorát a Fideszen, mint Borkai Zsolt korábbi győri polgármester tavalyi jachtos esete?

Az ügy kinti fogadtatásáról ezt mondja egyik segítőnk:

Brüsszel tele naiv politikusokkal, akik éveken keresztül azzal intézték el Orbán kuruckodásait, még a lex CEU-t, a plakátkampányokat és a sorosozós, vízfejezős verbális keménykedéseket is, hogy ’hazafelé produkálja magát a magyar miniszterelnök, majd észre tér’. Az viszont már őket is szíven ütötte, amit Orbán idén tavasszal csinált a rendkívüli jogrend paravánja mögött. És akkor most itt ez a Szájer-história, ami azonnal a szimbólumává vált annak, hogy a magyar kormány évek óta bort vedel és szenteltvizet prédikál. Magyarországon minden bizonnyal az szól a legnagyobbat, hogy melegbuliban vett részt Szájer József. A brüsszeli lakosokat, újságolvasókat viszont az háborítja fel inkább, hogy míg a nép tényleg kőkeményen betartja a járványügyi előírásokat, hat-nyolc főnél többen még családi rendezvényeken sem gyűlnek össze, csak hogy mielőbb szabaduljanak a vírustól, és végre biztonságban tudják a szeretteiket és a munkahelyüket, addig a diplomaták és a képviselők, ez az egyébként is vegyes érzelmekkel fogadott, kivételezett bagázs szarik az előírásokra. Nem lennék meglepődve, ha újraindulna a tíz évvel ezelőtti mozgalom, melyben rendszeresen végigkaristolták a diplomata rendszámú autók oldalát.

Valaki azt emeli ki: „A diktatúrákra, de még az autokrácia felé elmozduló demokratikus rendszerekre is a nevetségessé válás jelenti a legnagyobb veszélyt. Márpedig a kanbuliból az ereszcsatornán menekülő, idősödő, szakállas, hátizsákos képviselő képe igazán nevetséges, és a hír megjelenésekor azonnal beindította a netes népi humorgyárakat. Szóval lesz ennek nyoma a Fidesz népszerűségén.”

Hegedűs István viszont úgy véli, a törzsszavazók döntő többségéről lepereg Szájer „botlása”:

Simán megmagyarázzák majd maguknak, hogy csalódtak Szájerben, aki meleg, vagyis undorító, következésképpen nem való a Fideszbe, és Orbán nyilván nem tudott Jóska ügyeiről, meg egyébként is a Sorosék szervezték az akciót. Abban talán van valami, hogy a botrányok és a botrányocskák összeadódnak, folyamatosan morzsolják a pártot, és a sok morzsa akár egy szűk választási vereséget is eredményezhet 2022-ben.

Szájer már idézett tanára azt mondja:

Annyival nagyobb ügy ez Borkai botrányánál, amennyivel Brüsszel fontosabb város, mint Győr. Sokkal nagyobb, sokkal fontosabb. De én már annyiszor hittem, hogy na, ezt már lehetetlen megúszni, és mégsem történt semmi, hogy most sem lepődnék meg, ha következmény nélkül maradna ez a félrelépés.

„Mindenesetre – megint Hegedűst citáljuk – Orbán bizonyára tombolt az elmúlt napokban, hogy úgy engedte ki Brüsszelbe Szájert, hogy nem csinál semmi olyat, amivel árthat a pártnak, és erre ez a szerencsétlen elmegy egy huszonfős éjszakai melegbuliba!”

Hegedűs egyetlen percig sem mulatott az „ereszcsatornás” híren:

Megütött a történet. Nemcsak azért, mert kifejezetten kedveltem Szájer Józsit, hanem azért is, mert ha másképp alakul a Fidesz története, jelentős politikus válhatott volna belőle. És olyan ember, aki nem kényszerül több évtizednyi rejtőzködésre, akinek nem ily tragikusan ér véget a közéleti pályafutása. Az egykori barátságunk okán még így is mentegetem őt, és a durva hibái ellenére megkülönböztetem azoktól, akik tudatosan azzá tették a Fideszt, amivé vált.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.